Az Izraelben eddigi feltárt legősibb, 1,5 millió éves emberelőd-maradványokat azonosították. Az Afrikán kívüli második legjelentősebb prehisztorikus, Ovadia nevű izraeli lelőhelyen talált másfél millió éves csigolyacsontok új megvilágításba helyezik az ősi emberelődök ázsiai és európai elterjedésének történetét.

Korábban úgy vélték, hogy ez egyszeri esemény lehetett, de az új lelet alapján legalább két hullámban zajlott a kirajzás Afrikából Eurázsia irányába. Eddigi tudásunk szerint az első hullámban, mintegy 1,8 millió évvel ezelőtt az ősi emberek eljutottak a mai Georgiába, ahol a mindeddig legfontosabb Afrikán kívüli lelőhelyen, a Dmanisi régészeti helyszínen találták meg ennek nyomait.

A Kinneret-tótól délre, a Jordán völgyében, a Beit Zear kibuc melletti Ovadia lelőhelyen talált maradványok alapján ezután egy második hullám is következett 1,5 millió évvel ezelőtt, amely áthaladt Izrael földjén.

„A Jordán folyó völgyének a nyugati partján már több ásatás is volt, de most valamilyen földmunka kapcsán újabb kutatásokat végeztek, és átnézték a korábbi gyűjteményekből lévő anyagokat, így többek között egy 1966-ban begyűjtött, addig jellegtelen csigolyatest alapján azt újravizsgálva újabb következtetéseket vontak le” – mondta érdeklődésünkre Kordos László paleontológus.

A szakember kiemelte, megállapították, hogy ez a csigolya egy alsó hátcsigolya, aminek a nyúlványok nélküli csigolyateste maradt meg. A morfológiai jegyeit, illetve a belső szerkezetét összehasonlították nagyon sok más emberlelettel is, illetve különböző állatoknak, köztük emberszabású majmoknak a csontjaival is, és ez alapján levonták a következtetést, hogy valószínűleg egy 6 és 12 éves kora között elhunyt fiatalembernek a maradványát találták meg.

A felfedezés miatt már olyan hírek is terjednek, hogy emiatt át kell írni a történelemkönyveket, de Kordos László szerint ez csak szenzációhajhászás. A lelet a paleontológus szerint inkább egy újabb bizonyítéka szolgált ahhoz, hogy 1,8 és 1,5 millió évvel ezelőtti időszakban vándoroltak át több hullámban egymástól eltérő embertípusok, eltérő eszköztípusokkal együtt Afrikából Ázsiába.

„Ebben az időszakban legalább két, egymástól alkatilag is elkülönülő, kő eszközhasználatban, eszközkészítési módszereiben, valamint valószínűleg a környezetben betöltött helyüket tekintve is eltérő átvándorlás történt. Ez az új lelet megmutatja, hogyan élhettek át és nem csak egy átvándorlás volt Afrikából Ázsiának a szűkebb területére, hanem akár több is, és ezek különböztek egymástól” – mondta.