Az Összorosz Közvélemény-kutató Központ előzetes adatai szerint az elnök a voksok 87,97 százalékát szerezte meg. A második exit poll a Kreml által alapított Közvéleménykutató Alaptól (FOM) érkezett, amely 87,8 százalékot jelez. Putyin győzelme azt is jelenti, hogy ezzel – megelőzve Sztálint – 200 éve ő lesz a leghosszabb ideig hivatalban lévő orosz vezető.
Este 8 óra után az eredményvárón az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) moszkvai tájékoztatási központjában a testület elnöke, Ella Pamfilova azt mondta, hogy az elnök a voksok összesítésének 30,08 százaléka alapján 87,68 százalékkal vezet.
Ella Pamfilova 2024. március 17-én
Fotó: Maxim Shipenkov / EPA / MTI
Az Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) szerint Putyin a szavazatok 87, a Közvélemény Alap (FOM) szerint pedig a 87,8 százalékát kapta. Mindkét intézmény állami finanszírozású. A hivatalban lévő elnök a legutóbbi, 2018-ban megtartott elnökválasztáson a szavazatok rekordnagyságú 76,6 százalékát kapta.
A VCIOM szerint a kommunista Nyikolaj Haritonov a voksok 4,6, Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) 4,2, Leonyid Szluckij ( Orosz ország Liberális Demokrata Pártja) pedig a 3 százalékát kapta. A FOM szerint Haritonov 4,7, Davankov 3,6, Szlucjkij pedig 2,5 százalékot szerzett.
Elhangzott az is, hogy urnazáráskor a részvétel 74,22 százalék volt, ami abszolút rekord az orosz elnökválasztások történetében, hiszen legutóbb, 2018-ban ez a szám csak 67,5 százalék volt .
A Nyugat választásokba való beavatkozás hagyományos módszerei mellett áttért a megfélemlítés taktikájára – jelentette ki Vaszilij Piszkarjov, az orosz parlament alsóháza külföldi beavatkozást vizsgáló bizottságának elnöke az eredményvárón. Gennagyij Aszkaldovics, az orosz külügyminisztérium választásokkal foglalkozó bizottságának helyettes vezetője, nagykövet pedig a TASZSZ-nak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az orosz elnökválasztásba „az összes barátságtalan ország” beavatkozik élen az Egyesült Államokkal és Németországgal. A diplomata szerint Berlin a civil szervezeteken és a médián keresztül próbált beavatkozni a választásokba, a kampány és az egész folyamat megkérdőjelezésével.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegramon felszólította a moszkvai brit nagykövetséget, hogy hagyjon fel Orosz ország arra való jogának eltagadásától, hogy választásokat tartson a Krímben és az „új régiókban”. Kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben a missziót vezető Nigel Casey nagykövetet ismét be fogják kéretni az orosz külügybe. Azt javasolta, hogy Nagy-Britannia foglalkozzon inkább a Falkland-szigetek hovatartozásának nemzetközi jogi aspektusaival.
Érkeznek a nemzetközi reakciók
Volodimir Zelenszkij volt az egyik első, aki kommentálta az előzetes adatokat, mondván, az egész egy választási cirkusz volt. A Fehér Ház közleményében pedig azt írta, az elnökválasztás nem volt sem szabad, sem tisztességes, korrekt.
Ezekhez csatlakozott a lengyel külügyminisztérium, amely közleményében azt írta, a választásokat a társadalom elleni szélsőséges elnyomás közepette rendezték, ezáltal nem tekinthető szabadnak és demokratikusnak.
A londoni külügy azt írta: mivel törvénytelenül tartották meg a választásokat az oroszok által megszállt ukrajnai területeken, ez azt mutatja, Moszkvának nem áll szándékában, hogy a béke irányába tegyen gesztusokat. Éppen ezért az Egyesült Királyság az elmúlt években megszokott módon fogja támogatni Ukrajna küzdelmét.
A berlini külügyi reakció azt állítja, hogy az álelnökválasztás nem volt sem szabad, sem tiszta, a végeredmény pedig senkit nem lepett meg.
A voksolás utolsó napja
Az elnökválasztás helyi idő szerint este 9-kor (magyar idő szerint este 7-kor) zárult Oroszország legnyugatibb részén, Kalinyingrádban. Persze eltérően például a magyar voksolástól, nem egy, hanem három napig lehetett szavazni, március 15-én, 16-án és 17-én az ország 11 időzónájában. Már az urnazárás előtti utolsó adat is rendkívül magas részvételt mutatott. Az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) bejelentése szerint az meghaladta a 70 százalékot. Hat éve 67,54, 2012-ben 65,34, 2008-ban 69,81, 2004-ben 64,3, 2000-ben 68,7, 1996-ban pedig az első fordulóban 69,8, a másodikban pedig 69,4 százalékos volt a részvétel.
A CIK elnöke, Ella Pamfilova ezt azzal magyarázta, hogy az elnökválasztás most először három napig tartott, a szavazó személyre szóló tájékoztatást kapott, és a voksolás új formái jelentek meg, az elektronikus távszavazástól a tetszőleges szavazóhelyen történő mobilvoksolás lehetőségéig.
A CIK adatai szerint vasárnap 15 óráig 5 millió ember szavazott Moszkvában, közülük 3,5 millióan online. Vlagyimir Putyin is online adta le a szavazatát még pénteken. Előtte nap viszont összeomlottak a kormánypárt, az Egységes Oroszország szerverei, mert túlterheléses támadás érte őket, a hatóságok az ukránokat sejtik a háttérben.
Nem csak Putyin indult jelöltként
A posztszovjet térség egy másik szakértője arról beszélt az Indexnek, hogy az Összorosz Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) felmérése 82 százalékos győzelmet vár Putyinnak, és vélhetően a Kreml is 80 százalék fölötti eredménnyel lenne elégedett.
A Putyin melletti másik három jelölt három parlamenti, rendszeren belüli ellenzéki párt jelöltje volt:
- Nyikolaj Haritonov (Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja),
- Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) és
- Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális-Demokrata Pártja).
Szluckij és Davankov számára ez volt az első elnökválasztás politikai pályafutásuk során, Haritonov számára a második, Putyin számára pedig az ötödik.
„Ők elsősorban saját pártjaik létjogosultságának bizonyításáért küzdenek, az alapvető kérdésekben ugyanis a kormányzattal értenek egyet, így nem világos, hogy pontosan miben is jelentenek alternatívát a választók számára” – jegyezte meg a szakértő..
