Mitől lesz különleges a vasárnap éjszaka?
Két csillagászati jelenség is erre az éjszakára esik. Az egyik az úgynevezett szuperhold, a másik pedig a teljes holdfogyatkozás.
A Hold nem szabályos körben, hanem egy ellipszis alakú pályán kering a Föld körül. Így néha kicsit közelebb, máskor távolabb jár a bolygónktól. A szeptember 27-éről 28-ára virradó éjszaka úgy ér ennek az ívnek a legközelebbi pontjához, hogy közben holdtölte is lesz. Ekkor szokták szuperholdnak nevezni.
A szkeptikusok szerint azonban csak a bulvár és népszerű-tudományos cikkek teszik különlegessé ezt az estét: ugyanis a laikusok maguktól nem vennék észre, hogy a Hold 12-14 százalékkal nagyobbnak és harmadával fényesebbnek látszik az égbolton. Viszolygásukat támasztja alá, hogy a szuperhold nem tudományos fogalom, még ha a NASA is használja a honlapján.
A másik csillagászati jelenség azonban tagadhatatlanul látványos. Teljes holdfogyatkozás lesz, azaz a Föld a Nap és a Hold közé kerül, így egy időre kitakarja a Nap fényét. Bolygónk árnyékában mégsem tűnik el teljesen égi kísérőnk, a légkörben megtörő fénysugaraknak köszönhetően vöröses narancsszínű derengéssel látható marad. Ezért például az angolok ilyenkor „véres holdról” beszélnek. A vasárnap éjszakai holdfogyatkozás teljes ideje több mint 3 óra, de ennek csak töredékét tölti teljes kitakarásban, azaz a Föld umbrájában az égitest.
Eljönne a világvége?
Két éven belül ez lesz a negyedik holdfogyatkozás, és mindegyik valamilyen zsidó ünnepre esett – ezzel magyarázza John Hagee lelkész, miért tart a vasárnap éjszakától. A Daily Express című brit bulvárlapnak nyilatkozva azt állítja, a tetrád a világ életében egy kiemelt jelentőségű eseményre figyelmeztet. A Bibliára hivatkozik, amely egy helyütt arról ír, hogy a Nap elsötétül, a Hold pedig vörössé válik az Úr eljövetelének napja előtt. A világvégét már többször megjövendölő vallásalapító szerint a korábbi hasonló tetrádok után vallási szempontból mindig valamilyen nagyobb változás következett: 1493-ban a spanyol inkvizíció, 1949-ben megalapították a zsidó államot, 1967-ben pedig ekkor a hatnapos háború a Közel-Keleten.
Szuperhold számokban
A Hold átlagos távolsága a Földtől 382 ezer 900 kilométer. A keringés ellipszis alakú pályájának a legtávolabbi és legközelebbi pontja között mintegy 50 ezer kilométer a távolság. A tudományosan nem elismert fogalom értelmében akkor emlegetnek szuperholdat, ha a holdtölte az ellipszis pálya Földhöz közelebbi pontján következik be, illetve attól legfeljebb 90 százalékos eltéréssel. 1982-ben fordult elő utoljára, hogy a holdfogyatkozás a szuperhold „fázisában” ért bennünket, és ilyen együttállásra legközelebb 2033-ban számíthatunk. Most vasárnap éjszaka 2 és 3 óra között lesz a leglátványosabb a jelenség.
Hogy nézhető?
Szabad szemmel is nézhető lesz a holdfogyatkozás: nem kell hozzá speciális szemüveg, mint a napfogyatkozások esetében. Aki nem akarja a szabadban tölteni az éjszakát, az a NASA honlapján is élőben nézheti a jelenséget. A látványosság feltétele a tiszta égbolt, az Euronews időjárási előrejelzéséből megtudhatja, lesznek-e felhők felettünk.
Ha átalussza az éjszakát, honlapunkon utólag is láthatja, hogyan zajlott a csillagászati esemény. Ha pedig fényképeket, videókat készít, és azt megosztaná az Euronews többi nézőjével, akkor a felvételeket a witness@euronews.com* címen várjuk.
Forrás: Euronews;
