Beleállt a Sziget ügyvezetője a Mohuba, mondván, hogy a társaság nem teremtette meg a kötelező visszaváltás feltételeit a fesztivál területén. Eddig kellett csak várnia Kádár Tamásnak a válaszra, most megkapta: e szerint az összes visszaváltható palack jó helyre kerül, a Mohu elvégzi feladatát és a Sziget is megkapja a pénzét.
„Csodálkozva olvastuk a Sziget ügyvezetőjének nyilatkozatait. Érdekeseket állít a fesztivál hulladékgazdálkodásáról” – olvasható a Mohu közleményében. A Mol hulladékgazdálkodásért felelős leányvállalata ezzel alighanem arra kívánt reagálni, hogy Kádár Tamás a Portfoliónak elmondta
noha nincs megteremtve az infrastruktúra, a szabályozás kimondja, hogy a gyártónak és a forgalmazónak ki kell fizetnie az 50 forintos betétdíjat a Mohu felé.
A Sziget ügyvezetője kiemelte: nekik el kellett dönteni, hogy kifizettessék-e a vendéggel ezt az összeget, annak tudatában, hogy a fesztivál területén a Mohu nem teremtette meg a visszaváltási rendszer feltételeit. Kádár Tamás végül elmondta, hogy azért engedik el a díjat, mert nem korrekt a vendégektől elkérni, ha nincs meg a visszaváltás lehetősége.
Sziget vs Mohu: kinek van igaza?
AMohu álláspontja szerint a helyzet ezzel szemben a következő:
ahogy minden fesztiválon, úgy a Szigeten is a hulladékgyűjtési és -elszállítási feltételek megteremtése a rendezvényszervező felelőssége.
Hangsúlyozták, hogy a rendezvény előtt a Mohu több megoldást felajánlott a Szigetnek, amelynek köszönhetően a fesztiválozók a helyszínen vissza tudták volna kapni a visszaváltási díjat, ám a Sziget nem volt nyitott ezekre a megoldásokra.
A társaság a továbbiakban pontokba szedve összegezte, hogyan látja a helyzetet.
- A Sziget vezetése elutasította azt a legkézenfekvőbb megoldást, hogy a rendezvényen a magyarországi kisbolti rendszerben már jól működő visszaváltó pontokat hozzanak létre – ugyanolyan pénzügyi és szállítási feltételekkel, mint amit a hazai kisboltoknál használnak. Ebben az esetben a fesztiválozó fogyasztás után visszaváltotta volna a palackot, amelynek ellenértékét azonnal jóváírják a fesztiválkártyáján. (Ez, a Sziget által elutasított megoldás már sikeresen működött például a Paloznaki Jazzpikniken.)
- A Mohu ugyanakkor felajánlotta és biztosítja is, hogy a Szigeten működő vendéglátóhelyeknél megmaradt, fogyasztónak át nem adott italcsomagolásokat összegyűjti, elszállítja és el is számolja a vendéglátóhelyek számára. Naponta több tízezer palackot szállítunk el és fizetünk ki a helyeknek – nyomatékosították.
- Az ezen felüli palackokat a Sziget szelektív konténerekbe gyűjti, amelyekért a Mohu kifizeti az 50 forintot. A fesztiválon több százezer palackot fogyasztanak, vagyis a Szigethez beérkező bevétel így akár több tízmillió forint is lehet. Az, hogy ezzel a pénzzel mi lesz, a fesztivál szervezőinek a döntése.
DRS-rendszer: új korszak
Ahogy azzal az Economx is rendszeresen foglalkozik, a kötelező visszaváltás (DRS – Deposit Refund System) fél éves átmeneti időszak után július 1-jén vett éles rajtot Magyarországon.
A cél az, hogy eltűnjenek a patakpartokról és az erdőkből a PET-palack halmok, alumíniumdoboz-szemetek, és az italcsomagolásokat minél nagyobb arányban hasznosítsák újra.
Nemzetközi tapasztalatok alapján elmondható, hogy az ilyen típusú visszaváltási rendszerekkel pár év alatt el lehet érni az italcsomagolások 90 százaléknak visszaváltását.
