Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes aláírta a Magyarország és az Egyesült Államok katonai együttműködését szabályozó Védelmi együttműködési megállapodást (Defense Cooperation Agreement – DCA) a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett washingtoni külügyminiszteri tanácskozás csütörtöki zárónapján.
Szijjártó Péter az aláírást követően kiemelte: a kétoldalú katonai-védelmi megállapodás megfelelő keret az együttműködés további erősítésére a védelmi szektorban.
A magyar miniszter szólt arról is, hogy a NATO megalakulása mellett egy másik évfordulót is ünnepelnek, mégpedig Magyarország, Lengyelország és Csehország húsz évvel ezelőtti csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez.
Szijjártó Péter kiemelte: büszkék arra, hogy ez idő alatt hozzájárulhattak a szövetség sikeréhez olyan megbízható partnerekként, amelyekre az Egyesült Államok és a NATO is mindig számíthat.
Mint mondta, az Egyesült Államok Magyarország igaz barátja és stratégiai szövetségese. Hangsúlyozta: Magyarország minden tőle telhetőt megtett, hogy hozzájáruljon a terrorizmus elleni küzdelemhez.
Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország azon államok sorába tartozik, amelyek nemcsak beszélnek a terrorizmus elleni küzdelemről, hanem ennek megfelelően cselekednek is. Ezzel összefüggésben emlékeztetett korábbi bejelentésére, miszerint 200 fővel megnövelik a külföldön szolgálatot teljesítő, a terrorizmussal szemben fellépő magyar katonák számát: Budapest 130 új katonát küld Koszovóba, ahol így a magyar kontingens létszáma meghaladja majd az 500-at, illetve 70-nel 180-ra növelik az Afganisztánban állomásozó kontingens létszámát is. Az ázsiai országban így már 1200 magyar katona teljesít majd szolgálatot, hozzájárulva a NATO és más szövetséges missziók feladatának teljesítéséhez.
Leszögezte: nincs jobb bizonyítéka Magyarország és az Egyesült Államok szövetségének, mint az, hogy a csapatok bíznak egymásban, támaszkodnak egymásra, és együtt veszélyeztetik életüket a missziókon.
A tárcavezető egyben üdvözölte, hogy napjainkban nem csupán a védelmi és gazdasági együttműködés szerepel napirenden, de a politikai együttműködés is újraindult, köszönhetően az amerikai külügyminiszter magyarországi látogatásának.
David B. Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete közleményben fejezte ki elismerését Szijjártó Péternek és a magyar kormánynak a megállapodás aláírása alkalmából. Közölte: „Ez a megállapodás modernizálja a fegyveres erők jogállásáról szóló korábbi egyezményt, hogy az lépést tartson a védelmi kérdésekkel összefüggő új realitásokkal, és újabb előrelépést jelent azon az úton, amelyre a magyar nép 30 évvel ezelőtt lépett, amikor úgy döntött, hogy véget vet a kommunizmusnak és a szabadságot választja. Várjuk, hogy még szorosabbá tudjuk fűzni biztonsági kapcsolatainkat Magyarországgal, és reméljük, hogy a magyar Országgyűlés minél előbb jóváhagyja az egyezményt”.
A kölcsönös tisztelet alapjára kell helyezni a magyar-szlovák kapcsolatokat
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Miroslav Lajcákkal való egyeztetés után az MTI-nek elmondta: a szlovák külügyminiszterrel egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatát a kölcsönös tisztelet alapjára kell helyezni, és ebben a magyar nemzeti közösség erőforrást jelent.
Az egyeztetésre azt követően került sor, hogy ismertté vált: a szlovák törvényhozás március 27-én olyan törvénymódosítást fogadott el, amelynek értelmében Szlovákiában csakis akkor lehet elénekelni egy másik ország himnuszát, ha a helyszínen jelen van az érintett állam hivatalos küldöttsége.
Szijjártó Péter elmondta, az ügyről beszélt Menyhárt Józseffel, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökével, valamint Bastrnák Tiborral, a legkisebb koalíciós párt, a Most-Híd frakcióvezetőjével is.
„Tájékozódunk, figyeljük az eseményeket, tájékozódunk a pontos jogi hatásokról, és a rendelkezésünkre álló információink szerint hamarosan megnyugtató megoldás születhet a kérdésre” – mondta Szijjártó Péter.
A tervek szerint május 15-én hatályba lépő módosítás célja helyi megfigyelők szerint leginkább az, hogy megtiltsák a magyar Himnusz éneklését sportrendezvényeken. A jogszabályban az előírások megsértése esetén 7 ezer euróig (2 millió 240 ezer forintig) terjedő bírság lehetőségével is számolnak.
mti
