Szófia‎

bulgária

Szófia‎
Szófia (София – Sofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-os adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.

Földrajz
Az ország nyugati felén, a Vitosa hegy lábainál helyezkedik el 500-600 méterrel a tengerszint felett.

Története

A terület első lakosai a i. e. 8. század folyamán már megtelepedtek, így Európa egyik legöregebb fővárosaként tarthatjuk számon Szófiát. Az első, Serdica elnevezését a trák Serdi törzs után kapta. Ezt megtartotta a római hódítás után is és Moesia provincia központjává vált. E korabeli romok ma is megtalálhatóak a központban, ahol a metróállomás neve is az ókori elnevezést viseli.

A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpusztították, ami után I. Justinianus keletrómai császár építette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, amit a 809-ben érkező bolgárok átvettek és egészen a 16. századig használtak. Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból. 1382-ben kezdetét vette a közel ötszáz éves török uralom. Bulgáriát Rumélia néven átszervezték, és Szófia lett a közigazgatási központja. Az iga alól 1878-ban szabadult fel orosz csapatok segítségével (aminek tiszteletére a középkori orosz hadvezér, Alekszandr Nyevszkij nevét ma is viseli székesegyháza bolgáros változatban: Alekszandar Nevszki), és a független Bulgária fővárosa lett. A 20. században lakossága megtöbbszöröződött. Különösen a második világháborút követő népköztársasági idők rohamos lakótelep-építéseinek köszönhetően a századfordulón még kisvárosból milliós nagyvárossá lett.

Kerületek

Szófia 24 kerületből áll. Szófia a szűken vett Szófiából és néhány agglomerációs településből áll. Minden kerületnek van saját polgármestere, ezen kívül az agglomerációs településeknek is van külön polgármesterük.

Látnivalók

Alekszandr Nyevszkij székesegyház (Szófia)
Alekszandr Nyevszkij székesegyház (Храм-паметник Александър Невски): az 1877-78-as orosz-török felszabadító háborúban elesett 200 000 orosz katona emlékére épült.

Szófiai központi zsinagóga
A szófiai központi zsinagóga (Софийска синагога) Európa második legnagyobb szefárd zsinagógája és a legnagyobb ilyen vallási létesítmény a Balkán-félszigeten.

Banja Basi mecset
XVI. századi emlék a török időkből, szemben a Vásárcsarnokkal. Banya

Ivan Vazov Nemzeti Színház
Ivan Vazov Nemzeti Színház (Народен театър Иван Вазов): 1907-ben megnyílt, bécsi építészek keze munkáját dicsérő épület. Az 1920-as években leépült, majd újjáépítették.

Orosz Templom
Orosz Templom (Народен театър Иван Вазов): A belvárosban álló orosz ortodox templomot 1913-ban építették.

A Hét Szent Temploma
A Hét Szent Temploma (църква Свети Седмочисленици): A templom annak a hét szentnek állít emléket, akik elvitték a kereszténységet a szlávokhoz Church of Sveti

Szent György temploma
Szent György temploma (Ротондата „Св. Георги”): A Kr. u. 4. századból származó kegyhely a késő római kor emléke. A központban, mégis eldugott helyen, a Sheraton Balkan Hotel belső udvarán található.

Nemzeti Kultúrpalota
Nemzeti Kultúrpalota (Национален дворец на културата): az 1981-ben megnyílt monumentális épület az egyik legnagyobb ilyesfajta komplexum Délkelet-Európában.

Környező látnivalók
Látnivalók

Bojana-templom
Dragalevci monostor Drag
Rilai kolostor
Vitosa hegy

Közlekedés
A városban

Szűk kis utcák miatt az autós közlekedés háttérbe szorul, a belvárosban inkább a villamos, külsőbb városrészeken a troli és a busz elterjedt közlekedési eszköz. 1990-es években megnyílt az első metróvonal is, amely a Ljulin lakótelepet köti össze a városmaggal.

Forrás: Wikipedia;

Kép: https://pixabay.com

Exit mobile version
Megszakítás