Íme a szomorú történet: Kiforgatták a vagyonából, majd másfél évig disznóólban tartották az idős nőt: brutális körülmények között élt Marika mama..
Siófok — Valóságos rémtörténetet olvashatunk el, amilyennel még sokat látott rendőrök is ritkán találkoznak.
fogadott családja, N. Zsolt (42) és felesége, Krisztina (41) másfél évig valóban embertelen körülmények között tartotta fogva Marianna Christie Gorischewskit (72), azaz Marika mamát.
Sanyargatással elkövetett személyi szabadság megsértése miatt mindketten börtönbe kerülnek, a francia állampolgárságú néni pedig egy szociális otthonba megy.
Mindenki ezt olvassa most!
A Siófoki Járási Ügyészség vádirata szerint Marika mama kálváriája akkor kezdődött, amikor a házaspár a nyolcéves gyermeke nevére íratta a magyarul alig beszélő, francia asszony lakását.
Ezután a nénit másfél éven keresztül a ságvári szőlőhegyen egy korábban disznóólnak, majd kamrának használt bódéba zárták, naponta egyszer adtak neki enni és inni. Innen szabadították ki őt Rendőreink.
A blikk felkereste az áldozatot, ez a beszélgetés zajlott:
„Épp erről kérdeztük a törékeny, madárcsontú Marika mamát, amikor a 130 kilós N. Zsolt hirtelen betoppant. Indulatosan követelte, hogy menjünk ki, még az asztalt is kirántotta a jegyzeteink alól. Miután a megriadt asszony fejvesztve kimenekült a konyhából, a férfi váratlanul megenyhült.
– Öt éve, hogy Marika mama és a feleségem a parkban találkoztak és összebarátkoztak – magyarázta a Blikknek N. Zsolt. – Ő ajánlotta fel nekünk, hogy költözzünk hozzá, és a lakását írassuk a kisfiunk nevére, akit unokájaként szeret. Amíg a lakást felújítottuk, Marika mamával együtt kiköltöztünk Ságvárra a nyaralónkba, ahol minden évben szeptember elején két hétig együtt vakációztunk.
Azt a házaspár elismerte, hogy a szőlőhegyen nem volt fürdőszoba, se vécé, így Marika mama mindig lavórban mosdott, a dolgát pedig a vödörbe végezte.
Ahogy ők is. De azt tagadták, hogy bezárták volna. A rendőrök viszont mást mondanak. A házhoz érkező őrmester egy nő segélykérő hangjára figyelt fel, ami a lakattal kívülről lezárt, hat négyzetméteres bódéból jött. A rácsos ablakon túl egy rozoga ágyat, asztalt látott, odabent bűz és kosz uralkodott.
– Azt a bódét csak pihenőszobának hívjuk, a születésnapja után oda vonult be Marika mama, hogy megigya a maradék borát – magyarázta a tagbaszakadt férfi, akinek beszédét, mint egy riadt kismadár, úgy figyelte a néni.
Ki tudja, tán a félelem beszélt belőle, vagy a Stockholm-szindróma tüneteit mutatta, de mondta, ő nem volt bezárva, amikor a rendőrök rátaláltak, csak már túl sokat ivott, beszélni is alig tudott, nemhogy ajtót nyitni.
– Az én ötletem volt, hogy Krisztáék kisfia nevére írassuk a lakást. Boldog vagyok, mert a családjuk tagja lettem, és lelkifurdalásom van, amiért bajba kerültek. Ha börtönbe zárják őket, fogalmam sincs, mihez kezdek majd – mondta a Blikknek a megviselt Marika mama.
Kedveld és ajánld a Hirmagazin.eu Online Médiát!
Keményen megmérik
Ha N. Zsolt és felesége az előkészületi tárgyaláson beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, a Siófoki Járási Ügyészség mindkettőjükre 3-3 év szabadságvesztést kér. Ehhez még N. Zsoltnak hozzácsapják munkára kényszerítés és lopásért kiszabott 3 év 8 hónap felfüggesztett börtönbüntetését, míg a lopásért elítélt feleségének is le kell ülnie a 3 év 2 hónap felfüggesztett szabadságvesztését is.
Megmagyarázhatatlan viszony
A Stockholm-szindróma egy stockholmi túszdrámáról kapta a nevét. Lényege, hogy a túszok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek esetenként szimpátiát kezdenek érezni kínzóik, rabtartóik iránt. A Stockholm-szindróma olyankor léphet fel, amikor a sok bántalmazás mellett a rab, miközben teljesen ki van szolgáltatva fogvatartójának, figyelmet, felületes kedvességet tapasztal részéről.
Amikor egy olyan bűncselekményről van szó, amelynek különösen jelentős a társadalmi veszélyessége, mert önmagáról gondoskodni nem képes, idős személy terhére valósul meg a bűncselekmény, akár folytatólagosan is, mint jelen esetben, vagy olyan helyzetet teremtenek az elkövetők, amelyben folyamatosan jelen vannak a kényszerítő magatartási elemek, és mert sokasodik az ilyen elkövetések száma, mint pl. az unokázós csalások is ebbe a csoportba tartoznak, a bíróság, eltérhet az ügyészi indítványtól a szabadságvesztés mértékét és a szabadságvesztés büntetési fokozatát tekintve, és reméljük, hogy el is fog térni!
Már azon is csodálkozunk, hogy az elkövetők nincsenek letartóztatva, tekintettel arra, hogy olyan korábbi jogerős ítéleteik vannak, amelyeket foganatosítani fognak egy újabb jogerős ítélettel.
Nem szeretnénk belemélyedni az ügybe, azonban a 3-3 év börtön fokozatú szabadságvesztés, „csak olaj lenne a tűre”, az elkövetők, a szabadulásuk után, percet sem gondolkodnának azon, hogy hasonló bűncselekményeket kövessenek el!
Reméljük, hogy bíróink példát fognak statuálni az ügyben!
Figyelemmel kísérjük az ügyet és beszámolunk minden történésről!
blikk nyomán