Tiencsinben atomfegyver robbant – cikk folytatása.
A megolvadt hűtők és a freon szerepeAhogy az alábbi képen látható, ennek a járműnek a hűtője teljesen megsemmisült, hamuvá égett. Csak a felső acél lemez maradt, a hűtő valamennyi alumínium és réz része egy halom hamuvá lett. Jeff Smith ismét betekintést nyújt abba, hogy mit láthatunk:
„Az összes hűtő felrobbant a freon metánra, deutérium-fluoridra és foszgén gázra történő bomlása következtében, így okozva a motor tüzeket – vegyük figyelembe a megolvadt elszívó rendszert, és hogy a robbanásból származó túlnyomás hogyan nyomta össze az autók elszívóját.
A réz bevonatú/alumínium járműipari hűtő átlátszó a nukleáris sugárzás számára. Úgy viselkedik, mint egy fekete üreges test neutron reflektor, és funkciója ebben az esetben pontosan ugyanaz, mint nagyobb testvérének, a két kipróbált Teller-Ulman hidrogébombának. Ez azt jelenti, ha deutérium gázt vagy freont tesznek egy vákuum kamrába, mint egy autó hűtőjébe, akkor csökken annak sűrűsége, így kevesebb energiát igényel a hasadása vagy fúziója, amikor neutron gamma sugaraknak, vagy lágy röntgen sugaraknak van kitéve egy közeli nukleáris robbanás során – ha a robbanás elég nagy, vagy elég közel van.
Ez az alapja egy nukleáris robbanó szerkezetnek, amikor a gyulladási hőmérséklet elég magas, hogy megolvasszon bármit, ami kapcsolatba kerül vele. A kulcs a gáz alacsonyabb sűrűségében rejlik, ami sokkal könnyebbé teszi a kompresszióját. Ez magyarázza az összes megolvadt autó klíma hűtőt, és az ezt követő tüzet. radioaktivitás hiányát szintén.”
A kráter és a katasztrófa középpontja
Jeff Smith részletes elemzést készített a robbanás középpontjában található kráterről, és a környező területekről az elkészült felvételek alapján. Jeff és Jim Stone valamint mások is kijelentették, hogy:
„Ez nem baleset volt, a kráter körüli törésminta azt bizonyítja, hogy egy sekély, föld alatti robbanás történt. Ha ez egy föld alatti robbanás volt, akkor egy kis méretű atomfegyvernek van a legnagyobb lehetősége, mert ha egy ilyen fegyvernek kell a földet maga felett tolnia, akkor a vakító villanást nem fogják látni. Egy kissé felszín alatti detonáció megmagyarázná, hogy a kamera érzékelői miért nem vettek fel furcsa dolgokat. Ha nem egy nukleáris fegyver, akkor valami más, hihetetlenül nagy volt, de nem egy üzemanyag levegő bomba, mert az üzemanyag levegő bombák nem hagynak krátereket. Mindenen egy olajos karbid maradék anyagot hagynak.”
Még laikus szemmel is azonnal meg lehet mondani, hogy a robbanás okozta pusztítás szintje messze túlmutat egy tárolt vegyi anyagoktól származó egyszerű robbanáson. Továbbá a robbanás középpontjában nem voltak tároló épületek, csak néhány halom konténer. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy hatalmas hőség volt jelen – elég csak megnézni a mindenütt jelenlévő szürkésfehér hamut. Jeff elmagyarázta, hogy mi látható ezeken a zavarba ejtő képeken:
„Egy kicsit részletesebben elmagyarázva: Ha a robbanás a talajszinten történik, akkor szinte az összes energia felfelé haladt volna, és a robbanás nem okozott volna egy nagy, mély krátert, különösen nem egy olyan nagy és mély krátert, ami ezt a tavat létrehozhatta. Ha megnézzük a tónak a jobb oldalát, akkor láthatjuk a törés mintákat a földben, amit a föld oldal irányú, és nem lefelé való tömörödése okozott. Ez csak egy felszín alatti robbanás esetén valósítható meg. A robbanás után a föld visszazuhant a tó közepébe, ami létrehozta a töréseket.”
