A Kreml fő szócsöveként működő Rosszija-1 tévécsatorna műsorában a legsötétebb jövőt jósolják Ukrajna számára.
Az ‘Este’ című vitaműsorban az orosz kormány vezető propagandistája, Vlagyimir Szolovjov úgy foglalta össze a háborús helyzet kilátásait, hogy „nem lesz többé Ukrajna. Nincs ilyen ország, és nem is kell beszélni róla”. A műsorvezető elvárja, hogy az egykori Ukrán Szocialista Szövetségi Köztársaság területét bitorló náci rezsimet töröljék el és az ukrán népet ‘szabadítsák fel’.
A riporter ezzel gyakorlatilag az egykori Szovjetunió visszaállítását szorgalmazza, új név alatt, mint az Orosz Föderáció részét.
Szolovjov az a műsorvezető, aki a férjükért tüntető orosz katonafeleségek panaszait egy monológban azzal kommentálta, hogy „És akkor ki harcoljon? Talán Puskin?”. A riporter a Prigozsin-lázadás alkalmával kissé megrémült és visszakapcsolt a durva hangnemből, de ma már ez a múlté. Vitának álcázott műsoraiban leginkább ítéleteket hoz és a Kreml fenyegetéseit harsogja.
A kérdés az, hogy miben lehet igaza Szolovjovnak?
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök világossá tette, hogy országának megvédése és a további orosz területszerzések megakadályozása szinte teljes egészében az új amerikai politika függvénye.
Az újraválasztott Donald Trump korábbi nyilatkozatai többféle kétségre adnak okot mind Ukrajna, mind a NATO tekintetében, ugyanakkor sugározzák a magabiztosságot is, hogy képes lesz gyorsan véget vetni a konfliktusnak és békeszerződést tenni a két fél elé. Újraválasztása után beszélt telefonon Zelenszkijjel, de erről nem érkezett olyan értékelhető hír, ami következtetéseket enged meg.
Addig is, amíg Trump hivatalba nem lép 2025 január 20-án, a ‘béna kacsaként’ szolgáló Joe Biden elnök még tehet segítő lépéseket, melyekre még a téli időszak előtt óriási szüksége lenne Kijevnek.
A helyzet azonban nem áll jól. Október végén az ukrán elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok az idén megígért fegyverek mindössze 10 százalékát küldte el Ukrajnának, és a Pentagon adatai nem is cáfolják az állítást.
Zelenszkij szerint a helyzet azért bizarr, mert miután Biden elnök keservesen áterőltette a Kongresszuson a további katonai segélyezést, az mégis elakadt a bürokrácián és a logisztikai akadályokon. Az USA öt hónapon át fagyasztotta az ukrajnai fegyverszállításokat, amíg az elnök április 24-én aláírhatta a kétpárti törvényjavaslatot 60,84 milliárd dolláros katonai segítségnyújtás engedélyezéséről.
A törvény szerint a szállításokat a 2024-es pénzügyi év végéig be kell fejezni, de ennek végrehajtása erősen kétséges, mivel irtózatos méretű eszközmennyiségről van szó. Azt sem lehet tudni, hogy az elmaradt szállítmányok vajon megérkeznek-e az elnökváltásig hátra lévő két hónapban, de a feladat mértékét tekintve erre aligha számíthat a kijevi vezetés.
Jelen állás szerint csak egy Abrams páncélos század van úton Ukrajna felé, és a tüzérségi lőszerraktárakat sem sikerült feltölteni.
Ami a január 20. utáni változásokat illeti, az egyik forgatókönyv szerint Trump leállítaná az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, mondta az Euronewsnak Bart Szewczyk, a German Marshall Fund elemzője. Ugyanakkor Trump azt is közölte, hogy megválasztása esetén még januári hivatalba lépése előtt véget vethetne a konfliktusnak. A nyilatkozatot anélkül tette, hogy megmagyarázta volna, hogyan tervezi mindezt, és semmilyen részletet nem közölt az elképzelésekről.
Európa határozottnak látszik, de szintén kérdőjelekkel
Októberi berlini megbeszélésükön az amerikai elnök és a német kancellár egyöntetűen Ukrajna további megsegítése mellett állt ki, de akadtak nézeteltérések. Miközben a jelenlegi amerikai vezetés már rábólintott arra, hogy Ukrajna használhassa a Nyugatról beszerzett nagy hatótávolságú fegyverzeteket orosz területek ellen, a kancellár ettől elzárkózott. Ez azt jelenti, hogy Kijev nem vetheti be a Taurus KEPD 350 osztályú cirkáló rakétákat, amelyek a Nyugatról kapott fegyverzet felső kategóriájába tartoznak.
A Bizottság külügyi főképviselői posztjára jelölt észt Kaja Kallas kedden számolt be terveiről az Európai Parlamentnek, és ennek során azt mondta, hogy nem tart az ukrajnai háború eszkalációjától, egyben felszólította Európát, hogy tegyen többet az ukrán győzelem érdekében.
Ugyanakkor Ukrajnával kapcsolatban Kallas számos olyan kérdéssel szembesült a szélsőjobboldali EP-képviselőktől, amelyek az oroszbarát beszédtémákat visszhangozták.
Kérdés marad ezért, hogy az európai belső ellenvélemények és az új washingtoni politika mennyiben találkoznak, és erősítik vagy gyöngítik egymást.
„Mindenki békét akar, de béke és béke között van különbség. Fenntartható béke kell” – mondta Kallas a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért Párt (AfD) EP-képviselőjének, Alexander Sellnek. A külügyi jelölt szerint ha engedünk az agresszornak, akkor az összes agresszor szerte a világon azt érzékeli, hogy kifizetődő lehet betörni mások területére. Európának ellen kell állnia az orosz narratívának, miszerint a szankciók hatástalanok, és a háborús kimerültség hangulatának szítására irányulnak a nyugati társadalmakon belül.
Az orosz tévécsatornán sugárzott műsor ezért szinte egyenes válasz a Nyugaton felmerült kérdésekre.
