Szentkirály bemutatása

2014-09-15

Földrajza:
A település Bács-Kiskun megye északi határán, a kiskunsági Homokhátság peremén fekszik, nyugaton Kecskeméttel határos, központja mintegy 20 km-re van a megyeszékhelytől.
Erősen mezőgazdasági jellegű település. A kistérségre jellemző alacsony (12,48 szántó-aranykorona) értékű homokos talajának 57 %-a szántó, 20%-a gyep, 3 %-a szőlő, és 14% az erdők aránya (az utóbbi években jelentős területen erdőtelepítés történt). A művelt földterület 61%-a szántó, és csak 4 %-nyi a munkaigényes kert-gyümölcsös-szőlő együttes aránya.
A térség vízhiánya a gabonafélék vetésterületének növelésére kényszeríti a termelőket.
Közlekedés:
Szentkirály Kecskemét és Tiszakécske felől közelíthető meg, illetve egy összekötő úton, Lakitelek irányából. A közelmúltban került átadásra egy portalanított, szilárd burkolatú út, mely Kocsérral, Nagykőrössel teremtette meg az összeköttetést. A község utcái szilárd burkolatúak, illetve portalanításuk folyamatban van. 600 m kerékpárút van kiépítve és 1500 m tervezés alatt áll.
Éghajlat:
A kistérségre jellemzően Szentkirály is alapvetően meleg és száraz, kontinentális éghajlatú. Ezt a helyi földrajzi, mezo- és mikroklimatikus tényezők is erősítik. A község az ország egyik legnapfényesebb területén fekszik, az évi napsütéses órák száma 2100 körül van. Az évi középhőmérséklet 10,2 – 10,3 oC, csapadékösszege 550 mm körüli, melyből a tenyészidőszakra 310 mm jut. A talaj homok jellegéből fakadóan jelentős mértékű a hősugarak visszaverődése, a kettős besugárzás, mely különösen a fejművelésű szőlőtermesztésben hasznosítható jól.
Talaj:
Talajadottsága nagyon heterogén, a 2 aranykoronás futóhomoktól a 35 aranykoronás barna erdőtalajig.
Vizek:
Szentkirály a Tisza vízgyűjtőterületéhez tartozik, a vízelvezetés innen azonban – az 1999 – 2000-es évektől eltekintve – jelentéktelennek mondható. A talaj homokos jellegéből fakadóan igen jó vízvezető képességű, de gyenge vízraktározó. Vízgazdálkodása így kedvezőtlen. A több éve tapasztalható talajvízszint süllyedés miatt az állandó vízfelületek nagyrészt kiszáradtak, a vizes élőhelyek csak időszakivá váltak.
Növényvilág:
A kevés csapadékra és az alapvetően homok jellegű talajra visszavezethetően a pusztai gyepek, növénytársulások ( szárazságtűrő fűfélék, homoktövis, tamariska ) a jellemzőek a területre, kiegészülve a már csak nyomokban fellelhető homoki tölgyesekkel és a főleg az elmúlt tíz évben igen intenzíven telepített akác és nyárerdőkkel ( erdősültségi mutató 15 % ). Egyes szikes – vályogos területeken csapadékosabb években pangóvizes foltok jönnek létre, melyek jellemző növénye a nád és a gyékény.

A település története:
Az ősi településnév a magyar állam alapítójára, Szent István királyra emlékeztet. A középkori Szentkirály falu régészeti ásatása 1969-től 1990-ig folyt, mint a Mezőgazdasági Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum kutatási programja. A hely 4500 éve lakott. Az Árpád-korban királyi várnépek lakták.
Szentkirályt először 1354-ben említi oklevél. I. Lajos király ezen oklevéllel a falu területét egy kun nemes családnak – Bőcsör fia Péter kunnak, fiainak, valamint unokatestvéreinek – adományozta azzal a feltétellel, hogy ott megtelepednek és keresztény szokás szerint élnek. E család leszármazottainak II. Ulászló 1493-ban pallosjogot adományozott, melynek értelmében a birtokaikon tetten ért gonosztevőkkel a törvény szerint elbánhattak.
A középkori falu 1541-ben került török uralom alá. Előbb Derja bin Lokman ziámet birtoka volt, később szultáni khász birtok lett. A XVI. század végén az országban állomásozó tatár hadak elnéptelenítették az egész Duna-Tisza közét. Szentkirályt a török elleni felszabadító háborúk idején lakosai végleg elhagyták. A XVIII. század elején az Ottlik család és Vay Ádám kuruc udvari marsall famíliájának birtokában volt a puszta. Kecskemét városa először a Vay-részt bérelte a Vay családtól. Később kisebb-nagyobb területeket zálogba bírt a tulajdonosoktól, végül fokozatosan megvásárolta az egész pusztát.
