Az Északi-középhegység termálfürdői festői környezetben fekszenek, például a hófehér egerszalóki sódomb alatt fekvő termálfürdő vagy a miskolctapolcai barlangfürdő. A természeti különlegességeken túl a középkori Magyarország oszmán kultúrája is itt hagyta lenyomatát a négyszáz éves egri törökfürdő képében.
Fürdőtúránkat kezdhetjük Észak-Magyarország legnagyobb városában, Miskolcon, annak is tapolcai városrészében. A környezet lenyűgöző: őspark, századfordulós villák, sétányok, kültéri tó és egy barlang forrással. A helyiek már a 13. században felismerték gyógyító hatását, és az 1700-as évek elején már messze földön is híre ment.
Különleges gyógyhatása van a karsztvíznek
Az akkori tapolcai apát orvosokat hívott Kassáról azért, hogy bebizonyítsa, ennek a karsztvíznek különleges gyógyhatása van. Ami nagyon egyedivé teszi ezt a fürdőt, elsősorban az, hogy egy természetes barlangban alakult ki – mondta Scheitzner Beáta, a Miskolci Turisztikai Kft. ügyvezetője az M1 Itthon vagy című magazinjában.
A bizonyítás sikerült, és néhány évtized múlva elkezdett felépülni a kis fürdőváros, ahová egyre több gyógyulni vágyó érkezett.
Nagyobb lendületet aztán az 1900-as évek első felében vett a fürdő fejlesztése: 1938-ban elkészült az egyik külső, kör alakú medence, 1941-ben pedig egy kupolacsarnokot építettek a hegyoldalnak támaszkodva. Máig is ez a kupolacsarnok fogadja a fürdővendégeket, és a szép idő esetén kinyitható kupolát még azzal a szerkezettel működtetik, mint egykoron. A mai napig azt a természetes karsztvizet használják a barlang járataiból kialakított medencékben, ami az eredeti, sok száz éves forrásból tör fel.
A forrás gyógyhatású vize főleg ízületi megbetegedésekre, a barlang klímája pedig légzőszervi betegségekre használ. De teljes gyógyászati kezelést is kaphatunk a víz alatti gyógytornától a súlyfürdőn át a különböző masszázskezelésekig.
Lillafüreden is gyógyulhatunk
Miskolc egy másik városrészében, Lillafüreden is gyógyulhatunk barlangban, igaz annak nem a vize, hanem a levegője jótékony hatású. A Triász időszaki üledékes mészkőben kialakult Szent István-barlangot 1910-ben fedezték fel, egy szerencsés, vagy inkább szerencsétlen véletlennek köszönhetően, amikor egy helyi erdőjáró felfigyelt a föld mélyéből jövő, elkeseredett kutyaugatásra.
Egy szerencsétlenül járt kutya esett be a barlang eredeti bejáratán, mai nevén a Kutyalyukon keresztül. Ez egy felszínre vezető, szakadékos kürtő volt. Eredetileg olyan kényelmesen járható bejárata nem volt a barlangnak, amin most is közlekedünk, a húszas években, amikor a Palotaszálló is épült, akkor építették ki a barlangot a nagyközönség számára, és a mai bejárata, ami az egri országútról nyílik, akkor került kialakításra – mondta Polgár Anasztázia barlangvezető.
A barlang legnagyobb része vizes szakaszokból és függőleges járatokból áll, csak barlangászok tudják bejárni. Ám még ilyen rideg körülmények között, a sötétben is képesek itt megtelepedni az élőlények: leginkább mikroszkopikusak, színtelenek és vakok, az élővilág legegyszerűbb képződményei. De akadnak itt denevérek is, bár csak ősztől tavaszig, amikor tartósan hidegebbre fordul az idő, és a melegebb barlangba teszik el magukat télire.
Fölülről, a felszínről beszivárgó csapadék és karsztvizek alakították ki nemcsak a barlang járatait, de gyönyörű cseppköveit is. Mielőtt a víz a mennyezetről lecsöppen, kiválik belőle a mész és a kőzeten marad, minden egyes cseppnél újabb és újabb rétegben. Így épülnek a függő cseppkövek, azaz a sztalagmitok. Amikor a víz lecsöppen a padlóra, ott épül az álló cseppkő, a sztalagmit. A két cseppkő addig növekszik, míg hosszú évezredek alatt, egyszer csak összeér.
Eger környékén is találunk barlangfürdőt
Barlangot, pontosabban barlangfürdőt Eger környékén is találunk. Pedig Demjénben, a Mátra lábainál fekvő kis településen bő egy évtizede még nemhogy barlangfürdő, de gyógyvíz sem volt. Illetve volt, csak még a föld alatt, míg végül egy vállalkozó kedvű család elhatározta, kutat furat a hegyoldalban.
