Baranya megye déli részén a Villányi-hegység és a horvát határ között fekvő Siklós már a római időkben is lakott hely volt. Kellemes, mediterrán éghajlata, a környéken termő bor, a természet szépsége ma is vonzó tartózkodási hellyé teszik a mintegy 10 ezer fős kisvárost. A belterületén emelkedő magaslaton épült reneszánsz stílusjegyeket magán viselő várról pedig méltán állapítható meg, hogy az egyik legépebb, építészetileg legegységesebb műemlékünk.
A honfoglalás után a területet uraló Kán nemzetség egyik ága a XIII. század végén építette fel a korai erődítményt, melynek első írásos említése 1294-ből származik. Az ekkor már Siklósinak nevezett família tagjai a III. András halála utáni trónviszályok idején I. Károly mellé álltak, és váruknak 1316-ban ki kellett állnia az új uralkodó ellen lázadók ostromát, melyet sikeresen visszavertek.
A Siklósiak csillaga 1387-ben hanyatlott le, mivel részt vettek a Zsigmond király elleni szervezkedésben. A hűtlenségbe esett családtól elvett uradalmat a századforduló környékén a Garaiak szerezték meg. 1401-ben az elégedetlen főurak fogságba vetették a királyt, aki öt hónapon keresztül Siklóson is raboskodott. Garai Miklós jelentős részt vállalt a válság megoldásában, közbenjárására Zsigmond visszanyerte szabadságát és békét kötött a pártoskodókkal.
Garai Miklós 1402-től viselte a nádori tisztséget, az ország legbefolyásosabb személyei közé emelkedve. Nevéhez fűződik a vár jelentős bővítése, védőműveinek megerősítése, és magát a várost is fallal keríttette körül. A família egészen 1482-ig birtokolta Siklóst, ekkor Garai Jób halálával férfiágon kihalt. A koronára visszaszállt erősséget Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozta, akinek halála után több kézen ment át, végül a Perényi család kapta meg.
Perényi Imre és fia Perényi Péter – már a fenyegető török veszély árnyékában – nagy erőfeszítéseket tettek az erődítmény védelmi képességeinek erősítésére, ezzel egyidejűleg reneszánsz stílusban alakították át a lakóépületeket.
Az oszmán seregek 1543-ban jelentek meg a falaknál és több napi ostrom után – szabad elvonulás fejében – a Vas Mihály vezette védők kapituláltak. A kivonulókat azonban a törökök hitszegő módon megtámadták és legtöbbjüket lekaszabolták. Ezután egészen 1686-ig tartották megszállva, amikor Bádeni Lajos őrgróf csapatai Siklóst is felszabadították.
A Rákóczi-szabadságharc idején Bottyán János tábornok kurucai egy éven keresztül tartották birtokukban, majd végleg elvesztette hadi jelentőségét.
A XVIII. században a Batthyány család barokk stílusban átalakíttatta. Utolsó tulajdonosai a Benyovszkyak voltak.
A második világháború után egy évtizedig gazdátlanná vált épületegyüttes helyreállítási munkálatai 1955-ben kezdődtek el. Eredményeképpen a látogatók bebarangolhatják a várat, a több hektáros várkertet, megcsodálhatják az eléjük táruló panorámát, több kiállítást is megtekinthetnek, így például a vár történetéről, a középkori kínzóeszközökről, kesztyű- és divattörténetről valamint képzőművészeti tárlatok is találhatók a falak közt.
Cím: SiklósVajda János tér
Tel: (+36)72 579 427
E-mail: posta@siklosvar.hu
Web: www.siklosvar.hu
