12.1 C
Budapest
2022. május. 23. hétfő

Szabadság-barlang

Dátum:

Megosztás:

Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek!

Aggteleki Nemzeti Park
Aggteleki Karsztvidék
Szabadság-barlang

1954. december 11-én a napi sajtóban néhány sor tájékoztatta az olvasókat, hogy új cseppkőbarlangot fedezett fel Égerszög község határában az Élelmiszeripari Minisztérium barlangkutató csoportja. A barlangrendszert Égerszögi Szabadság Cseppkőbarlangnak nevezték el.

Az Aggteleki-karszt harmadik leghosszabb, 2717 m-es barlangjának feltárását hosszú és keserves munka előzte meg. Az Égerszög közelében fekvő, 453 m magas Pitics-hegy csúcsától 500-800 m-re nagyméretű dolina fekszik, az ún. Dász-töbör, amelynek alján a víz 10-15 m átmérőjű, tölcsérszerű víznyelőben tűnt el. Már Jakucs László megpróbált a nyilvánvalóan létező barlangba behatolni, de 1952-ben, pénzügyi fedezet hiányában s az állandóan omló sziklatömbök árnyékában, munkájuk nem vezetett eredményre. 1954 nyarán az Élelmiszeripari Minisztérium Kinizsi Sportkörének Barlangkutató Csoportja szervezett expedíciót a Pitics-hegy lábához. Előbb a Keserű-tó lápában vertek tábort, s az ottani víznyelő kibontásával kísérleteztek, amely a Teresztenyei-barlangrendszer máig is legbiztatóbb munkahelye. A kutatók már 40 m mélységben jártak, amikor egy váratlan kőomlás megakasztotta a munkát. Rövid ideig két másik víznyelő bontását kezdték meg, majd erőiket a 4. sz. munkahelyre, a Dász-töbörre összpontosították.

A felfedezés – Balázs Dénes veszélyes és romantikus története alapján – nem volt könnyű feladat. A Dász-töbör alján 1954 novemberének első napjaiban, közel másfél hónapos küzdelem után, megcsillant a kutatók előtt a remény: keskeny, kanyargós vízjáratra bukkantak, amelyben már több tíz métert tudtak előrehatolni. Négykézláb csúszva végül is elérték a járat végpontját. Itt több hatalmas, hegyén-hátán összetorlódott sziklatömb zárta el a továbbjutás útját. Egymástól 4-5 m-nyi távolságra helyezkedtek el. Az elmúlt napok tanúsága szerint szükség volt erre a biztonsági térközre: legutóbb egy lezuhanó kő súlyosan megsebesítette Csupor Istvánt, Balázs Lajost pedig úgy a falhoz lapította, hogy csak a szerencsének köszönhette életben maradását. A megsérült kutatók helyére egy hét múlva új erők érkeztek Budapestről, Balázs Dénes és Stefanik György. Az ő segítségükkel 1954. november 14-én, vasárnap, sikerült az utolsó sziklatorlaszt is szétbontani, s a sokat szenvedett kutatók előtt végleg feltárult az Aggteleki-karszt eddig ismeretlen új barlangrendszere.

A felfedezéssel nem zárult le a kutatás, mert a 130 m hosszú bejárati Felfedező-járat gyakran beomlott, s a kutatókat hosszabb-rövidebb ideig a barlangba zárta. Ezért 1955 tavaszán az Állami Geofizikai Intézet munkatársai elektromágneses mérésekkel meghatározták a barlang első termének felszíni vetületét, majd még az évben elkészítették az új bejáratot. Ugyanekkor a barlangkutató csoport a barlangjárat fölött kis menedékházat épített, amely olyannyira sikerült, hogy a festői környezetben üdülőházat is létesített az Egri Dohánygyár. 1961-ben megkezdődött a barlang idegenforgalmi kiépítése, de a viszonylag szűk barlangméretek s a szép képződmények védelme érdekében a hétköznapi látogatók előtt nem nyílt meg.

A barlang első szakasza az ún. Megvalósult álmok-ág, amely a víznyelős bejárattól a Kuszodáig tart, kb. 1100 m hosszúságban. A Kuszoda közelében az addigi mészkövet sötét színű dolomit váltja fel. Mindössze 64 m hosszú ez a szakasz, amelynek átlagos magassága 52 cm, de kb. tízméteres szakaszon alig 30 cm. A következő szakasz a Cső-folyosó, amelynek a Kuszoda felőli végén még dolomit uralkodik, de ahogyan a mészkő mennyisége növekszik, a szűk és alacsony folyosó úgy bővül kényelmesebb, cső formájú járattá. A Cső-folyosó a belső végén erősen gyűrt agyagpalába megy át, így itt a barlang nagyon omladékos, a helyenként függőlegesen álló, palás szerkezetű kőzet szinte kézzel fejthető. Ebben alakult ki az Óriási-terem, a barlang legnagyobb, 32 m hosszú és 12-12 m széles és magas terme. Alját nagy mennyiségű kőzethalmaz, agyag és törmeléklejtő borítja. A patak 5-6 m-rel az omladéktömeg alatt, szűk járatban folyik. A barlang legbelső és geomorfológiai szempontból legérdekesebb része a Pokol. Az addigi egységes üregrendszer az Óriás-terem után több, egymással álfenékkel elválasztott szintre bomlik. Általában két vagy három emelet jelentkezik. A középső és az alsó szint több helyen összekapcsolódik, néhol kisebb termeket alkot, mint a Kötélhágcsós-terem. A barlang ezen fiatal, aktív szakaszaiban cseppkőképződményeket nem találni.