„Nézzük meg alaposan a tó körül a földet. Azoknak, akik azt állították, hogy nem egy atomfegyver volt, idéznénk azt a tényt, hogy a kráter körül minden elégett, és teljesen eltűnt. Ha megnézzük a kráterről készült nagyobb képet, akkor pontosan ezt láthatjuk. Vessünk egy pillantást a kép bal alsó sarkában lévő konténerekre, melyeken nincs festék vagy szín, ami azt jelenti, hogy a felületük olyan nagy hőnek volt kitéve, amit csak egy nukleáris, vagy más szuper fegyverrel lehet elérni. Ha ez egy karbid robbanás lett volna, akkor feketék lennének, vagy bizonyos fokig megőrizték volna az eredeti színüket, de a teljes szürkére történt szín változás azt bizonyítja, hogy ez a robbanás iszonyatosan meleg volt.”
„Egy ilyen típusú és méretű robbanási kráter csak akkor keletkezhet, ha egy hatalmas bomba robban egy pár méterrel a föld alatt, mint egy taktikai atomfegyver egy lefolyó csőben, ami alig néhány alternatív lehetőséget ad. Vegyi robbanás nem okozhatta ezt, és pont. Az épület, amely állva maradt a kép jobb felső sarkában egy tipikus példája annak, ami egy nukleáris kísérlet után szokott maradni, a beton épületek ritkán válnak a földdel egyenlővé, de a nukleáris robbanás teljesen kibelezi őket. Csak nézzünk meg néhány szovjet nukleáris tesztről készült képet, és látni fogjuk ezt. A lényeg? Az utóhatások teljesen összhangban vannak egy nukleáris robbanással.”
Még a gyakorlatlan szem számára sem összetéveszthetők a szörnyű esemény utóhatásai semmilyen más iszonyattal, de amikor egy szakértőtől hallja az ember a magyarázatot, hogy annak, amit a képeken lát, mi a valódi természete, még inkább sokkoló és zavaró. Az ilyen léptékű pusztítás akár általánossá is válhat, ha az elkövetők számára megengedett, hogy ezt megússzák, mert azt jelzi, hogy mindenki számára, akik rendelkeznek taktikai nukleáris fegyverekkel, lehetséges használni anélkül, hogy a média nyilvánosságra hozná ezt a tényt. Talán ennél is aggasztóbb Kína hallgatása ennek a bűnténynek a nukleáris szempontjairól, és még mindig kitartanak azon történetük mellett, hogy a tüzet az ott tárolt vegyi anyagok robbanása okozta. Amint látjuk, ez a történet annyira hiteles, mint hogy az egyik repülőgépet szikékkel térítették el, és mivel Kínában az állami média irányítása adott, eltarthat egy ideig, mire az emberek megtudják az igazságot.
