Nagyszabású NATO-hadgyakorlat kezdődött a Fekete-tengeren és a Duna torkolatvidékén, ez azonban nem fenyeget háborúval Oroszország és a katonai szövetség között – vélekedett Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense.
Nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődött hétfőn a román haditengerészet szervezésében a Fekete-tengeren és a Duna torkolatvidékén 13 NATO-tagállam, illetve partnerország részvételével. A Sea Shield 24 (Tengeri pajzs 24) fedőnevű, április 21-ig tartó közös műveletben Bulgária, Franciaország, Görögország, Olaszország, Nagy-Britannia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Törökország és az Amerikai Egyesült Államok, illetve Grúzia és Moldova több mint 2200 katonája gyakorlatozik együtt, 27 folyami és tengeri hadihajóval, 17 repülőgéppel, valamint 91 szárazföldi katonai járművel.
A román szervezésű legnagyobb haditengerészeti gyakorlatot első ízben 2015-ben tartották meg. A Sea Shield forgatókönyveit azóta folyamatosan módosították, hogy az abban részt vevő NATO-erők gyorsan és hatékonyan reagálhassanak a regionális biztonságot és stabilitást fenyegető veszélyek teljes spektrumára – magyarázta az InfoRádióban Tálas Péter.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense felidézte, hogy Románia a 2015-ös kezdés után a 2016-os varsói NATO-csúcson javasolta, hogy rendszeres legyez ez a gyakorlat, és 2022, az orosz-ukrán háború eszkalálódásának éve kivételével minden egyes évben megtartották egyre nagyobb méretben.
A Sea Shield a 2024-es kiképzési év legösszetettebb eseménye, amelynek forgatókönyvei az illegális tevékenységek leküzdését célzó küldetésekre, a tengeri és folyami ellenőrzésre, a bajba jutott hajók mentésére, a létfontosságú infrastruktúra védelmének biztosítására összpontosítanak a Fekete-tengeren, a tengerparton, a Dunán és a Duna-deltában. A nemzetközi hadgyakorlat egyben a részt vevő országok haditengerészetei közötti – illetve más haderőnemekkel folytatott – együttműködés erősítését is célozza.
Tálas Péter felidézte, hogy tavaly a román, a lengyel és a moldovai haditengerészek lövészgyakorlatokat tartottak, gyakorolták a polgári lakosság vízi úton történő kimentését a Dunán, illetve a Fekete-tengeren, sőt a Duna-deltában is nyilvános bemutatót rendeztek, amikor a katonáknak egy ellenséges légi deszant egységet kellett ártalmatlanná tenniük.
A hadgyakorlatot a szakértő szerint Oroszország nem tekintheti provokációnak vagy akár csak barátságtalan lépésnek, mert ilyen hadgyakorlatok rendszeresen vannak, a háború kitörése előtt is megtartották, és részben most is függetlenek az ukrajnai konfliktustól.
„Oroszország azonban tekintheti figyelmeztetésnek, mert ezek olyan nagyszabású gyakorlatok, amelyek azt mutatják meg, hogy milyen erős a NATO.
A NATO elrettentő képességgel akar rendelkezni, de ez nem provokáció, az oroszok agresszív politikájának kivédése inkább ezeknek a hadgyakorlatoknak a fő célja” – vélekedett Tálas Péter.
Arról is beszélt, hogy 2014, a Krím törvénytelen orosz elcsatolása után a NATO úgy tekint Oroszországra, mint amelyik agresszív politikát folytat közvetlenül a NATO-tagállamok környezetében, és erre való felkészülésként 2015-től erősíti a NATO keleti szárnyát. Ennek részeként a katonai szövetség azt is demonstrálja, hogy szövetségesi fellépésről van szó, és úgynevezett nemzetközi alakzatokban jönnek létre olyan képességek, amelyek azt mutatják, hogy a kis tagállamok mellett ott vannak a nagyok. „Ez az egyik legfontosabb üzenete annak, hogy most a német hadsereg a terveknek megfelelően Litvániában előkészíti azt, hogy ott egy állandó nemzetközi egységet hozzanak létre” – mondta Tálas Péter.
A harmadik világháborút vizionáló sajtóorgánumok viszont nemcsak badarságokat írnak, hanem bizonyos értelemben rémhírterjesztést követnek a szakértő szerint, és úgy látja: nincs szó harmadik világháborúról.
„Senki sem akarja a harmadik világháborút, és az összes jelentős politikus még a háború kellős közepén is nagyon határozottan tagadta azt, hogy valamifajta veszélye lenne a harmadik világháborúnak”
– mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense. Úgy véli, ez egy regionális háború Oroszország és Ukrajna között folyik, amelybe úgy kapcsolódnak be NATO-tagállamok is, hogy támogatják Ukrajnát fegyverrel, szakértelemmel. Szerinte még az sem lenne ok a világháborúra, ha NATO-katonák jelennének meg Ukrajnában, ráadásul szerinte ez most is előfordul.
Tálas Péter úgy véli, hogy ez partneri viszony Ukrajna és egyes tagállamok között, de ez nem jelenti azt, hogy NATO-katona vagy bármely NATO-tagállam fegyveres konfliktusba kerülne Oroszországgal. „Ukrajna egy szuverén ország, amely szuverén módon dönthet, miként egyébként a NATO-tagállamok is, arról, hogy kivel akar szövetséget kötni, kitől kér támogatást, és ez a támogatás egész addig, amíg nincs közvetlen harcérintkezés orosz és NATO-katonák között, nem tekinthető semmifajta fegyveres konfliktusnak a NATO és Oroszország között” – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő.
Hanganyag
