A Balaton nyugati medencéjében az északi parton végigfutó 71-es számú főközlekedési úton Szigligetre érve jól látható a 230 méteres kiemelkedésen épült hajdani vár maradványa, mely kedvelt célpontja a kirándulóknak.
Az akkor még a vízből szigetként kiemelkedő hármas magaslatot a környező falvakkal együtt IV. Béla király 1260-ban a pannonhalmi bencéseknek adományozta azzal a feltétellel, hogy építsenek rajta kővárat.
Favus apát vezetésével a mai Várhegy legmagasabb pontján két év alatt meg is épült az erődítmény, mely akkor két toronyból, palotából, és az azokat övező falból állt. Igen kedvező fekvése miatt a király – más birtokokkal kárpótolva a rendet – 1262-ben visszaszerezte az uradalmat, és a neki sok szolgálatot tett Móriczhidai famíliára bízta. Az erősség első jelentős bővítése is e család nevéhez fűződik.
Szigligetet 1445-ben az Újlakiak vehették birtokba és egészen 1521-ig mondhatták magukénak, mikor a nemzetség férfiágon kihalt. Ezután a Lengyel család szerezte meg. A mohácsi csata után a kettős királyság idején a Lengyelek János pártjára állottak, miért is Ferdinánd király tőlük Szigligetet elvette, és Török Bálintnak adományozta. Az őrség azonban vonakodott átadni a várat, mire Török Bálint bizalmas hívét Mártonfalvay Imrét bízta meg az ostrommal. Mártonfalvay egy ágyúállást építtetett ki az erődítménnyel szemben álló magaslaton, így elérte, hogy a védők további ellenállás nélkül kapituláljanak.
Bár korábbi tulajdonosai is gondot fordítottak a védelmi képességek növelésére, Mártonfalvay Imre – akit várkapitánnyá neveztek ki – kiépíttette az alsó várat, az ágyúrondellát és gondoskodott az addig megoldatlan vízellátásról is.
Miután Török Bálintot a szultán fogságra vetette, a XVI. század közepén a Lengyel családnak sikerült visszaszereznie Szigligetet, mely időközben a Balaton déli partján megjelenő oszmán hódítókkal kellett, hogy szembenézzen.
Kapitánya ebben az időben Magyar Bálint volt, aki az 1573-ban bekövetkezett haláláig állandó harcban állt a törökkel, sikerei révén nagy hírnévre tett szert. Az erődítmény a hódoltság ideje alatt a Lengyel család kezén maradt, akik azonban nem rendelkeztek elég anyagi eszközzel kellő megerősítéshez és a korona sem nyújtott elég segítséget. Így a falak közt szolgáló katonaság létszáma is csekély maradt bár köztük szolgáltak a sajkások is. Minden bizonnyal a tavon hajókkal érkező ellenség szemmel tartására emelték az egyik part menti magaslaton azt az őrtornyot, melynek csekély maradványai ma is megtalálhatóak.
Szigliget elkerülte a megszállást, a felszabadító háborúk után azonban katonai jelentőségét elvesztette, sorsának beteljesedéséhez hozzájárult a természet is, egy villámcsapás miatt tetőzete leégett. Újjáépítésére már nem került sor, sőt császári parancsra a még álló falakat is lerombolták, így a II. Rákóczi Ferenc által vezetett, 1703-ban kezdődött szabadságharc idején már használhatatlan volt. Köveit a környék lakossága építőanyagnak használta fel.
A XX. században többször végeztek területén állagmegóvási, feltárási munkálatokat. 1991-ben jött létre a Szigliget Váralapítvány, mely széles összefogással, azzal a céllal alakult, hogy előre kidolgozott hosszú távú ütemterv szerint, kiváló szakemberek közreműködésével sor kerüljön a vár helyreállítására – a romjelleg megtartásával. Az eredmények látványosak, a kulturált környezet a jó megközelítési lehetőség folyamatosan ezrével vonzza a múlt emlékei iránt érdeklődőket, akik egyúttal az eléjük táruló panorámában is gyönyörködhetnek.
GPS koordináták: 46.8044 / 17.4341
Cím: SzigligetKisfaludy u. 26.
Tel: (+36) 20 212-9346
E-mail: info@szigligetivar.hu
Web: http://www.szigligetivar.hu/