forrás: hirado.hu
Újrakezdődhet a vadászat a déli határon kihúzott műszaki határzár Somogy megyei szakaszánál. A tilalom feloldásával nem szűnt meg a vadászok minden gondja. A kerítés tovább szedi áldozatait az állatok között, a pengés huzalokon rendszeresen akadnak fenn vadak, és az érintett vadásztársaságok valószínűleg idei bevételkieséseiket sem tudják már pótolni.
Megszűnt a vadászati tilalom a déli országhatár Somogy megyei szakaszán. A korlátozást a helyi kormányhivatal földművelésügyi osztálya oldotta fel még múlt héten, október 27-én.
Korábban az államhatártól számított 5, majd 2 kilométeres távolságon belül közbiztonsági okokból rendelték el a teljes körű vadászati tilalmat, akárcsak több más déli megyében. Máshol, így Baranyában és Csongrádban a helyi kormányhivatalok oldalain egyelőre nem jelent meg hír a tilalom visszavonásáról. Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára a hirado.hu-nak azt mondta, jelenleg nincs információja arról, hogy a kormányhivatalok a többi megyében visszavonták-e a rendelkezést. A Vadászkamara október közepén jelezte a hatóságoknak, véleményük szerint a korlátozást fokozatosan fel kellene oldani, vagyis a tilalmat csak ott és addig fenntartani, amíg a zöldhatáron továbbra is tartani kell migránsok felbukkanásától.
Vincze Lajos, a barcsi székhelyű Rigóci Baráti Vadásztársaság vadászmestere a hirado.hu-nak arról beszélt, hogy az újbóli engedélyezése nem szüntette meg a vadászok minden problémáját. A déli határon kihúzott kerítés továbbszedi áldozatait a vadak közül, rendszeresen akadnak fenn rajta állatok. Az ő területükön eddig két nagytermetű szarvastehén múlt ki a pengés huzalokon, és a szomszédos helyekről is hasonló hírek érkeznek – hangsúlyozta. Az állatok halálát az okozza, hogy a pengék beleakadnak a bőrükbe, majd ahogy vergődnek, egyre több vágás lesz rajtuk, ami miatt elvéreznek. Az egyik szarvas a gyorstelepítésű drótakadály (gyoda) belső oldalán múlt ki, és bár sok seb volt rajta, nem gabalyodott bele a kerítésbe. A másik állat Horvátország irányából futott bele a drótokba, amelyekbe teljesen beletekeredett.
Mint a vadászmester mondta, nem minden állat pusztul el a drótakadályt érintve, de sérüléseket így is szerezhetnek, a találkozásokat több helyen fennakadt szőrcsomók, illetve a gyoda deformálódása jelzi. A szarvasoknak bár jó a látása, a sűrű erdőben nem képesek észrevenni a huzalokat, az ember számára nehezen áthatolható részeken is olyan könnyedén és gyorsan mennek, mintha mi magas fűben taposnánk – jegyezte meg. A vadászok ezért nagyon szeretnék, ha lenne valamilyen megoldás a vadak elriasztására a gyodától. Az egyik lehetőség, hogy valamilyen erős, az állatok elijesztő szagokkal átitatott riasztókat tennének ki. Hozzátette, ilyen lehet például az emberszag, ezért már az is javít a helyzeten, hogy vadászok rendszeresen megjelennek a kerítésnél, ellenőrizve, volt-e elhullás. A járőröző rendőrök, katonák felbukkanása, illetve szagnyomaik szintén riasztóan hathatnak az állatokra.
A kerítésen fennakadt szarvasoknál nagyobb kárt okoz, hogy a határ menti vadásztársaságok több esetben nem tudtak külföldi vendégvadászt fogadni, ezzel csökkent a trófeákkal és a vadhússal szerezhető bevétel is. Vincze Lajos szerint az idei kiesést már nem tudják pótolni, mert a tilalom épp a szarvasbőgés idejére esett, amikor társaságuk tagjai és a külföldi fizetős vadászok a legtöbb példányt ejtik el. Később sokkal rejtőzködőbbé válnak az állatok.
A vadak által a mezőgazdasági területeken okozott kár mértékét is növelte, hogy a tilalom miatt kevesebb állatot tudtak kilőni. Ennek költségét a vadásztársaságoknak kell állniuk, nincs róla szó, hogy a különleges helyzet okán valaki beszállna ezek kifizetésébe – mondta a vadászmester.
