22 C
Budapest
2024. május. 6. hétfő

őrbottyán bemutatása

őrbottyán bemutatása

Több, mint 6000 lélekszámú nagyközség Pest megyében a budapesti agglomeráció külső övezetében, a fővárostól mintegy 30 km-re, észak-keletre, a Nyugati Cserháthoz tartozó Gödöllői-dombság vonulatában helyezkedik el.
A viszonylag alacsony fekvésű, dombos vidék széles medencéjében a középkori mészkőrögök már lesüllyedtek, amit harmadkori keresztrétegezett homok és löszös takaró fedett le. Élővizekben gazdag.
Az egykori őrszentmiklós határában ered a Tece-patak, itt folyik keresztül a Sződ-rákos-patak, melyek a Duna vízgyűjtő területéhez tartoznak. A volt vácbottnyi részben ered a Bara-patak.
Ezen kívül – 1968-ban kialakított – horgásztó, három kisebb tó és egy bányató található a településen. A határ növényzetét telepített akácosok és fenyőerdők, a magasabb részeken tölgyesek, a patakok partjain burjánzó vizenyős rétek alkotják.
Veresegyházról átnyúlik az országosan védett Egervári-láp, a Sződ-Rákos-patakot kísérő több hektáros terület, ahol a nádasban elszórva 50-60 cm magas sászsombékokat, szibériai nőszirmot és vidrafüvet lelhetünk.
A patakban védett csíkhalak élnek.

Történet

őrbottyán Az első okleveles említés 1344-ből származik „villa sancti nikolai” alakban. Ekkor a Zsidó nemzetségből leszármazott Acsai család birtokában van. Közeli rokonok okoznak kárt egymásnak Szentmiklós területén, ahol János az officialis (gazdatiszt).Második említése 1390-ből származik. Ekkor szó van arról, hogy Rátóton lévő „Hannos” malom földjei részen Zenth Miklós felé terülnek el.Harmadik okleveles feltűnésekor 1430-ban említik a Zenthymiklósról Mogyoródra vezető utat, Waresegyház-Chamad-Zenthmylós hármas határt, a Wreseghaz-ról Zenthmyklos-ra menő folyót és a Zenthmylos feletti nagy erdőt. A török hódítás első fél évszázadában, 1546-1590 között lakott, bár 1580-ban már Pusztaszentmiklós néven vették számba és az 1590 összeíráskor egyszerűen csak átmásolták a tíz évvel azelőtti adatokat. megérte a tizenöt éves háborút (1593-1606). Népessége azonban azt nem vészelte át. Az 1620-as években települt ujjá. A török kiűzése, 1686 után, lassan visszatér a népessége. 1695-re ismét lakott hely. 1696-ban 11 család, 1699-ben 33 család, 1703-ban 23 család lakja. 1704-ben 1 fő önkétese harcolt a kuruc hadakban, Szabó Máté hatvani kapitány seregében. A kurucz szabadságharc idején többször elmenekül, vagy a kuruc állam szervezetten kitelepíti a Gödöllői dombság 20-30 falujával együtt Heves vármegye területére. Az 1715-ös országos összeíráskor 15 család lakik benne. A XVIII. század elején hívják Kisszentmiklósnak, Felsőszentmiklósnak és Pusztaszentmiklósnak. Földesurai 1728-ban Koháry István, Révay Judit és Grassalkovics Antal. Népessége 1728-ban 34 család. Az 1730-as években már három malma van Sződ-Rákos patakon. Az 1744-es összeírás szerint 42, 1760-ban pedig 46 a családok száma. A XIX. század közepén Vácszentmiklós, vagy Kisszentmiklós, lakossága 390 református, 120 katolikus, 30 evangélikus. Szántóföldje elég termékeny, erdeje kevés, szőlőhegye jó bort terem. földbirtokosa Grassalkovics Antal özvegye, herceg Esterházy Leopoldina.

Az első pecsét az 1695-ös évszámot viseli, s Pusztaszentmiklósnak nevezi. Ez az év a török utáni újjátelepülés éve. Az 1728-as évszámot viselő pecséten a Kisszentmikós név olvasható, az 1768-as évszámú pecséten szintén. Neve Kisszentmiklós még 1876-ban is. őrszentmiklós nevét a XIX. század végén működő Községi Törzskönyvi Bizottság adta.

Látnivalók

Első és második világháborús emlékmű
A vácbottyáni Római Katolikus templom tövében szobor őrzi a két világháborúban elesett vácbottyáni katonák emlékét.

Pálos kolostor
1760 körül épült a Pálos rendi szerzetesek számára. Egy 1764-ből származó térképen Pálos vendégfogadóként szerepel. Később lakóház lett. 1955-ben helyreállították, azóta a község 2. sz. Művelődési háza és Könyvtára. Az épületben 2800 kötetes fiókkönyvtár működik.

Obersovszky Gyula emléktábla
2002. június 8-án Obersovszky (Oby) Gyula emléktáblát avattak a Rákóczi út 148. sz. ház falán, ahol életének egy részét töltötte az 1956-os forradalmi eseményekben való részvételéért, halálra ítélt, majd kegyelmet kapott író, publicista.
Cím: 2162 Fő út 63.
Tel: 28/360-044
E-mail: [email protected]
Web: http://www.orbottyan.hu/

Előző hír
Következő hír

Most népszerű

weblap4u banner
securiton-tűzvédelem