Románia – ÖRÖS. A tőketerebesi járásbeli Örös településen a napokban ütötte fel a fejét az afrikai sertéspestis. A kórt olyan udvarban mutatták ki, ahol négy állatot tartottak, tehát komoly veszéllyel állunk szemben!

A tőketerebesi járásbeli Örös településen a napokban ütötte fel a fejét az afrikai sertéspestis az egyik családi ház hátsó udvarában, ahol a gazda összesen négy sertést tartott. Bár a fertőzést csak az egyik állatnál mutatták ki, mindegyiket el kellett pusztítani. Az óvintézkedések keretében nemcsak ezt a négy állatot, hanem a településen tartott összes disznót le kell ölni. A faluban 13 regisztrált sertéstenyésztő van, összesen 30 malacot tartottak, de a helyiek elmondása szerint legalább kétszer annyian tartanak disznót, mint amennyien hivatalosan bejelentették az állattartást.

Keresik a fertőzés forrását

Szlovákiában először találtak afrikai sertéspestissel fertőzött disznót. Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelőség (ŠVSP) jelenleg azt próbálja kideríteni, mi lehet a fertőzés forrása. A szakemberek és a helyiek is azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a veszélyes vírust a gazda adhatta át az állatnak.

A gazda tanácstalan

Sikerült találkoznunk azzal a gazdával, akinél a sertéspestis felütötte a fejét. A neve elhallgatását kérő, megközelítőleg az ötvenes éveiben járó férfi nagyon sajnálja a történteket, de ő sem tudja, hogyan jutott be az udvarára a fertőzés. „Azt hiszem, nem mondok újat azzal, hogy a határ túloldalán, Magyarország és Ukrajna hozzánk közeli területein már évek óta jelen van ez a vírus. Nem jártam az érintett területeken, szénát és takarmányt sem hoztam a közeli mezőkről, fogalmam sincs, honnan jöhetett be hozzánk a vírus. Az igaz, hogy az én disznóim nem voltak bejelentve, de amikor észrevettem, hogy az egyik állat szokatlanul viselkedett, azonnal állatorvost hívtam. Ettől függetlenül fel kell tenni a kérdést, hogy ha be lettek volna jelentve, tényleg nem fertőződtek volna meg? Szerintem az sem segített volna. Nem szeretnék magamnak ellenségeket, de őszintén mondom, nem én vagyok az első a faluban, akinél ez a vírus felütötte a fejét. Hetekkel ezelőtt hozzánk közeli két másik udvarban is észrevették a vírust. Azokat az állatokat simán leölték és elásták. Senkinek sem szóltak. Neveket egyelőre nem mondok, maradjunk ennyiben” – nyilatkozta lapunknak a gazda. Eddig nem született hivatalos döntés az örösi ügyben.

Be nem jelentett állatok 

Kíváncsiak voltunk, vajon tudnak-e valamit a férfi állításairól a polgármesteri hivatalban, de amikor a községben jártunk, senkit sem találtunk ott. Az önkormányzati hivatal egyik alkalmazotta szerint a valóban 13 tenyésztő 30 disznóját vették nyilvántartásba a faluban, de még legalább kétszer annyi gazda van, aki úgy neveli az állatokat, hogy nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségeknek, és regisztráció nélkül tart sertést.

Miután felröppentek a hírek a sertéspestisről és kijöttek az illetékes szervek, mindenkit felvilágosítottunk, hogy a faluban le fogják öletni az állatokat. A szóban forgó gazda fertőzött disznóját és a három másikat már leölték és megsemmisítették, a többit pedig a következő napokban vágják le. Ezekből mintát vesznek, és annak alapján döntenek, hogy fogyaszthatók-e vagy sem – tudtuk meg az egyik helyi lakostól.

