Közvetve a Strava révén derült ki, hogy Putyin – cáfolata ellenére – mégis elhíresült palotájába jár a Fekete-tenger partján, vagy hogy Macron titokban hol töltött egy hétvégét. Sőt, a Straváról tudjuk azt is, hol vannak a szigorúan titkos izraeli létesítmények, melyek környékén katonák kocognak.
„Amit a tulajdonomként mutattak be, nem az enyém, és nem is volt sem az én, sem a rokonaim tulajdona. Soha!” – ezt jelentette ki felháborodottan az orosz elnök 2021 elején, nem sokkal azok után, hogy Alekszej Navalnij és csapata fényképekkel gazdagon illusztrált összeállításában feltárta a Putyin-palota legapróbb részleteit. A 17 ezer négyzetméteres, a Fekete-tenger partján álló épületkomplexumnak saját temploma és kikötője van. Az itt dolgozó több ezer ember kamerás mobiltelefont nem vihet be az ellenőrzőpontokkal védett, megközelíthetetlen területre. Putyin palotájáról közel kétórás film is készült, melyet eddig 133 millió ember látott.
A tényfeltáró újságírók a palotán dolgozó építési vállalkozó segítségével tudták elkészíteni az interaktív látványterveket. A szakember ugyanis átadta nekik a palota részletes alaprajzát és terveit, amelyekben a helyiségekben lévő szőnyegek mintázatától kezdve az ott lévő bútorok cikkszámáig minden szerepel.
Az országegyesítő szent
A palotában van például egy szoba, ahol fejedelmi körülmények között Dance Dance Revolutionnel lehet az időt múlatni vagy terepasztalon vonatozhat a kivételezett látogató.
A BBC megszólaltatott néhány embert, akik megerősítették, hogy 2005 és 2020 között a palota építésén és felújításán dolgoztak Geledzsik közelében.
A palota a film bemutatása óta alapos felújításon esett át. A kaszinó, a sztriptízterem és játékbarlang eltűnt, helyette azonban megnyílt egy kápolna, amelyben Szent Vlagyimir, Putyin védőszentjének ikonja található.
A szenté avatott Vlagyimir hercegnek tulajdonítják Oroszország és Ukrajna több mint ezer évvel ezelőtti egyesítését.
A kápolna sarkában egy fából faragott trón áll. Ez arról tanúskodik, kinek látja magát Putyin – jegyezte meg a Kyiv Post.
A palotát feltáró Alekszej Navalnij már nem él.
Az orosz elnök rendületlenül távol próbálja magát tartani a luxusbirtoktól, de egészen szokatlan módon lebukott.
A StravaLeaks
A személyes testőreit ugyanis több alkalommal a palota környékén azonosították a francia Le Monde oknyomozó újságírói. Az árulkodó jeleket az amerikai Strava fitneszalkalmazás használatával hagyták maguk után. Az app ugyanis felfedi a felhasználó földrajzi helyzetét. Ezekből derült ki, hogy az FSZB, az orosz védelmi szolgálat közvetlenül az elnök alá rendelt négy biztonsági embere 2019-ben, 2021-ben, 2023-ban, illetve 2024 augusztusában és szeptemberében Putyin fekete-tengeri palotája környékén futott. Többen is lehettek, de csak négyen használták az alkalmazást.
Ugyanezzel a módszerrel, a testőrök jelenlétével állapították meg az orosz elnök egy másik titkos rezidenciájának a helyszínét is. A dácsa alig 30 kilométerre van a NATO-területétől, azaz Finnországtól, a Ladoga-tó nemzeti parkban.
A francia újságírók azonban nemcsak az orosz elnök testőrségének viselkedését tanulmányozták. Összefoglalójuk – a WikiLeaks nyomán – a StravaLeaks elnevezést kapta az alkalmazás kiszivárogtatott adatai kapcsán.
A védett személy
Az alkalmazást érthető előszeretettel használják a hétköznapi emberek mellett a testőrök (is) az erőnlét megőrzése érdekében.
A Strava amerikai fejlesztésű. A két társalapító, Mark Gainey és Michael Horvath a Harvard evezőcsapatában ismerkedett meg a nyolcvanas években, cégüket pedig 2009-ben hozták létre. Horvath ereiben minden bizonnyal magyar vér is csörgedezik. Az elnevezés a svéd sträva kifejezésből származik. A jelentése – a küzdelem, erőfeszítés, törekvés – híven tükrözi, hogy mire ösztönzi a felhasználót az alkalmazás. Népszerű a fitnesz-fanatikusok körében, akik fontosnak tartják nyomon követni a többi között a futást és a kerékpározást.
A Le Monde szerint sok ország titkosügynöke is szívesen használta a Stravát, mozgásukból pedig – akaratukon kívül, az adatvédelmi beállítások függvényében – fel lehetetett térképezni, merre jár a védett személy, akinek a biztosítására kirendelték őket.
Emmanuel Macron testőreinek Strava-aktivitásából derítették ki például, hogy a francia elnök 2021-ben egy hétvégét egy normandiai tengerparti üdülőhelyen töltött. A magánutazást nem tették közzé hivatalos programjában.
