Andrzej Duda lengyel elnök szerint a NATO-tagállamoknak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene emelniük védelmi kiadásaikat. Oroszországban jelenleg is zajlik a háromnapos elnökválasztás, ám Vlagyimir Putyin orosz államfő újabb sikere már előre borítékolható. Az Európai Bizottság pedig javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával. Ezek voltak a hét legfontosabb külgazdasági és külpolitikai eseményei.
Sztrájkhangulatban ragadtak a német légiipari dolgozók. Kedd hajnali négy órakor az UFO szakszervezet szervezésében sztrájkba léptek a Lufthansa légitársaság légiutas-kísérői a frankfurti repülőtéren.
Egyéb probléma is akad ugyanakkor az országban. Többek között az, hogy a hallei IWH gazdaságkutató intézet hétfőn közzétett jelentése alapján februárban 2016 óta a legmagasabb szintre emelkedett a személyi- és cégcsődök száma.
India szabadkereskedelmi megállapodást írt alá négy európai országgal, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA) kötött megállapodás 100 milliárd dollár (36 ezermilliárd forint) értékű beruházást fog eredményezni Indiában – közölte az ország kereskedelmi minisztere.
Amerikai fegyvereket vesznek a lengyelek
Az Egyesült Államok – ahonnan a héten várakozásokat felülmúló inflációs adat érkezett – további lépéseket tesz 2 milliárd dollár közvetlen katonai hitelnyújtás érdekében Lengyelország számára. Emellett eladásra ajánlanak fel 96 darab Apache katonai helikoptert is a lengyel hadsereg számára. Mindezekről Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó számolt be, miután Joe Biden amerikai elnök munkamegbeszélést folytatott Andrzej Duda lengyel elnökkel és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel.
Az amerikai elnök kiemelte, hogy Lengyelország mára GDP-je négy százalékát fordítja védelmi kiadásokra, amelynek jó részéből amerikai fegyverrendszereket és légi eszközöket vásárol.
Duda egyébként hétfőn arról beszélt Varsóban, hogy a
NATO-tagállamoknak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene emelniük védelmi kiadásaikat.
Az oroszok biztosra mennek
Bár Hollandiában kénytelen volt bedobni a törölközőt a legutóbbi választásokat megnyerő Geert Wilders, miután belátta, hogy zátonyra futottak a koalíciós tárgyalások, Oroszországban nem fenyeget hasonló veszély. A héten zajló orosz elnökválasztások végeredménye már jó előre sejthető volt.
A hivatalos végeredmény március 29-én várható, de vélelmezhetően nagy meglepetések senkit nem érnek majd. Az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megnyeri ezt a választást is, garantált. Maximum az lehet kérdés, hogy hány százalékkal nyeri meg. Ehhez azonban fontos hozzátenni, hogy gyakorlatilag bármilyen adatokat közölhet a Kreml, azok nem feltétlen fedik a valós eredményeket. A korábbi voksolások esetében is a választási matematikával foglalkozó szakértők számos alkalommal rámutattak, hogy nagyon sok fiktív szavazat érkezett jellemzően az Egységes Oroszországra, Putyin pártjára. Sokszor több szavazat érkezett tehát be, mint ahányan egyáltalán szavazhattak volna
– nyilatkozta az Economxnak Takácsy Dorka, Oroszország-szakértő, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatója.
A 2011-es választáson például Csecsenföldön 140 százalék volt a részvételi arány.
A választások kezdete előtt nem sokkal megtámadták, és kalapáccsal ütlegelték Alekszej Navalnij volt kampányfőnökét, Leonyid Volkovot. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a cél egyértelműen a megfélemlítés volt. „Láttuk már korábban is – például Szergej Szkripal és Alekszandr Litvinyenko esetében –, hogy a rendszer kegyetlenül leszámol azokkal, akik úgymond átállnak az ellenséghez” – mondta az elemző.
Forrong a Balkán
Az Európai Bizottság azt javasolja a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban.
A testület elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén elmondta: a nyugat- balkáni országnak egy év alatt sikerült teljes mértékben igazodnia az uniós kül- és biztonságpolitikához, „ami döntő fontosságú a jelenlegi zavaros geopolitikai időkben”. Továbbá Szarajevó olyan fontos törvényeket fogadott el, amelyek a korrupció, az összeférhetetlenség, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányulnak.
Közben a bosnyákok dróncsatába kezdtek a szerbekkel, bár nem a szó szoros értelmében. Zukan Helez, Bosznia-Hercegovina védelmi minisztere közölte: az ország katonai kamikazedrónok gyártásába kezd. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szerb köztársasági elnök nemrég arról beszélt, Szerbia hamarosan ötezer kamikazedrónt fog gyártani. Zukan Helez szerint viszont Bosznia-Hercegovina hadiipara olyan erős, hogy Szerbiánál előbb elkezdheti a pilóta nélküli repülőeszközök gyártását.
A koszovói Központi Választási Bizottság (CEC) pedig bejelentette, április 21-én népszavazást tartanak négy, többségében szerbek lakta északi településen, hogy eldöntsék,
menesztik-e az albán nemzetiségű polgármestereket.
A négy albán etnikumú polgármestert még tavaly áprilisban választották meg, a Szerb Lista (Srpska lista) észak-koszovói bojkottját követően 3,45 százalékos részvételi arány mellett.