Szentkirály nem maradt a város saját magángazdálkodásában, mert Kecskemét eladta a városi lakosságnak. Ezzel a ténnyel a puszta a bérlők tulajdonába ment át. A városlakók egy része fokozatosan kiköltözött a gazdálkodás színhelyére. Így alakult ki Szentkirályon a nagy kiterjedésű tanyahálózat, és egy olyan birtokstruktúra, amely az országos átlagnál kedvezőbb megoszlású volt. A szentkirályiak többsége kis- és középbirtokosként gazdálkodott. A cselédsorban élők létszáma nem volt jelentős. 1930-ban a mezőgazdasági keresők csupán 26 %- a volt nincstelen. A gazdálkodók 8 %-a viszont 50 katasztrális hold feletti birtokkal rendelkezett. Néhány család két- háromszáz holdon gazdálkodott. Ez a nagygazda-réteg általában Kecskeméten lakott, szentkirályi tanyájukra csak a mezőgazdasági szezonmunkák idején költöztek ki, így a gazdálkodást közvetlenül irányíthatták. A Kecskemétről kiköltözött családok gyermekei számára kezdetben nem volt lehetőség az iskolába járásra. Majd az 1850-es években egy korszerűtlen, bérelt épületben megkezdődött az oktatás. Ezt a problémát volt hivatott megoldani a XIX. század második felében felépült első állandó tanyai iskolaépület Felsőszentkirályon. A századfordulón, majd Klébelsberg Kuno gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter tevékenysége idején még jó néhány iskola létesült.
A két világháború közötti időszakban a Katolikus és Református Olvasókörök, valamint a Felsőszentkirályi Gazdakör – amelynek alapítója és első elnöke Vágó János helybeli gazdálkodó volt – nyújtott művelődési lehetőséget. A gazdakör díszelnöke közel húsz éven át dr. Balásfalvi Kiss Endre kecskeméti polgármester, majd főispán volt.
Kecskemétnek egyre inkább gondot okozott nagy távolságú határrészein a közigazgatási feladatok lebonyolítása. A város önkormányzata úgy határozott, hogy kirendeltségeket hoz létre. 1943. decemberében kezdte meg működését a szentkirályi közigazgatási kirendeltség. Vezetője dr. Kákonyi József volt.
A szentkirályiak a második világháborúból is kivették a részüket. A lakosok közül többen haltak hősi halált. A puszta orosz megszállása 1944. október 31-én történt. Egy napig állt a front Szentkirályon. November 2-án már túlhaladt a harcvonal Nagykőrös irányába. A háború nehézségeit kisebb-nagyobb veszteséggel átvészelte a nép. A csökkent számú jószágállománnyal sikerült szántóföldjeinek nagy részét megművelni.
Az 1945. évi földreform során a Kecskemét város tulajdonát képező Erdőföld, továbbá a római katolikus és a református egyház birtokai kerültek kiosztásra. 10 magánszemélytől is igénybe vettek átlag 50 kh. területet.
Szentkirály-puszta Lászlófalva néven 1952-ben községgé szerveződött. Az új község akkor az újonnan létrehozott Bács- Kiskun megye kecskeméti járásához tartozott.
A földosztás elindította, az 50-es évek gazdaságpolitikája felerősítette azt a folyamatot, amely Szentkirály birtokstruktúrájának átalakulásához vezetett. Az első termelőszövetkezeteket 1950-51-ben hozták létre. Területük több mint felét azonban az állami tartalékföldek alkották. A mezőgazdaság teljes szocialista átszervezését 1960. december 24- ig hajtották végre. Az átszervezés alatt négy új termelőszövetkezet alakult. A gazdák 4 %-a nem írta alá a belépési nyilatkozatot, beszervezésüket továbbra is központi feladatként kezelték. A 60-as években 5 tsz működött a község területén, amelyek később egyesültek. A szövetkezeti vezetők olyan feltételeket biztosítottak, amelyek a földterület nagy részének a használatba adása útján lehetővé tették az egyéni gazdálkodást a lakosok számára. A tanyák villamosítása és új utak építése is előmozdította az egyéni gazdálkodás későbbi kibontakozását. A községgé szerveződés után elkezdődött a teljes intézményhálózat kiépítése. Felépült az új központi általános iskola, az egészségház, az élelmiszerbolt és a művelődési ház. A meglévő ún. „Öregiskolát” két tanteremmel bővítették. A 70-es években létesült az óvoda, a gyógyszertár, a gázcseretelep és egy új boltegység a II. majorban. Új épületbe költözött a posta, és elkezdődött a belterület vízhálózatának kiépítése.
