Putyin nem bízik a garanciákban

Megismételte, hogy Oroszországnak nem szóbeli, hanem jogi formába öntött biztonsági garanciákra van szüksége.

Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok esetében szerinte ezekben sem lehet megbízni. Emlékeztetett rá, hogy a kölcsönös garanciákról folytatandó tárgyalásokra Joe Biden amerikai elnök tett javaslatot.

Putyin leszögezte, hogy a Moszkva által igényelt biztonsági garanciákról az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz eljuttatott két orosz szerződéstervezet nem ultimátum, hanem a diplomáciai rendezésre tett javaslat és a nyugati szövetségeseknek „meg kell érteniük”, hogy Oroszországnak már nincs hova hátrálnia.

Kedden késő este aztán a Kreml sajtószolgálata közölte: Putyin Scholzcal és Marconnal tárgyalt az orosz biztonsági garanciaigényekről. Az orosz vezető külön-külön tájékoztatta tárgyaló partnereit a hosszú távú, jogilag rögzített biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokról, amelyek kizárnák a NATO további keleti bővítését és a csapásmérő fegyverrendszerek telepítését az Oroszországgal szomszédos államokba.

Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Putyin azt hangsúlyozta, hogy Kijev továbbra sem tartja be a válság rendezéséről megkötött minszki megállapodásokat. Mint mondta, az ukrán kormány ezekben rögzített kötelezettségeinek a teljesítésétől függ a „normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – újabb csúcstalálkozójának megrendezése.

A Macronnal folytatott megbeszélés során a felek megvitatták a karabahi rendezés ügyét és – francia kezdeményezésre – a Maliban kialakult helyzetet, ahol augusztus óta két katonai puccsot hajtottak végre.

Putyin kifejezte egyúttal reményét, hogy az orosz állami RT tévécsatorna minden diszkriminációtól mentesen működhet majd Franciaországban, mint a francia tömegtájékoztatási eszközök Oroszországban. A párizsi külügyi tárca korábban megtagadta az általa propagandaeszköznek tekintett RT France akkreditációját. A két vezető legutóbb egy héttel ezelőtt lépett kapcsolatba egymással.

Putyin, aki első alkalommal lépett kapcsolatba az új német kancellárral, köszöntötte Scholzot hivatalba lépésének alkalmából, Macront pedig a születésnapja alkalmából üdvözölte.

Moszkva oszthatatlannak látja az eurázsiai biztonságot

Hangsúlyozta, hogy az orosz felet nem fogja kielégíteni, ha a másik fél az időhúzás taktikájához folyamodik. Mint mondta, Oroszország „nem különleges és kizárólagos feltételeket követel meg magának”, hanem „az egész eurázsiai térség egyenlő és oszthatatlan biztonsága” mellett száll síkra.

Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) felhatalmazása nélkül lépett fel Jugoszlávia, Irak és Szíria ellen.

Rámutatott, hogy Oroszországnak az elmúlt években sikerült „jó harckészültségi szintet” elérnie, mint mondta, „a tempó nagyon tisztességes volt, a számunkra megfelelő”. Putyin szerint az orosz fegyveres erők felszerelésében a korszerű fegyverzet aránya elérte a 71, a nukleáris erőknél pedig a 89 százalékot.

A már „csaknem szövetségi viszony” sérül most

Vlagyimir Putyin úgy látja, hogy a NATO keleti bővítése annak az eufóriának az eredménye, amelyet a hidegháborúban aratott győzelem után a nyugati országok éreztek. A szövetség annak ellenére kezdett el terjeszkedni, hogy Moszkva és a NATO között „csaknem szövetségesi viszony” alakult ki.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tanácskozáson azt állította, hogy amerikai magáncégek provokációra készülnek a kelet-ukrajnai Donyec-medencében vegyi komponensek felhasználásával.

„Ismeretlen vegyi összetevőket tartalmazó tartályokat szállítottak Adijivka (Avgyejevka) és Krasznij Liman városba provokáció végrehajtására” – mondta.

Az orosz katonai tárca értesülései szerint a régióban mintegy 120 amerikai zsoldos tartózkodik, aki ukrán különleges egységek és radikális csoportok harci kiképzésével foglalkozik.

Amerikai csapaterősítést kiált Moszkva

Sojgu szerint az amerikai katonai magáncégek emberei Adijivkában és Prjazivszkében (Priazovszkojében) lőállásokat létesítenek lakóépületekben és „szociális jelentőségű létesítményekben”. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok csapaterősítést hajtott végre az orosz határok közelében.

A miniszter egyebek között elmondta, hogy az orosz hadászati rakétaerőknél egy ezredet már felszereltek a hiperszonikus Avangard, kettőt pedig a Jarsz rendszerrel. Jövőre 21 Jarsz, Avangard és Szarmat indítóállást helyeznek hadrendbe.

2021-ben az orosz fegyveres erők több mint 150 új és korszerűsített repülőt kaptak, jövőre csaknem 260-at fognak birtokba venni. Beszámolója szerint az orosz haditechnika 95 százaléka működőképes.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kifejezte Moszkva készségét arra, hogy kétoldalú alapon megvitassa Washington aggályait, de egyelőre nem kapott hivatalos választ a kezdeményezésére. Mint mondta, az orosz fél hajlandó a biztonsági garancia kérdéseit megvitatni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretei között is.

Ukrajnát távol tartanák a garanciákról szóló egyeztetésektől

Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes újságíróknak kijelentette, hogy Oroszország a jelenlegi szakaszban nem kívánja bevonni Ukrajnát az Egyesült Államokkal és a NATO-val a biztonsági garanciákról folytatott tárgyalásokba.

Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket telepítsen Fehéroroszországba, ha a Nyugat elutasítja a tárgyalást az orosz javaslatokról.

A NATO programjain való részvétel nem egyenlő az integrálással

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „megengedhetőnek” nevezte volt szovjet köztársaságok, köztük Kazahsztán és Örményország részvételét a NATO programjaiban, ami szerinte nem említhető egy lapon a szervezetbe történő integrálással,

Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről folytatott bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője a Szolojov Live YouTube-csatornán kijelentette: Oroszország „semmilyen körülmények között nem fogja megengedni”, hogy „túlfecsegjék” a NATO struktúrájának ukrajnai és georgiai telepítése ügyében.

A nyugati lépések nem maradnak többé „büntetlenül”

Gavrilov azt is kilátásba helyezte, hogy az Oroszország biztonságát érintő nyugati lépések többé nem maradnak „büntetlenül”.

„A róka többé nem mászik be többé a tyúkólba, mert a rókaölő kutya helyett egy nagy farkasölő nőtt fel” – fogalmazott.

Az orosz katonai tárca közölte, hogy a Petropavlovszk-Kamcsatszkij új, harmadik generációs dízel tengeralattjáró kedden egy Kalibr manőverező repülőgéppel megsemmisített egy ezer kilométerre lévő parti célt a Japán-tenger térségében, a régió rejtett megközelítését követően

euronews

Hirmagazin.eu