Kapkodják a fejüket a vállalkozások, de még a magánemberek is, azon hír hallatán, hogy az Egyesült Államok július 8-án felmondta a több mint 40 éve bebetonozott, 1979-es amerikai–magyar kettős adózást elkerülő egyezményt.
Kérdések és találgató cikkek áradata indult el, amelyek arra keresik a választ, mi lesz most azokkal a vállalkozásokkal, amelyeknek van amerikai jelenlétük, és fordítva? Milyen lépéseket kell megtenniük már most a vállalkozásoknak, hogy ne érje őket hátrányosan az egyezmény megszűnése? A magánszemélyeknek milyen többlet adóteherrel kell szembenézniük, ha az USA-ból kapnak jövedelmet, vagy kereskednek például amerikai vállalkozások részvényeivel?
Cikkünkben röviden áttekintjük ezeket a kérdésköröket, és felhívjuk a figyelmet az egyezmény megszűnésének néhány jelentősebb következményére.
Kit érint, érinthet az 1979-es amerikai–magyar adóegyezmény felmondása?
Mint ismeretes, az amerikai–magyar adóegyezmény célja, hogy elősegítse a két ország vállalkozásainak gazdasági, kereskedelmi együttműködését, valamint a két ország viszonylatában a természetes személyek munkavállalását és befektetéseit. Ennek következtében, minden olyan magyar, illetve amerikai vállalkozást és magánembert érint az adóegyezmény felmondása, akinek mindkét országban van valamilyen jelenléte, tevékenysége (vállalkozás vagy munkaviszony, külön adózó vagy egyéb jövedelem) és bevételt, jövedelmet realizál.
mti, adozona