A két first lady, Melania Trump és Jill Biden tartózkodási helyeit a Secret Service tagjai Strava-profiljainak megfigyelésével sikerült azonosítani. Erről a titkosszolgálat is tudomást szerzett, de úgy vélik, hogy a kiszivárgott információk nem veszélyeztették a védett személy oltalmát. A Le Monde azonban arra figyelmeztetett, hogy az elérhető adatok – a felhasználó teljes neve, lakcíme, családtagjai, fotói – rosszindulatú célokra, akár zsarolásra is felhasználhatók.
A Strava tisztában van a kockázatokkal, de azzal hárított: „elvárjuk, hogy az érzékeny szakmákban dolgozók éljenek a rendelkezésre álló kontrollal, és korlátozzák a megosztott információkat”.
Donald Trump nem egy tipikus Strava-felhasználó, a testőrei azonban a fitnesz-alkalmazást a republikánus jelölt elleni, július 13-i merényletkísérlet után is használják.
Egy Stravát használó ügynök kocogása alapján fedezték fel azt a San Franciscó-i szállodát, ahol később Joe Biden fogadta a kínai elnököt, Hszi Csin-pinget. A StravaLeaks-műveletben egyébként a mindenkori francia elnök védelmét ellátó biztonsági szervezet, a GSPR tizenkét, illetve az orosz FSZB hat tagját azonosították. Ez utóbbi már csak azért is érdekes, mert az ukrajnai háború óta az amerikai fitnesz-alkalmazás Oroszországban hivatalosan nem elérhető.
A titkos támaszpontok
A Stravával kapcsolatos biztonsági aggályok egyébként már évekkel ezelőtt felmerültek – még akkor, amikor az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság még Szíriában és Afganisztánban állomásoztatta katonáit. A kiképzés során és önszántukból sokat futottak, és ilyenkor általában be volt kapcsolva a Strava is. Az adatok tömege alapján az alkalmazás által kidolgozott hőtérkép méretarányosan ábrázolta a szigorúan titkos támaszpontokat, például a bagrami légibázist Afganisztánban.
A hőtérkép akkoriban a Strava új fejlesztése volt, és azzal a szándékkal tették közzé az adatok vizuális megjelenítését, hogy összehasonlítsák az összes felhasználó teljesítményét. Ha egy adott térségben többen is használták az alkalmazást, olyan „térkép” rajzolódott ki, mint például az amerikai légitámaszponté Afganisztánban. Egy ilyen alaprajz – annak ellenére, hogy nem valós idejű élő térkép – megkönnyíti egy potenciális terrortámadás megtervezését.
A kiszivárgott információkra nem az amerikai hatóságok, hanem egy húszéves ausztrál egyetemista figyelt fel, aki kapcsolatban állt az amerikai konfliktuskezelő intézettel is.
Nathan Rusernek feltűnt, hogy sok aktív szolgálatot teljesítő katona nyilvánosan megosztotta helyadatait, és rájött, hogy a rendszeres kocogási útvonalak megjelenítése biztonsági kockázatokat rejt.
A katonai támaszpontok elhelyezkedése ugyan általában közismert, a műholdas térképeken pedig még az épületek körvonalai is látszanak, a hőtérképből viszont kiderül, melyeket használják a leggyakrabban, és az is, milyen útvonalakat járnak be a katonák.
A Strava hőtérképe alapján a bagramihoz hasonló támaszpontokat azonosítottak a háborús tűzfészkekben: Szíriában, Jemenben, Nigerben és Dzsibutiban is
Az adatszivárgás azonban nemcsak az amerikai katonák biztonságát veszélyeztette. A Strava révén derültek ki az orosz járőrözési szokások a szíriai Hmeimim térségében, vagy a briteké a Falkland-szigeteken.
A Pentagon környékén sosem rajzolódott ki a hőtérkép, a brit védelmi minisztérium azonban teljesen felismerhető, bár az is látszik, hogy a környező parkolókban mindenki kikapcsolta az alkalmazást. Londonban nem részletezték, milyen biztonsági intézkedéseket léptettek életbe.
Az izraeli hírszerzés
Ennél körmönfontabb módon azonosították az izraelieket, akik egy szigorúan titkos támaszponton kocogtak. Egy kitalált felhasználó bejelentkezésével egy jóindulatú izraeli hekkercsoport hozzáfért az összes többi, a térségben edző Strava-felhasználó személyes adataihoz és korábbi útvonalaihoz még akkor is, ha az adtavédelmet maximálisra állították be.
„Tudunk a kibertér fenyegetéseiről” – így reagált lakonikusan az izraeli hadsereg, és közleményében hozzátette: szigorítottak a biztonsági protokollon.
A FakeReporter hat izraeli katonai bázison száz személy titkos adataihoz fért hozzá.
A Strava közvetítésével még egy magas rangú izraeli védelmi tisztségviselőt is azonosítottak „N” néven. Profiljában olyan fotókat találtak, amelyek futás közben készültek otthona és az amerikai légierő különböző repterein, sőt Ukrajnában.
A hekkercsoport ezeket a fotókat természetesen nem tette közzé, csak az izraeli biztonsági szolgálatnak küldte el figyelmeztetésül.
A Strava felhasználóinak az elmúlt években megsokszorozódott, mára eléri a 125 milliót – 190 országban.