A környék földtani viszonyait kitűnően feltáró Szabadság-barlangot a Kuszoda és az Óriás-terem között éles törés keresztezi, amelynek mentén a barlangba időszakos vízszállító járat, a vertikális hasadék jellegű Gyöngy-folyosó követhető.

A Szabadság-barlang – vagy tágabb értelemben a Kecskekút-forrás barlangrendszere – az Aggteleki-karszt jellegzetes szerkezeti vonalán, az ún. jósvafői antiklinális déli szárnyán halad át. Legidősebb kampili lemezes mészkövet, agyagpalát az Óriás-terem metsz, majd a bejárat felé fiatalabb korú kőzetek, anizuszi sötét színű dolomit, utána anizuszi és ladini világos színű mészkő következik.

A barlangot kialakító vízfolyások a Kecskekút-forrás vízrendszeréhez tartoznak, ezt számos vízfestés és sózás kimutatta. A Dász-töbör víznyelőjétől a forrás légvonalban 1550 m-re van, s a barlang végpontja kb. 920 m-re közelíti meg. A Szabadság-barlang ismert járataiban – a Pokol kivételével – állandó vízfolyás nincs. A víznyelőtől az Óriás-teremig csak hóolvadáskor és nagy zivatarok esetén folyik víz.

Miután a barlangnak szabad bejárata sohasem volt, így régészeti, őslénytani leleteket csak csekély mértékben tartalmaz. A víz által besodort tárgyak közül a barlang feltárása és első bejárása alkalmával a kibontott víznyelő 12. méterében egy XIV-XV. századból származó sarkantyút és mammutfogakat találtak. A bejárattól 900 m-re pedig jégkori ló besodort foga került elő.

A Szabadság-barlang levegőjének évi középhőmérséklete 9,8°C, ami csak néhány tized fokot ingadozik, páratartalma – mint minden patakos vagy időszakosan vízjárta barlangban – 99-100%-os. E barlangot használta fel kísérletéhez Balázs Dénes, amikor a barlangi légáramlás törvényszerűségeit tanulmányozta.

A barlang állatvilágának kutatását Loksa Imre végezte, aki 22 szárazföldi állatfajt tudott elkülöníteni. Ezek közül nyolc barlanglakó, a Mesoniscus graniger, Plusiocampa spelaea, Folsomia antricola, Pseudosinella aggtelekiensis, Oncopodura égerszögiensis, Arrhopalites bifidus, Atheta spelaea és a Koenenia vágvölgyii tizenkét faj barlangkedvelő és két faj barlangi vendég. Legnagyobb tömegben a Mesoniscus graniger és a Pseudosinella aggtelekiensis fajok fordulnak elő, amelyek a barlang teljes hosszában megtalálhatók. A barlang sajátos bennszülött (endemikus) fajai a Folsomia antricola, a Megalothorax minimus (ugróvillások) és a szálfarkúak rendjéhez tartozó Koenenia vágvölgyii. Ez utóbbi faj, amely a gyűjtő Vágvölgyi József nevét viseli, a szálfarkúak rendjének egyetlen magyarországi képviselője. Ezek különben csak hazánk területéről délre és nyugatra élnek.

A Szabadság-barlangot, amelyet Balázs Dénes 1961-ben kitűnő kismonográfiában ismertetett, a Ferencvárosi TC barlangkutatói évről évre vallatóra fogják, s már több kisebb új szakaszt sikerült feltárniuk.

Forrás:Wikipédia; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Szabadság-barlang.
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu

Előző cikkKossuth-barlang
Következő cikkVass Imre-barlang

Kommentelési- és moderálási irányelvünk

Kommentelési- és moderálási irányelveink:

Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Hirmagazin.eu Online Média álláspontját tükrözik.

Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.

Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek:

- sértő, vagy oda nem illő tartalmat;

- személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg!

A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó.

Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is!

Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést
kívánunk:

Hirmagazin.eu Online Média szerkesztősége

banner
Pannon Work

Kapcsolódó hírek

Zelenszkij szerint természetes, hogy az ukrán férfiaknak háborúba kell menniük (és meghalni dicsőség), és ez miatt nem hagyhatják el Ukrajnát, erről rendelet szól, a...

Az elnök össze-vissza beszél, szerinte Őhelyette inkább „talán a fiukat elvesztő szülőkhöz” kellene címezni a petíciót..., de ezt...

Horvátországban a rendőrök simán lelőttek két szurkolót..

A Hajduk Split labdarúgócsapatának több száz szurkolója került összetűzésbe a rendőrséggel szombaton Zágráb közelében. A bajnokság utolsó fordulójában a...

Ez nagyon csúnya dolog volt: Joe Biden megint összevissza beszélt, az orosz vezetők kinevették, nem hogy orvost küldtek volna hozzá! Szégyelljék el magukat!..- Szólj...

Joe Biden amerikai elnök nehezen tudja ellátni feladatait. Ezt május 22-én, vasárnap jelentette be Dmitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció...

Oroszlánnal játszott az elmebeteg látogató, leharapta az újját – videón a szőrnyű tragédia (18+)

Vérfagyasztó pillanatoknak lehettek szemtanúi az állatkert látogatói Horrorfilmbe illő jelenet játszódott le a Jamaicán található állatkertben. Az egyik látogató túl...