A miniszterelnök a 31. Bálványosi Szabadegyetemen égő istállóba kötött lovakról, dobostortáról, az orosz háborúindítás okairól és a genderkérdésről és a posztnyugatról is beszélt.
Orbán Viktor szombat délelőtt tartotta meg Van, ami örök! című előadását a 31. Bálványosi Szabadegyetemen, közismert nevén a Tusványoson.
„Egészséges bárány bírja a bundáját” kezdte szónoklatát a miniszterelnök, utalva a hőmérsékletre, és buzdított mindenkit, hogy igyon
(„kétharmad-egyharmad”).
Ekkor tiltakozók jelentek meg a tömeg hátsó részében, rájuk utalva Orbán Viktor jelezte, látható, ez a háború évtizede lesz, és kérte a rendfenntartókat, csak óvatosan, mint „a budapesti rendőrök az Erzsébet hídon a narkósokra” – ezzel a budapesti tiltakozókra utalt, akik a napokban a kata módosítása miatt voltak az utcán.
Szerinte sok minden meglepő dolog történt az elmúlt három évben, amióta nem lehetett Tusnádfürdőn szabadegyetemet tartani:
- járvány
- háború
- baloldali német fordulat
- angolverés „oda-vissza”.
Úgy látja, az általános hangulat az, hogy „a világ egyre rosszabb hely”, de ez a nyugat formálódó „cselekvőképtelenségére” vezethető vissza..
„Lehetséges-e, hogy emberek milliói egyszerre félreértik, hogy mi történik velük?” – tette fel a kérdést. Orbán Viktor szerint a nyugat próbálja értékeit másokra ráerőltetni, amit ezek a bizonyos mások nem vesznek egészen jó néven.
Leszögezte,
a nyugati térvesztés legfájóbb pontja, hogy elveszítette az energia fölötti rendelkezést,
a közel-kelet és az oroszok együtt az energia 50 százalékát birtokolja, míg Európa és az USA együtt csak 35-öt. Ugyanez a helyzet a nyersanyag tekintetében, amelynek többségét birtokolja a kelet.
„A nyugat elveszíti az anyagcsatát”
– foglalta össze, kőkemény ténynek nevezve ezt.
Viszont szerinte az USA nem rejtette véka alá, hogy fegyverként fogja használni a birtokában lévő energiát, miközben másokat előszeretettel vádol ugyanezzel. Az amerikai politikára válaszolt Európa („jenkit fogtunk, de nem ereszt”), át kell állni megújuló energiaforrásokra, de ez egyelőre nagyon drága, ezért maga az energia is sokba kerül. Ami viszont a nyugat kezébe van még mindig, az
- a katonai erő és
- a tőke.
A magyar válasz
De mi a magyar válasz? „A kérdések mint a dobostorta rétegei, egymásra rakódnak.”
Szerinte elsősorban a népesedési kérdést kell megoldani, „a helyzet javult, de fordulat nincs. Ha itt nem nem lesz fordulat, ellakják tőlünk Magyarországot és a Kárpát-medencét”.
Másrészt a migrációs nyomást kell kezelni. A kérdés Orbán Viktor szerint kettévágta Európát „nem nemzeti” államokra és nemzetállamokra, az első csoportba tartozó államok esetében bekövetkezik a demográfiai váltás. „És itt van Közép-Európa, a nyugat itt van, nyugaton pedig a posztnyugat maradt” – mondta. Továbbá: a „posztnyugat” rá akarja erőltetni álláspontját Közép-Európára, de Közép-Európa nem akarja „éjjel-nappal szembesíteni őket ezzel”, amit most félretettek az ukrajnai háború miatt.
Itt Orbán Viktor „ideológiai cselvetést” lát: Nyugat-Európa szándékosan összekeveri az Európán kívülről érkező migrációt az európai népek természetes keveredésével. „Nem akarunk kevert fajúvá válni” – utalt arra, hogy az Európán kívülről jövők migrációját kell elutasítani – ez majd „a gyerekeinknek lesz egy nagyon fontos feladat”, hogy a nyugati irányból érkező, de kontinensen kívüli migrációt a nyugati határon megállítsuk.
A következő téma: a gender.
„Várjuk az ítéletet. Az egyetlen eredmény, amelyet elértünk, hogy a gendervitát sikerült leválasztanunk az uniós pénzekről szóló vitáról. Mi nem akarjuk megmondani, hogy hogyan éljenek, csak fogadják el, hogy nálunk az apa férfi, az anya nő, a gyermekeinket hagyják békén, és ezt fogadtassák el Soros György hadseregével is.” Szerinte a „transok” közül a magyar csak Transylvaniát tudja könnyen kimondani, de azt is Erdélynek hívja.
De hogyan tudjuk megvédeni magunkat? – folytatta: elszántnak kell lenni, és szövetségeseket kell keresni, még ha a posztnyugatiak éket is próbálnak verni például a V4 együttműködésbe. A magyar-lengyel nézeteltérésben ráadásul „szívprobléma” is van, de a szövetségből át kell menteni mindent a háború utáni időkre. Közben
a csehek és a szlovákok jó pontokat próbálnak szerezni Brüsszelben, „bekötik a lovakat egy égő istállóba, sok sikert hozzá”.
A következő téma a háborúé.
A magyar nyilvántartás szerint eddig 86 magyar ember halt meg a háborúban, miközben más nyugati népek egy életet sem vesztettek.