A 80-as években bővítették az új központi általános iskolát, így az Öregiskolát bezárhatták. 1989-ben, részben a község lakosságának adományaiból felállították Szent István szobrát a katolikus templom előtti téren.
Szentkirály lakossága csak 1987-ben tudta visszaszerezni régi nevét. Az ünnepélyes névváltoztatásra augusztus 20-án került sor. Az ősi név visszaszerzésének megvalósításában jelentős szerepe volt annak, hogy a lakosság akarata találkozott az akkori vezetés ambícióival.
Az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltozás után a földtulajdon rendezése nyugodt körülmények között, akadályok nélkül végbement. Ez részben annak köszönhető, hogy a falu határában a földek jelentős részét már évek óta használták a helybeliek. Ezt követően létrejöttek a magángazdaságok, amelyek zömében kis- és középbirtokok.
A falu lakossága római katolikus és református vallású.
A két felekezet békés együttélése jellemzi a települést.
1990-ben, az akkor még létező helyi Fidesz csoport alapította a Szentkirályi Hírmondót, amely azóta független közéleti helyi lappá vált, és havonta megjelenik.
1990. október 12-én a szentkirályi képviselő-testület létrehozta a „Szentkirályért” Alapítványt, melynek célja a közszolgáltatások körében felmerülő feladatokhoz való pénzügyi hozzájárulás. Az elmúlt években segítette az alapítvány a szentkirályi népdalkórust, a tánccsoportot, a templomfelújítást, a legutóbbi években pedig a tornaterem építését és a Kocsérra vezető összekötőút létesítését is.
Az egykori tsz-vagyon kedvező áron történő értékesítése, a hitelezők kielégítése és a tagi üzletrészek kifizetése után a Szentkirályi Mezőgazdasági szövetkezet 1996. június 30-án jogutód nélkül megszűnt.
A települést ugyanúgy sújtotta minden vész és egyéb megpróbáltatás, mint bármely másikat szerte az országban. Sokat szenvedtek a történelem során, napjainkban pedig gazdasági nehézségekkel kell szembenézniük az itt élőknek. Ami mégis reményre ad okot az az, hogy a szentkirályiakban mindig megvolt az a hit és szorgalom, mely az élni akarásban felszínre törve ma is biztosítja a faluközösség jelenét és a jövőjét.

Kultúra, sport:
Amatőr művészeti csoport: Szentkirályi Táncegyüttes A csoport 1992-ben alakult. A 20 fős együttes tagjai Szentkirályon élő középiskolás fiatalok. 1993. óta gyermekcsoportokkal bővült az együttes. A három csoportban általános iskolások táncolnak, kb. 80 fővel. Az együttes vezetője Takácsné Kis Márta tanítónő, aki klasszikus és dzsesszbalett, valamint néptáncos gyakorlattal rendelkezik. A fiatalok a táncműfaj széles skálájával ismerkednek meg: néptánc, klasszikus táncok, showtáncok. Elsősorban a község és a környező települések rendezvényein szerepelnek. Felléptek már Budapesten az augusztus 20-ai Központi Ünnepségen, a Vajdahunyadvárban a község határában végzett avar kori ásatások leletanyagából rendezett kiállítás megnyitóján, Kecskeméten a Katona József Színházban a „Gyermekek a gyermekekért” jótékonysági gálaesten, és a TV2 Dáridó című műsorában. Nagy sikereket értek el a „Szent Király Szövetség” rendezvényein: Királyszentistvánon, Szentkirályszabadján és Szentistvánbaksán. Az együttes a szentkirályi Művelődési Ház keretein belül működik a Szentkirályi Önkormányzat és a „Szentkirályért” Közalapítvány támogatásával. A táncruhák elkészítésében nagy segítséget nyújt a helyi San Marco KFT.
Színjátszókör:
Több alkalmi fellépés után 1998-ban állandósult amatőr színjátszó körré a lelkes helybéliek csoportja. Jóvoltukból minden évben megrendezésre kerül a március 15-i bankett, melynek műsorát – ének, vers, próza – ők szolgáltatják. A csoport és vezetőik – Halasi Ernő és Bimbó Ferenc – saját és közönségük szórakoztatásán túl fontosnak tarják, hogy az előadások eszmeiségükben az emberi értékeket, a hazaszeretetet is közvetíteni tudják.

