A szakértő szerint barátságtalan gesztus volt egy szövetséges részéről, ha valóban az ukránok robbantották fel a gázvezetéket.
Az Északi Áramlat látta el Európa nagy részét gázzal, így
kritikus infrastruktúrának minősül, az ellene végrehajtott támadás pedig a nemzetközi jog alapján háborús aktusnak,
emlékeztetett az amerikai napilap.
Az ukránok viszont úgy gondolták, hogy a vezeték legitim célpont a honvédelem szempontjából, mivel a befolyó összegből finanszírozták az orosz hadigépezetet.
Az a híres 5. cikkely
Az újabb fejlemények megronthatják Ukrajna és Németország viszonyát, pedig Berlin nyújtotta eddig a legnagyobb anyagi és katonai támogatást Kijevnek az Egyesült Államok után.
Egy ilyen léptékű támadás elegendő ok arra, hogy életbe léptesse a NATO kollektív védelmi záradékát, de a mi kritikus infrastruktúránkat egy olyan ország robbantotta fel, amelyet hatalmas fegyverszállítmányokkal és több milliárd euró készpénzzel támogatunk
– nyilatkozta a lapnak egy neve elhallgatását kérő magas rangú német tisztviselő, aki figyelemmel követte a rendőrségi vizsgálatot.
A NATO alapító szerződésének 5. cikkére utal ezzel, amely kimondja, hogy a tagállamok egyike vagy többük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek”.
Az ukrán támadás elérte a célját, Oroszország jelentős összegektől esett el, mert nem tudott több gázt szállítani a vezetéken Európába. Az árat azonban az európaik fizették meg: az egekbe ugrottak az energiaárak, energetikai cégek mentek tönkre. Németország jelenleg is napi egymillió dollárt fizet úszó terminálok bérlésére, hogy cseppfolyósított gázzal (LNG) pótolja a kieső olcsó, vezetékes orosz gázt.
A szakértő nem lát elég bizonyítékot
Demkó Attila külpolitikai szakértő egyetért azzal a megállapítással, hogy a vezeték felrobbantása elsősorban Ukrajna érdekében állt, a VG-nek nyilatkozva hangsúlyozta azonban, hogy bár vádak vannak, százszázalékos bizonyíték nincs rá, hogy az akciót a kijevi kormány megrendelésére hajtották volna végre.
Ez amolyan szürke zónás, más néven hibrid művelet volt, gyakorlatilag kizárt, hogy találni lehet majd egyértelmű írott parancsot, lehallgatott telefonbeszélgetést, ami bizonyítaná az ukrán állam közvetlen részvételét
– vélekedett.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az 5. cikkely életbe léptetését kérnie kellene az érintett tagállamnak, ami nyilvánvalóan Németország, hiszen az Északi Áramlatnak német cég is tulajdonosa, az építését is részben német pénzből finanszírozták. Ráadásul kulcsfontosságú szerepet játszott Európa energiaellátásában, tette hozzá.
Barátságtalan lépés
A szakértő kizártnak tartja, hogy az Ukrajnát támogató Berlin kérné ezt,
szerinte már az is meglepő, hogy a németek odáig eljutottak, hogy a rendőrség elfogatóparancsot adjon ki az ukrán búvároktató ellen.
„Ráadásul elég lenne, ha a 32 NATO-tagállam közül egy közölné, hogy a vezeték felrobbantását nem tekinti elégséges indoknak az 5. cikkely életbe léptetéséhez” – tette hozzá, és meggyőződése, hogy ezt nem csupán egy tagállam ellenezné, hanem a többség, hiszen a szervezet teljes mértékben támogatja Ukrajnát Oroszországgal szemben.
„Az azonban kijelenthető, hogy ha az ukránok hajtották végre az akciót, akkor az nem volt barátságos lépés egy olyan állam részéről, amely a NATO tagja akar lenni” – tette hozzá.
