Az ukrán oktatási reform keretében elfogadott jogszabályok az ötödik osztálytól fogva emelkedő mértékben írják elő az ukrán nyelvű tanórák bevezetését az állami és önkormányzati finanszírozású nemzetiségi iskolákban.
Kijev szerint a módosításokra azért van szükség, mert a nemzetiségi iskolák végzősei nem rendelkeznek kellő ukránnyelv-tudással – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
A szintén most bevezetett nyelvtörvény pedig egyéb rendelkezések mellett kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát – a magánbeszélgetések és a vallási szertartások kivételével – gyakorlatilag minden nyilvános rendezvényen.
Módosítani kell az új törvényeket
Várhelyi Olivér bővítési ügyekért és szomszédságpolitikáért felelős európai uniós biztos szerint az Európai Bizottság olyan megoldást szeretne eszközölni, ami a kisebbség számára is elfogadható.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijevi látogatása során két javaslatot is megtárgyalt Hanna Novosad ukrán oktatásügyi miniszterrel. Az egyik javaslat szerint Ukrajnának be kéne sorolnia a magyar kisebbséget is a területén élő őshonos nemzetiségek csoportjába. A másik arról szól, hogy ne az egyes tantárgyak oktatásában térjenek át az ukrán nyelven történő oktatásra, inkább a nyelvórák számát növeljék. Az ukrán fél azonban
egyik javaslatot sem fogadta el.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a műsorban elmondta, a kisebbségi képviselők a Várhelyi Olivérrel tartott találkozó során kifejtették véleményüket az Ukrajnában történt nyelvi és oktatásügyi változásokat illetően.
Egyelőre nem történt konkrét intézkedés
Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta: már Volodimir Zelenszkij
elnöki programjának is a része volt a kisebbségek helyzetének rendezése.
Fedinec hozzátette: az oktatási törvény nyelvi cikkelye illetve a nyelvtörvény módosítása kapcsán ennek ellenére semmilyen konkrét intézkedés nem történt.
A módosítás fő problémája, hogy diszkriminatív
Brenzovics rámutatott: az ukrán fél nem rendelkezik elfogadható cáfolattal a magyar javaslatokat illetően. Hozzátette, az állítják, a módosításokra azért van szükség, mert a nemzetiségi iskolák végzősei nem rendelkeznek kellő ukránnyelv-tudással.
Brenzovics szerint a jelenlegi törvénymódosítás fő problémája, hogy rendkívül diszkriminatív, hiszen négy kategóriát állít fel az állampolgárok között, és a különböző kategóriáknak
különböző jogokat, lehetőségeket biztosít az ukrán nyelv oktatása terén.
Az említett négy kategória: az ukránok, a krími tatárok, az európai kisebbségek és a többi kisebbségek.
Visszalépést jelent az eddigi jogokhoz képest
Brenzovics László felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségek körében az okozta a legnagyobb felháborodást, hogy az oktatási és nyelvtörvény új módosításai visszalépést jelentenek a már meglévő jogokhoz képest. Hozzátette, azzal viszont egyetértenek, hogy
az ukrán nyelv oktatását a nemzetiségi iskolákban javítani kell,
elsősorban különböző új tanítási technikák bevezetésével.
„Az országban az ukrán nyelvet úgy próbálják tanítani a kisebbségi tanulóknak is, mintha az lenne az anyanyelvük” – emelte ki Brenzovics László. Hozzátette, emellett az is problémát jelent, hogy kevés pénzt és energiát fordított a kormány az ukrán nyelv tanítására a kisebbségi régiókban, hiszen az iskolák nem rendelkeznek kellő ukrán–magyar szótárral, emellett a tanárok képzése sem megfelelő.
Fedinec hozzáfűzte: 2019-ig érvényben volt a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény, amely a kisebbségeknek regionális jogokat biztosított azokon a területeken, ahol a kisebbségi nyelvét beszélők száma meghaladta az összlakosság tíz százalékát.
Hozzátette, ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a hivatalokban is az adott kisebbség nyelvén lehetett ügyet intézni. Azonban az elfogadott új nyelvtörvény teljesen új helyzet elé állítja a kisebbségeket azáltal, hogy az államnyelvet gyakorlatilag egyeduralkodó pozícióba helyezi.