A fertőzés ellen meszesgödrökkel védekeznek az Ilko farmon

Vírus a határ túloldaláról 

Mivel Örös a szlovák–magyar államhatár közvetlen közelében fekszik, a vírust sokak szerint vaddisznók hozták át a határon. Choma István, a nagytárkányi Tisza vadásztársulat vadászgazdája elmondta, hogy Ukrajna délnyugati és Magyarország északi területein, tehát a dél-szlovákiai rész teljes hosszát érintő szakasz mentén már évek óta jelen van a hagyományos és az afrikai sertéspestis. „Közel harminc éve vagyok vadászgazda, de még egyszer sem találkoztam ezzel a vírussal. Bár a mi, mintegy 1100 hektáros vadászterületünkön nem engedélyezett a vaddisznó kilövése, a járási hivatal felszólítására most minden vaddisznóra lőhetünk, nemtől és kortól függetlenül. Ha lelövünk egyet, az előírásoknak megfelelően mintát küldünk a kiválasztott állatorvosnak, aki az ehhez szükséges intézményekkel együttműködve elvégzi a kellő vizsgálatokat. Ha a teszt negatív, akkor minden megy tovább a régi kerékvágásban, de ha pozitív, akkor akár egy zárt területen való tömeges kilövést is elrendelhetnek. Eddig szerencsére egyetlen pozitív eredmény sem érkezett, persze ez nem jelenti azt, hogy a vírus nincs jelen. Egy vaddisznó naponta akár harminc kilométert is megtesz, és ugyan minket a Tisza vize elválaszt Magyarországtól, az élelem után kutató vad játszi könnyedséggel átúszik a folyó túloldalára. A fertőzés nemcsak közvetlen érintkezéssel, hanem közvetetten, például a rétről hazavitt szénával is átterjedhet a háziállatra” – magyarázta Choma István. Hozzátette, a földművelési minisztérium az elejtett vaddisznókat is állandóan ellenőrzi. „A minisztérium legfrissebb kimutatásai szerint a Tőketerebesi járásban 2018-ban összesen 1140 meglőtt vaddisznót vizsgáltak meg, de az afrikai sertéspestist egyetlen egyednél sem mutatták ki” – tette hozzá a vadászgazda.

A gazdák félnek 

Ilko Zsolt leleszi kisgazda elsősorban szabad tartású magyar nagyfehér és mangalica disznó tenyésztésével foglakozik. „Mivel mi nem karámokban, hanem kint a szabadban neveljük a disznókat, külön óvintézkedésekre van szükség. Villanypásztorral és kerítéssel védjük őket, hogy ne kerüljenek közvetlen kapcsolatba a vaddisznókkal. Azt is tudni kell, hogy egy fertőzött vaddisznó a láz és a rosszullét miatt nem igazán kóborol. Általában egy helyen lefekszik, és ott elpusztul. Ez valójában kizárja annak az esélyét, hogy a fertőzött vad bejöjjön a mi területünkre. Éppen ezért fontos a passzív megelőzés, vagyis nem szabad a mezőről behozni a szénát vagy a takarmányt, de ugyanolyan fontos a tiszta ruházat is. A regisztrált gazdákat egyébként rengeteg hasznos tanáccsal látják el az illetékes hivatalok, listát kaptunk a megelőzés módjáról, vagy arról, milyen vegyszereket lehet használni a sertéstelep bejárata, illetve a ruházat, a cipők fertőtlenítésére. Tisztában vagyok azzal, hogy ebben a régióban még most is sok háznál tartanak sertést úgy, hogy különböző okokból nem jelentik be . Azonban a regisztráció többek között éppen a vírus terjedésének a megelőzése miatt nagyon fontos, de például azért is, mert a nyilvántartásban szereplő gazdákat rengeteg hasznos tanáccsal látják el” – zárta Ilko Zsolt.

ujszo

ElőzőTömeglázadásnak minősítették a moszkvai tüntetést – videó
KövetkezőÖt új mentőállomással gazdagodik Közép-Magyarország
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza