Agnes Gibboney a határok ellenőrzését szeretné elérni, mert fiát is illegális bevándorló ölte meg, ezért is vállalt szerepet az amerikai elnök tavalyi választási kampányában.
Agnes Gibboney Magyarországon született, de az Egyesült Államokban él és amerikai állampolgár. Kétéves volt, amikor családja 1957 januárjában elhagyta az országot, de sosem szakadt el itteni gyökereitől, mindig magyarnak vallotta magát, és most újra igényelte a magyar állampolgárságot. Fiát egy illegális bevándorló gyilkolta meg az Egyesült Államokban, és egy hasonló sorsú anyákat tömörítő közösség tagja, társaival részt vett Donald Trump elnökválasztási kampányában.
– Mi történt a fiával, és hogyan fogtak össze a gyermekeiket elvesztett anyák?
– Ronald 2002-ben huszonkilenc éves volt, és a volt barátnőjéhez vitt át ennivalót a gyerekeknek, amikor egy mexikói bandatag összetévesztette valakivel, és lelőtte. A fiam elvérzett a kórházban. Ezután tizenhárom évig vezettem egy közösséget, olyan családoknak, akik elvesztették egy hozzátartozójukat. A Remembrance, magyarul Emlékezés projektet 2016 májusában kezdtük el, miután egy ügyvéd mondta nekem, hogy amikor egy illegális bevándorló megöl valakit, ők elkérik a fényképét, és emléktárba veszik.
– Általános az Egyesült Államokban, hogy valaki illegális bevándorlóként és bűnözőként az országban maradhat?
– Sajnos igen. A bandatag, aki megölte a fiamat, visszament Mexikóba, aztán pár hónappal később, amikor a barátnőjétől el akarták venni a gyerekeket, akkor tért vissza az Egyesült Államokba. Szóval ki-be járhatott a határon. Ezt a határt le kell zárni, Amerikát meg kell védeni. Ha be akarnak vándorolni, csinálják úgy, mint mi. Az én szüleim tizenhárom évig próbáltak engedélyt szerezni a bevándorlásra. Mindent úgy csináltunk, ahogy az állam kérte, joggal várható el tehát, hogy ha a bevándorlók ide akarnak jönni, csináljanak ők is mindent a szabályok szerint.
– Hogyan jutottak el egyébként annak idején az Egyesült Államokba?
– Kétéves voltam, amikor édesapámék átszöktek Jugoszláviába, ott voltunk kilenc hónapig egy táborban. Édesapám Zomborban született Jugoszláviában, és ott akart maradni, de édesanyám ragaszkodott hozzá, hogy Amerikába menjünk. Csakhogy Jugoszláviából nem engedtek oda, és Afrika, Ausztria vagy Brazília között kellett választani. Így kerültünk Brazíliába, ahol tizenhárom évet éltünk, mire harmadszori próbálkozásra elfogadták a kérelmünket Amerikában. Édesapámnak már munkaszerződése volt az Egyesült Államokban, és alá kellett írnia egy papírt, hogy nem fogunk az államtól segélyt kérni.
– Miként került kapcsolatba Donald Trumppal?
– A kampány alatt, egy 2016-os rendezvényen ismertem meg. Nálam volt a fiam képe, megkérdezte, hogy ez kicsoda, és mikor mondtam, hogy az elhunyt fiam, megcsóválta a fejét, majd elkérte tőlem a képet, és megcsókolta.
– Milyen ember amúgy az amerikai elnök?
– Többször találkoztam vele, és nagyon őszinte embernek ismertem meg. Nem mond sokat, de hallgat és figyel. Szereti az országot, és jót akar a hazájának. Sajnos Obama nyolc éve alatt Amerika nagyon sokat romlott, legalább ötven évet visszaléptünk például a rasszizmusban, a faji ellentétekben. Mindenki marakodik, mindenkit rasszistáznak. Sokszor úgy beszélnek rólam is, mint a Ku Klux Klanról vagy a nácikról. Én nem vagyok se náci, se kommunista, se klántag.
– A média által bemutatott Trump tehát nem ugyanaz, mint a valódi Trump?
– A média annyira korrupt Amerikában, hogy jóformán nem lehet elviselni. A CNN például borzasztó. Hazudnak, egy csomó ember pedig elhiszi és ismételgeti a hazugságokat. Amikor Trump elkezdte a kampányát, a liberálisok folyton azt mondták, hazudik. Amikor bármelyiküket megkértem, hogy mondjon egy példát, vagy kikerülték a válaszadást, vagy konkrét dolgot nem tudtak mondani. Mindig utáltam a politikát, de amikor édesanyám meghalt, úgy éreztem, meg kell tisztelnem őt azzal, hogy elmondom, hogyan működik a bevándorlás: van legális formája, és van, aki úgymond fű alatt jön be. Én magyar vagyok, sosem tagadtam, sőt büszke vagyok rá, és nem szeretném látni, hogy ugyanaz történjen Magyarországon, mint Amerikában: lenyomják az amerikai kultúrát, és ha megszólalsz, ordítanak, hogy rasszista vagy. Tisztelem Orbán Viktor miniszterelnököt, ő törődik az országgal, és meg akarja védeni a magyar kultúrát. Ugyanúgy volt bátorsága, hogy megszólaljon, mint Trumpnak. Amerikában rengeteg politikus nem mert megszólalni, mert félt, hogy nem fognak rá szavazni. Orbán Viktor védi Magyarországot, Trump védi Amerikát.
– Beszélt Trumpnak Orbán Viktorról és arról, amit Magyarországon látott?
– Mondtam Trumpnak, mikor egyszer találkoztunk, hogy 2015-ben Magyarországon több ezer szíriai bevándorlót láttam, de nem családokat, hanem csak fiatalembereket. Tudtam, ebből jó nem lesz, mert szét fognak széledni különböző országokba, és balhét csinálnak, robbantanak, ölnek majd. Hol vannak a családok? Nem létezik, hogy ezek otthagyták a családjukat a háborúban. Ha annyira törődsz a családoddal, miért nincs a család veled? Trump megfogta a kezem, finoman megszorította, és bólintott. Amikor bejelentette a százhúsz napos bevándorlási tilalmat néhány ország esetében, mondtam a férjemnek, ebben nekem is van részem. Mert Trump odafigyel és hallgat másokra.
– Minek kellene leginkább változnia?
– Szeretném, ha a sajtó őszinte lenne. A médiumok próbálnak mindent negatívan beállítani vagy elhallgatni. El kéne mondaniuk a dolgokat úgy, ahogy történnek, hogy az emberek eldönthessék, valami jó-e vagy sem. Ne az emberek agyát akarják mosni. Trump az amerikaiakat teszi első helyre, ahogy Orbán Viktor Magyarországot.