Fontosabb előadott darabok:
Szigligeti Ede: A csikós
Kozma Imre: Petőfi szülei
Népdalkör:
Több, mint tíz éve működik Szentkirályon Kis-Prumik Ambrus vezetésével a népdalkör. A 10 -14 fős létszámú csoport, citera és köcsögduda kísérettel ünnepi rendezvényeink elmaradhatatlan részét képezi, de vendégszerepléseiken is szép sikereket értek már el
Zenei élet:
Hangversenyek:
A község lakosságának és sok más segítőkész embernek a munkájából és adományából 2000-ben épült fel a római katolikus templom nagyorgonája. A hangszer eredetileg a tihanyi apátságban működött, s hosszú restaurálás és átépítés után szólalhatott meg újra. A 3 manuálos, 22 regiszteres orgona a térségben a legnagyobbak közé számít. A 2000. augusztus 19-én megtartott szenteléssel egybekötött hangversenyen Bottkáné Égető Mária orgonaművész és Szél Bernadett magánénekes művészetét csodálhattuk meg. A rendszeres templomi szolgálaton kívül évente 2-3 alkalommal hallható hangverseny.
Sport:
Motocross:
Lassan hagyománnyá válik, hogy a Duna menti országok nemzetközi motocross versenye, a Duna Kupa, Szentkirályon kerül megrendezésre. 1998-ban még meghívásos alapon, majd 1999-ben már nemzetközi szinten, hat kategóriában indult a kupa, melynek megszervezése szinte kizárólag Bencsik Istvánnak és családjának köszönhető. A szervező fia, ifj. Bencsik István, versenyzőként is sikeresen szerepel: 1998-ban, 80 cm3-es kategóriában országos és Duna Kupa bajnoki címet szerzett.
Sportcsarnok:
1997-ben a falu összefogásának és pályázati forrásoknak köszönhetően elkészült a sportcsarnok. Az általános iskola szükségletein túl a teljes lakosság számára sportolási és kikapcsolódási lehetőséget biztosít: kézilabda, tenisz, teremlabdarúgás és egyéb sportágakban. Legsikeresebbnek talán a foci mondható: évente többször is rendeznek nyílt korosztályos teremlabdarúgó tornát, mint például a Szentkirály Kupa, Kéri Kupa, Kende Kupa
Karate:
1994-óta működik a Jitakyoei SE Sankukai Karate-Do. A háromdanos mester, Prikkel Antal megfogalmazása szerint, elsődleges céljuk a harcművészet kultúrájának átadása, az önnevelés. Heti két alkalommal, 10 – 12 fővel tartanak edzéseket, tevékenységüket bemutatókon való részvételekkel népszerűsítik.
Hagyományőrző rendezvények:
• Minden évben az augusztus 20-át követő vasárnapon megrendezésre kerül a „Szentkirály Napja” (délelőtt templombúcsú, délután kulturális műsor)
• Régi hagyománya van az általában október elején megrendezésre kerülő Szüreti Mulatságnak (délután lovas felvonulás, este bál)
• Nemzeti ünnepünket március 15-e előestéjén ünnepi bankett megrendezésével ünnepeltük az utóbbi években, hagyományteremtő szándékkal.
Turisztika:
Szentkirályon a falusi turizmus még nem terjedt el.
Szálláslehetőség a Hétvezér Fogadóban van.
Külkapcsolatok:
Testvértelepülési kapcsolatunk van az erdélyi Csíkszentkirály községgel 1997. óta.
További 15, főként hazai, valamint erdélyi és felvidéki településsel alapítója vagyunk a Szent Király Szövetségnek, amely a Kárpát medence Szent Istvánra nevében is utaló lakóhelyeit tömöríti. A Szövetség egyébként jogi személyiség nélküli baráti társaság. Évente augusztus 15-én, Szent István halála napján közgyűlést szervezünk, amely ünnepi megemlékezéssel, kulturális műsorral biztosítja atagtelepülések küldötteinek első szent királyunk életművének: kereszténységünk és államiságunk megalapozásának méltó ápolását, szellemiségének erősítését. A közgyűlés helyszíne 2001-ben a mi falunk.
Tagja vagyunk a Magyar Faluszövetségnek
A településfejlesztés térségi célkitűzéseinek megvalósításában a Kecskemét és térsége Területfejlesztési Vnkormányzati Társulásban veszünk részt.
GAZDASÁG
Gazdasági helyzetkép:
Szentkirályon a gazdasági társaságok és a vállalkozások legnagyobb hányada a mezőgazdasághoz kötődik. Ez megmutatkozik az őstermelők számában is. A mezőgazdaságon belül jelentős a gabonafélék, a kukorica valamint a zöldségnövények termelési volumene. Jelentős még a szőlőtermesztés és növekvőben van az erdővel hasznosított területek aránya. Jellemző folyamat a kézimunka-igényes, de nagyobb jövedelmet biztosító kertészeti kultúrák terjedése. Az állattenyésztés egészét lassú csökkenés jellemzi, holott pl.: juhtartásban a legelők területe termelésbővítést is lehetővé tenne. Fontosabb gazdasági tevékenységek a községben: üdítőital, ásványvíz gyártás és palackozás, fafeldolgozás, fuvarozás.