A fegyver típusának azonosítása, és az esemény szeizmológiája
Most már megállapítottuk, hogy nukleáris robbanás történt, ezért nézzük meg közelebbről a robbanás természetét. Fontos kérdés a szállítási mód – ez egy robotrepülőgép volt, vagy egy konténerben elrejtett bomba? Vagy egy más válasz van erre a kérdésre? A kráter határozottan jelzi, hogy a robbanás a felszín alatt volt, amely úgy tűnik, hogy kizárja a bombát, amit egy hajókonténerben csempésztek be Tiencsinbe. Ez azonban nem zár ki egy robotrepülőgép csapást – a talaj ezen a területen nagyon puha, hordalékos lágy iszap és agyag, melyet a közeli folyó rakott le az idők során. Egy robotrepülőgép a puha talajba több mint 800 kilométeres óránkénti sebességével biztosan képes volna behatolni bizonyos mélységbe, ha egy késleltetett hatású biztosítékot illesztettek a robbanófejre, ez okozhatna egy sekély föld alatti robbanást. Jeff Smith további elemzéssel szolgál:
„Vegyük figyelembe, hogy a kráter mintegy 120 méter széles a hajókonténerek 12 méteres hosszúságával összehasonlítva. A kráter komplex alakja azt jelzi, hogy nagyon kis magasságú vagy felületi érintkezésű volt a robbanás. A föld oldalirányú tömörödése a talajba történt bizonyos mértékű behatolását jelzi. A földbe való behatolása a talaj típusától és a robbanás magasságától függ. A kráter vízszintes mérete nagyjából minden 30 méter után 1 kilotonnás robbanásnak felel meg, lásd a táblázatot. Ez a robbanás erejét, a robbanás magasságától függően 3 és 5 kilotonna közé tenné.”
„Ha ez egy kis magasságú robbanás volt, akkor egy kisebb Richter skála szerinti hatása lett volna. Az egyetlen kérdés a radioaktivitás. Volt-e, és milyen típusú? Mivel a robbanás után esett, a legtöbb radioaktivitás a tenger fölé ment, amit a hatalmas halpusztulás bizonyít az öbölben. A biztonsági zónát 3 kilométerben határozták meg. Ez egy korrekt érték egy kis taktikai atomfegyver radioaktív tartománya esetében. Egy kilométer kilotonnánként. A másik kérdés, hogy ez egy uránium fegyver, egy plutónium alapú fegyver, vagy egyéb fúziós fegyver volt? Az uránt nem lehet nagyon jól nyomon követni, de a plutónium alapú fegyver nyomon követhető egészen a reaktorig, ahol készítették, és a kémiai szétválasztási folyamatig, melyet használtak. Tűzoltókat mutattak, miközben sugárzás és mérgező gáz detektorokat vittek magukkal.”
Tekintettel a 3 kilométeres evakuálási zónára, feltételezhetünk egy 3 kilotonnás robbanást. Egy tipikus robotrepülőgép nukleáris robbanófejjel, mint az izraeli ‘Popeye’, 6 kilogramm plutónium hordozására alkalmas; az ökölszabályt alkalmazva 1 kilotonnás plutónium robbanóerő korrelációt mutat egy tipikus robotrepülőgép robbanófejjel.
Jeff azt is észrevette, hogy egy másodlagos robbanás is történt, ami egy másik nukleáris jellege az eseménynek, és a következőképpen magyarázta:
„Nos, úgy néz ki, hogy két nagy robbanás volt, nem csupán egy. Két része van a robbanásnak, amely elvakította az egész kamerát. Ez az eredeti neutron robbanás, és minden más a légkör felmelegedése és elégése.
Megjegyzés: A reakció egy tartós izzást okozott az égen, ami a nukleáris robbanás egy jól ismert mutatója. A nem nukleáris fegyverek nem okoznak tartós, „Napszerű” megvilágítást, mert nincs elég energiájuk, hogy meggyújtsák az oxigént és a nitrogént a légkörben.”
Egy másik szempontot, ami az esemény szeizmológiai tanulmányozását igényli, Jeff szintén megvizsgált:
„Az első robbanás 2,3-as erősségűként regisztrálták a Richter-skálán, a második 2,9 volt. Szemtanúk elmondták, hogy úgy érezték, mintha egy földrengés lett volna. Az USGS geofizikusa John Bellini szerint a szeizmográf érzékeli az ember okozta robbanásokat a bányákban minden alkalommal, de a felszíni robbanásokat nem érzékeli olyan jól, mert a legtöbb energia olyankor szertefoszlik felfelé a levegőbe. A tény az, hogy a tiencsini robbanások szeizmográfok által regisztrált energiája akkora volt, mint egy kisebb földrengésé. Ésszerűen lehet következtetni, hogy ellentétben a felszíni vegyi anyag robbanással, ez a kinetikus energia a föld alatt szabadult fel, ami a földbe való erőteljes behatolását okozta.”
