Másfél hónap telt el azóta, hogy megszűnt az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a Brexithez kapcsolódó átmeneti intézményes kapcsolat.
Január 1-jén létrejött a vámhatár a két fél között, nulla százalékos tarifával és mennyiségi korlát nélkül, ugyanakkor a szolgáltatásokra vonatkozó megállapodás még mindig várat magára. Az azóta eltelt rövid időszak is számos problémát a felszínre hozott már
– hangzott el a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.
A műsorban Gálik Zoltánt, a Corvinus Egyetem docensét kérdezték az eddigi tapasztalatokról. Az egyetemi oktató szerint nagy megkönnyebbülést jelentett, amikor december végén megszületett a megállapodás a britekkel, hiszen nagyon sokáig attól lehetett tartani, hogy az Egyesült Királyság nem rendezett körülmények között fog kiválni az Európai Unióból. Az akkori megkönnyebbülés ellenére az elmúlt másfél hónapban már számos probléma felmerült, amik sokak számára megdöbbentők voltak.
Olyan kirívó esetek is előfordultak az elmúlt időszakban, amikor a brit sofőrök szendvicseiben lévő hús eredetét is ellenőrizték a határőrök.
Ez kiemelkedő eseménynek tűnhet, ugyanakkor ha konzekvensen betartaná az Európai Unió a szabályokat, akkor ennek minden unióba történő be- és kilépésnél meg kellene történnie, hiszen az Egyesült Királyság úgynevezett harmadik országgá vált az Unió szemszögéből – véli Gálik Zoltán. Ezért a felek között mozgó termékeket a vámtarifák hiánya ellenére is ellenőrizni kell.
A szakember szerint komoly problémát jelent, hogy az Egyesült Királyságban sok termelő csak most jött rá, hogy milyen hatalmas bürokratikus terhet jelent majd számára az, hogy termékeit a szabályoknak megfelelve eljuttassa az Unióba.
A briteknek ugyanis egy késztermék szállításakor azt is bizonyítaniuk kell, hogy annak minden része az Egyesült Királyságból származik.
Már most látszik, hogy mennyire nehezen működik az Észak-Írország és Írország, illetve a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti határszakasz – hívta fel a figyelmet Gálik Zoltán.
Nagyon bonyolult ez a helyzet, hiszen Észak-Írország a vámunió része maradt, ugyanakkor kilépett az unióból, Nagy-Britannia pedig nem tagja már a vámuniónak sem. A helyzet megoldása az lett, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország között húztak egy határt, ahol a különböző árukat ellenőrzik, sőt bizonyos esetekben vámellenőrzés alá is eshetnek a termékek – mondta.
Az a vámhatár tehát, amely Írország és Észak-Írország között nem épült fel, az az Egyesült Királyságon belülre került, ez pedig számos konfliktus forrása már most is. Ezt a helyzetet élesen támadják azok a britek, akik az ország belső piacának egységét hangsúlyozzák.
Gálik Zoltán szerint jól jellemzi a problémákat, hogy már a január 1. óta eltelt rövid idő alatt is felmerült az Európai Unió részéről, hogy lezárják az Írország és az Észak-Írország közötti határt, hogy ezzel megakadályozzák a koronavírus elleni vakcinák szállítását. Ebből is látszik, hogy
a megállapodás nagyon sok vitás kérdést nem lezárt, hanem csak elhalasztott.
A megállapodás ráadásul nem vonatkozik a szolgáltatásokra, különösen a pénzügyi szolgáltatások lehetnek problémások. Itt a britek mindenképpen szeretnének olyan jogokat kapni, amik beengedik a pénzügyi szolgáltatóikat az európai piacra, tette hozzá a szakértő.
Szintén az egyik sarkalatos pontja volt a két fél között, tavaly előtt megkötött első szerződésnek az Egyesült Királyság területén élő uniós állampolgárok jogi helyzetének rendezése. Itt is vannak azonban még aggodalomra okot adó kérdések.
A brit kilépés miatt az uniós állampolgárok számos jogukat elvesztették az Egyesült Királyságban, így életük sokkal nehézkesebb lett. Jól mutatja a megoldásra váró problémák sorát, hogy ugyan az uniós állampolgárok digitális regisztrációja működik, azonban még nincsenek olyan papírok, amiket a határokon be lehetne mutatni – ez pedig már többször okozott problémát.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Címlapfotó: Hirmagazin.eu