„Ez az egész egy fúrt kúttal indult, és szépen kiépült köré a komplexum. A legelső lépések között gumifalú medencéket telepítettünk, amik otthon a háztartásokban is láthatók, aztán egy-két kemény falú műanyag medencével folytattuk, és utána jöttek az épített medencék” – mondta Tóth Martin, a Demjén Termálfürdő Kft. tulajdonosa.
Úgy tartják a szakemberek, hogy egy kis túlzással ugyan, de bárhol lefúrunk Magyarországon, vizet találunk – csak az a kérdés, hogy milyen mélyen, milyen összetételűt és hőmérsékletűt.
Demjénben szerencse is kellett ahhoz, hogy az első fúrásból, majd 700 méter mélyen, nagyon jó ásványianyag-tartalmú gyógyvizet találjanak. Olyan meleg vizet, 68 fokosat, ami fürdésre is csak hűtés után alkalmas.
A fürdő belső tereinek kialakításánál a barlanghangulat megteremtése volt a cél, így születtek a zegzugos járatok, a boltíves födém, és a kisebb-nagyobb medencék, amiket a színes fények tesznek még egyedibbé.
Török kori történelmi emlékek Egerben
Eger városa főleg török kori történelmi emlékeiről híres, márpedig ahol az ország két épen maradt minaretjének egyike áll, ott törökfürdő is megbújik a közelben.
„A törökök behozták a kultúrájukat, többek között a fürdőkultúrájukat, és mivel Magyarország területén rengeteg hévizet, gyógyvizet találtak, ezért nyilván ezt előszeretettel vették igénybe” – mondta Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója.
A törökök még a rituális fürdésre használták a gyógyvizet, tehát a testi és lelki megtisztulásra, és az ilidzsa típusú, tehát a vizes fürdőiknek az üzemeltetésére – tette hozzá.
Valójában nem is a törökök létesítették itt az első fürdőt. Már az 1440-es évekből feljegyzések tanúsítják, hogy a karthauziak egy kevésbé stabil, kevésbé időálló, de fedett fürdőben kerestek megnyugvást fáradt testüknek.
A török hódoltság ideje óta ugyanaz a kupolás kő- és téglaépület ad helyet a medencéknek. A törökök kiűzése után az egyház kapta meg a fürdőt, amit szerencsére nem romboltak le. Sőt, a püspökök is nagyon szerettek a meleg gyógyvízben üldögélni, így nem csoda, hogy szinte mindegyikük szépített, bővített valamit az épületen.
A törökök pedig nem csak az ilidzsában, azaz a vizes fürdőben szerettek megtisztulni: gyakran jártak hamamba is.
A hamammasszázs privilégium volt mindazok számára, akiknek magasabb beosztása volt, vagy meg tudták maguknak engedni, hogy részt vegyenek egy ilyen kezelésen, és egy masszőr végezte helyettük a megtisztulást – mondta Fábián Gergely masszőr.
Sódombok Egerszalókon
Eger és környéke már az 1930-as évektől hivatalosan is gyógyhelynek számít. Nemcsak a sok jótékony, főleg kénes vizű fürdő, de a Mátra és a Bükk szinte gyógyítóan kellemes hegyei is hozzáteszik ehhez a magukét.
„Aki Egerben vagy a környékén szeretne megpihenni, választhat, és nem feltétlenül egy fürdőhöz kell, hogy kösse az egészsége javítását, hanem csillagtúraszerűen vándorolhat, egyik településről a másikra, egyik fürdőről a másikra, és egy komplex kezelésben részesülhet ezeken a helyeken” – mondta Hegedűsné Majnár Márta, az Eger Városi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Egerszalókon csodálhatjuk meg azt a természeti képződményt is, amiből mindössze három található a Földön. Ritkán jön úgy össze, hogy a levegő, a terepadottságok, a folyásirány, a gáz- és ásványianyag-tartalom mind-mind alkalmas legyen sódombok kialakulására.
Magyarországon az 1950-es évektől kezdve nagyon sok kutatófúrást végeztek olajlelőhelyeket keresve, de ezek nagy részéből inkább víz tört a felszínre. Így történt az egerszalóki faluvégen is, ahol akkor még a helyiek közös legelői nyújtózkodtak az erdőszélen, mígnem 1961-ben gyógyvizet találtak.
Mielőtt kiépült Egerszalókon a fürdő- és szállodakomplexum, nagyon sokan jártak ki a sódomb természet alakította medreibe fürdőzni. A víz, ami kimagasló mennyiségű, 1600 milligramm oldott ásványi anyagot tartalmaz literenként, gyógyhatással bír. Töménysége miatt az orvosok nem is javasolnak harminc percnél több időt benne tartózkodni, mert nagyon megterheli a szervezetet.
Videó forrása: YouTube, letterhunter
Cikk forráda és képek: M1 Itthon vagy
