Forrás: Kossuth Rádió/Közelről | 2015. 05. 13. 09:45:00
Sok változás történt az elmúlt években az állatkísérletekkel kapcsolatban. Tavaly azért indult petíció, hogy az egészségügyi kutatásokkal kapcsolatos állatkísérleteket is szüntesse be az unió. Mivel sok aláírás gyűlt össze a témában, az EP vitát kezdeményezett.
Koppenhágában flashmobbal egybekötött demonstrációt tartottak állatvédők 2012-ben az állatkísérletek ellen, a célkeresztbe a kozmetikai ipar került, mivel a cégek egy része olyan országokban végezteti a kísérleteket, ahol nincs érvényben tiltó szabály. Tavaly az élveboncolások ellen tiltakoztak. Európában 1,2 millióan írták alá azt a petíciót, amelynek alapján az EU most vitát kezdeményezett. Ez már nem a kozmetikai iparról szól, hanem például az orvosi kísérletekről.
Az adás itt meghallgatható
Az aláírók ellenzik azt a 2010-es uniós törvényt, amely ugyan engedélyezi az állatokon végzett kísérleteket, és előírja azt is, hogy ahol lehetséges, más eljárásokkal, vagy alternatív megoldásokkal helyettesítsék őket, és a fájdalom mértékét tartsák a lehető legalacsonyabb szinten. A petíció viszont az állatkísérletek teljes betiltását szeretné elérni. A korábbi uniós adatok szerint 2011-ben több mint 11 millió állat esett át valamilyen tudományos kísérleten. Több állam már változtatott a korábbi gyakorlatán, az Egyesült Államokban például csimpánzokat nem használnak orvosi kísérletekhez.
Több kutató ugyanakkor aggodalmának adott hangot, szerintük ha betiltják a kísérleteket, nehézkessé válna az új gyógyszerek tesztelése, amelyeket a rák, az Alzheimer-kór, vagy éppen a szívinfarktus ellen fejlesztenek. A tegnapi vitanapra tudósokat és kutatókat is meghívtak, akik az állatkísérletek szerepét és fontosságát hangsúlyozták. Azt egyelőre nem tudni, hogy lesz-e törvénymódosítás az állatkísérletekkel kapcsolatban az Európai Unióban – hangzott el a Magyar Rádió Közelről című műsorában.
Tiltakozás az állatkísérletek ellen Franciaországban 2014-ben. (Fotó: AFP) Tiltakozás az állatkísérletek ellen Franciaországban 2014-ben. (Fotó: AFP)
Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora a műsorban elmondta, a mit szabad és mit nem kérdése eléggé összetett. Hozzátette, a 2012-es kifejezetten a kozmetikai ipar kísérleteinek szabályozására indított kampányban hazánkat a liga képviselte. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy ha 100 százalékosnak vesszük az állatkísérletek felhasználását (ez 11 millió állatot jelent), akkor több mint 60-63 százalék a hadiipari kísérlet, 27 százalék a kozmetikai és nagyjából 9-10 százalék a gyógyszerkísérlet.
Figyelembe véve, hogy az unió lakossága 500 millió, akkor az 1,2 millió fő általi támogatás még mindig érdektelenségről árulkodik, pedig fontos a kérdés. Egyet kell érteni azzal a 21. században, hogy az alternatív kísérleteknek fel kell váltani a lehetséges módozatokban azokat a felesleges kísérleteket, ahol valóban érző, fájdalommal bíró állatokkal kísérleteznek – emelte ki.
Hozzátette, állatkísérletek mindig is lesznek, és ha az EU most nem megfelelő jogszabályokat hoz, akkor az állatkísérleti piac eltolódik kelet irányába, az „alulszabályozott” irányba. Például a kozmetikai szerek esetén, bizonyos kulturális körökben csak állatokon tesztelt kozmetikai szereket hoznak forgalomba, mert a lakosság csak abban bízik.
Szerinte a világ haladó tudósai évente összegyűlnek, és díjjal jutalmazzák, ha valaki eddig kiválthatatlannak tűnő módszert kivált valamiféle biokémiai, fizikai teszttel. Hozzátette, az uniós szabályozásban átláthatóságot látna szükségesnek. Okos, alternatív módszerek népszerűsítését kellene valahogy díjazni, és úgy hiszi, hogy a tudósokon ebből a szempontból nagyon nagy felelősség van.
Tévhit, hogy az alternatív módszerek drágábbak lennének, valójában sokkal olcsóbbak az állatkísérleteknél – tett hozzá Szilágyi István. Elképzelhetőnek tartja, hogy gyógyászati célú állatkísérleteket sem lehet majd végezni az unió területén a petíció elfogadásával, de behozatali tilalom is szóba kerülhet, vagyis olyan gyógyszert ne forgalmazzon az unió, amelyet állatokon teszteltek. A kozmetikai kísérleteknél a 2012-es megállapodás értelmében erről volt szó. Hozzátette, a kozmetikai szerek el vannak különítve a különféle vegyipari készítményektől, amelyekről még nem beszéltek 2012-ben, jelen pillanatban nem tudni, hogy mindezt az unió hogyan fogja kezelni. A lényeg az átláthatóság lenne.
A szakember szerint okos betartható jogszabályokra lenne szükség, egyfajta lépcsőzetes bevezetésre. Kiemelte, a hazai szabályozás az unión belül az egyik legjobb. Nagyon szigorú protokoll alapján lehet Magyarországon ilyen kísérleteket végezni, egy tanácsadó testület dönti el, ki és milyen indokkal végezhet kísérletet. Ezt a 2012-es kampányban ki is emelték – magyarázta Szilágyi István.