Ebben a cikkben igyekeztünk egy alapos, de világos és tömör elemzést adni a rendelkezésre álló bizonyítékokról, melyek egyértelműen azt mutatják, hogy ez nem egy egyszerű tűz volt egy vegyi anyag tároló telepen, amelynek eredménye volt egy robbanás, hanem egy ismeretlen típusú nukleáris fegyver, és ismeretlen személyek okozták. Meg fogjuk vizsgálni egy következő cikkben, hogy kik és miért tehették.
Ez egy nagyon jelentős esemény, amely minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy nagyon fontos a világban zajló későbbi események szempontjából. Sok tekintetben nyugodtan nevezhetjük Kína 9-11-ének.
Mindannyian reméljük, hogy 9-11-el ellentétben a Tiencsin elleni nukleáris támadás nem fog egy egész sor indokolatlan, brutális és véres konfliktust eredményezni.
Egy dolog már most nagyon jól kirajzolódik e tragikus esemény láttán – a kesztyű fel lett véve, amikor a taktikai nukleáris fegyverekről beszélünk; egy új nukleáris korban élünk, ahol számos ország birtokol olyan eszközöket, melyekkel taktikai atomfegyvereket hozhat létre és vethet be, és ami a leginkább aggasztó, hogy ezeket az alacsony hozamú fegyverek fel lehet használni, és már fel is használták őket félelem nélkül a kölcsönös elrettentés érdekében; a doktrína, amely megakadályozta, hogy a hidegháború nukleárissá fajuljon. Ez a világot egy sokkal veszélyesebb hellyé teszi, és kétségtelenül azt jelzi, hogy több nukleáris robbantást fogunk látni a jövőben.
Van egy régi kínai átok – „Élj érdekes időkben”; ezek minden bizonnyal érdekes idő mindenki számára, akik figyelik a kínai eseményeket.
A termonukleáris robbanószerkezetek fizikai elveibe való bevezetés nem lenne teljes, ha nem adnánk legalább egy felületes áttekintést a termonukleáris mikro robbanások begyújtásának különböző megközelítéseibe.
Egy termonukleáris mikro robbanás olyan termonukleáris energia robbanás, amely sok nagyságrenddel kisebb, mint egy termonukleáris fegyver esetében. E cél elérése érdekében a hasadási ravaszt fel kell váltani egy másik eszközre, amely egyéb módon állítja elő a szükséges gyulladási hőmérsékletet, de sokkal kisebb mértékben, és nagy energia kibocsátás nélkül.
A termonukleáris mikro robbanás lehetősége két tény következménye: egyrészt az a tény, hogy a minimális mennyiséget, ami egy termonukleáris robbanáshoz vezet a betöltött fúziós termék (0) hatótávolsága, másrészt a méretezése szabja meg. Szilárd sűrűségeknél és termonukleáris hőmérsékleteknél a tartomány néhány centiméter, és fordítottan arányos a termonukleáris anyag sűrűségével (p). Ezért ezt a tartományt így tudjuk leírni.
A DT reakciónál könnyen azt találjuk, hogy a minimális gyújtó energia körülbelül 108 Joule. Ahhoz, hogy egy alkalmas erősítést kapjunk, ami legalább 100-szor nagyobb, ez 1010 Joule, amely megfelel körülbelül 2 tonna TNT robbanóerejének.
Ezt a gyújtó energiát jelentősen lehet csökkenteni azáltal, hogy növeljük a termonukleáris robbanóanyag sűrűségét. Ugyanakkor mivel a tömörítés nagyobb sűrűségű energiát igényel, a bevitt energia a valóságban nagyobb, mint az egyenletben megadott érték.
Forrás: Újvilágtudat