„Hogyan fogjuk fenntartani azt a véleményünket, hogy ez nem a mi háborúnk?” – tette fel a következő kérdést. Orbán Viktor szerint
Oroszország soha nem fogja megtámadni a NATO-t, amely sokkal erősebb is nála, ám közben az ukrán propaganda azzal riogat, hogy Oroszország „nem áll meg Ukrajnánál”.
Ezután azt kezdte boncolgatni, miért támadta meg Oroszország Ukrajnát.
„Az oroszok egy nagyon fontos biztonsági igényt fogalmaztak meg, leírták a nyugatnak. Azt kérték, hogy Ukrajna soha ne legyen tagja a NATO-nak, illetve soha ne lehessen olyan fegyvereket elhelyezni Ukrajnában, amellyel el lehet érni Oroszországot. Ezt a nyugat visszautasította. Ezért az oroszok fegyverrel próbálnak érvényt szerezni biztonsági igényeiknek” – ecsetelte.
A háború tényei között azonban Orbán Viktor szerint figyelembe kell venni, hogy Ukrajna nem tud háborút nyerni Oroszországgal szemben Moszkva „aszimmetrikus fölénye” miatt, Amerika nincs velünk, a szankciók nem fájnak jobban Oroszországnak, mint a nyugatnak, és Európa is destabilizálódik, a háború kitörése óta már négy kormány szétesett.
„Könnyen lehet, hogy most van vége annak a korszaknak, amikor a nyugat egy konkrét ellenséggel szemben egységet tudott kovácsolni. A politika bikkfanyelvén ezt úgy mondják, multipoláris világrend kopogtat az ajtón” – jelentette ki Orbán Viktor.
Szerinte azt az illúziót nem érdemes dédelgetni, hogy a remek tanácsainkkal befolyásoljuk a háború menetét, de „becsületbeli ügy” mégis ezt tenni: a békét kell javasolni.
„Az Európai Uniónak Oroszország és Ukrajna közé kéne állnia, nem Ukrajna mellé”
– tette hozzá.
Meg kell szerinte érteni Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, aki azt mondja, hogy olyan messzire kell kitolni a frontot, hogy Ukrajna területéről ne lehessen megtámadni Oroszországot.
Orbán Viktor szerint nem orosz-ukrán, hanem orosz-amerikai tárgyalásra van szükség a háború lezárásához.
Az energia és a gazdaság előtt álló kihívásokról is beszélt.
„Ki jár jól ezzel a háborúval? Akinek van energiaforrása. Például az oroszok, akik ugyan kevesebb gázt adnak el, de sokkal magasabb áron. Jól jártak a kínaiak, akik korábban ki voltak szolgáltatva az araboknak, Kína most szüntette meg az energiafüggőségét. Jól járnak az amerikai cégek is” – sorolta a miniszterelnök.
Rosszul közben az EU jár, amire a magyar válasz a rezsicsökkentés.
„A feladat, hogy megvédjük a rezsicsökkentést, úgy látom, ez sikerülni is fog – az átlagfogyasztásig, a fölött lakossági piaci árat kell fizetni, ennek mértékét a napokban közzé is tettük.”
Kiszámolták, mennyibe került a rezsicsökkentés Magyarországnak:
-
2021-ben 296 milliárd forintba
-
2022-ben már összességében 2051 milliárd forintba,
erre onnan lesz pénz, hogy „új beruházásokat nem fogunk indítani, felelőtlenség lenne”.
2024-től
Bejelentette, „le kell jönni a gázról”, ez tartható, kivitelezhető feladatnak tűnik Orbán Viktor szerint.
A globális recesszió lokális kivételének kell lenni,
ami ambiciózus cél.
2024-ben jön el szerinte a béke éve, akkor lesz ugyanis amerikai elnökválasztás, a nemzetközi konfliktusokból pedig a kilábalás érdekében ki kell maradni.
Beszélt még arról is, hogy új megállapodás kell
- az oroszokkal
- az EU-val
- Kínával és
- a majdani republikánus Amerikával is.
Orbán Viktor viszont közben már 2030-ra „gyúr”, ekkorra halmozódnak fel és sokszorozódnak meg a nyugat problémái.
„Valahogy ebben az időzónában tetőződik az eurózóna problémája is” – jósolta a kormányfő, „miközben Közép-Európa ekkortájt lesz nettó befizető az EU kasszájába. A csehek nagyon közel vannak már ehhez, a lengyelek is, és valahol ott leszünk majd. 2030-ra tehát meg fognak változni a viszonyok az EU-n belül, akkorra kell csúcsformában lennünk” – ecsetelte Orbán Viktor.
Feladat még, hogy „diverzifikáljuk az energiaforrásainkat”, gyorsan kell tudni technológiát váltani, a külföldi tőkebeáramlás is nagy lehetőség szerinte (itt utalt a Mercedes új beruházására is Kecskeméten), valamint a tranzitgazdasági lét előnyeivel is élni kell (ehhez minden blokkosodást ellenezni kell). Továbbá: politikai stabilitás kell a koalícióval szemben (nemzetközi viszonylatban fiatalok vannak hatalomban Orbán Viktor szerint), és generációváltás is zajlik, olyan fiatalok érkeznek a hatalomba, akik nem „kirúgnak a hámból”, hanem húzzák a szekeret. Szükség van még a szellemi háttérre, illetve ambícióra, közösségi és nemzeti, valamint európai ambícióra is – mondta még Orbán Viktor.
A kormányfő szerint a világ tartozik Magyarországnak, ezt a tartozást pedig Magyarország be is fogja tartani – zárult az egy órás beszéd.
