forrás: Kossuth Rádió/180 perc
A biztonságnak, a terrorveszély elhárításának elsőbbséget kell adni – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök a 180 percben azt mondta: azokkal az országokkal, amelyekből a migránsok érkeznek, háborúban állunk, Európának a menekültpolitikáját ezért újra kell gondolnia. Megismételte: a kvótarendszert meg kell hiúsítani, a bevándorlók között vannak terroristák, ha tehát bevezetnénk a kvótákat, az növelné a terrorveszélyt. Elmondta azt is: Magyarország egyelőre nincs kitéve közvetlen kitoloncolási veszélynek. A miniszterelnök a 180 percben beszélt a paksi bővítésről, valamint a Questor-ügyről is.
Háborúban állunk
Magyarországot a déli zöldhatáron épített kerítés miatt többször vádolták embertelenséggel, de ma már világos, hogy a migránsok feltartóztatása és az európaiak életének védelme között kell választani – mondta a 180 percben a miniszterelnök. A migránsok egy része olyan országokból érkezik, ahol katonai akciókat hajtunk végre, azaz van ellenség, amely akár diverzáns csoportokat is dobhat a hátországba – figyelmeztetett Orbán Viktor. Ha pedig háborúba állunk, nem lehet ellenőrizetlenül beengedni, sőt beszállítani ilyen tömegeket – tette hozzá.
Európa destabilizálódhat
Ma már az is nyilvánvaló, van összefüggés a terrorizmus és a bevándorlás között, az európai vezetők egy része azonban ezt egyszerűen nem hajlandó tudomásul venni, ami politikai destabilizációt eredményezhet a kontinensen – hangsúlyozta a kormányfő. Az emberek láthatóan nem hajlandók lenyelni ezt a képtelenséget, az igazmondást azonban nem lenne szabad átengedni a radikálisoknak, ez ugyanis Európa radikalizálódását is eredményezheti – figyelmeztetett.
A szolgálatok jól dolgoztak
A titkosszolgálatokon, a biztonsági szerveken biztosan nem szabad mulasztást számon kérni, mert mindenhol időben figyelmeztettek, ám ezt nem minden országban vették figyelembe – jelentette ki Orbán Viktor. Magyarországot nem veszélyezteti konkrét veszély, egyelőre nem tartozik a célpontok közé, és nincs kitéve közvetlen visszatoloncolási veszélynek sem – tette hozzá a miniszterelnök, aki elmondta azt is, folyamatosan kapott információkat arról, mi várható Európa más országaiban.
Újra kell gondolni Európa alapkérdéseit
Az elmúlt 6-7 évben számos olyan dolog történt, amelyek nyomán egyértelműen újra kell gondolni az európai politikát, és úgy lehet, az alapkérdéseket is ismét fel kell tenni – hangsúlyozta a kormányfő. A schengeni szerződéshez biztosan hozzá kellene nyúlni, és új szabályokra is szükség van – tette hozzá Orbán Viktor. „A magyarok nem szívesen tartoznak egy olyan nemzetközi szerződéshez, amelynek egyes tagjai rigorózusan, fegyelmezetten betartják, amit vállaltak, mások meg nem” – fogalmazta meg.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) érkezik a Magyar Rádió stúdiójához, ahol interjút ad a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2015. november 20-án. Jobbra Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
MTI-fotó: Máthé Zoltán
A kvótarendszert el kell lehetetleníteni
A miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy a schengeni megállapodásban rögzítetteteket Magyarország betartotta, Görögország azonban nyíltan nem, de következmény nincs, ennek pedig mi isszuk meg a levét. Kvótaügyben, sajnos, egyelőre nem állunk nyerésre, mert olyan konok és magyar szemmel logikátlan kitartás van a másik oldalon, hogy az ember nem is tudja ezt mire vélni. A kvótarendszer ugyanis szétterítheti a terrorizmust Európában, ami „a legnagyobb őrültség, amit elkövethetünk”, és sértheti a magyar emberek elemi biztonságérzetét.
Hot spotok kellenek
Orbán Viktor szerint Görögországba kellene visszavinni a migránsokat, oda, ahol beléptek az unió területére, és ott is kell tartani őket ellenőrzés alatt, amíg nem rendeződik a helyzet azokban az államokban, ahonnan Európába jöttek. Vannak viszont olyan esetek, amikor „nem is kell gondolkodni”, hanem vissza kell vinni őket oda, ahonnan érkeztek. Példaként említette Pakisztánt, amely „nukleáris nagyhatalom”, és bár rengeteg pakisztáni szegény, de „rendkívül gazdag országról” van szó.
Nincs európai megoldás
A kormányfő „csoda blablának” nevezte azt a kijelentést, hogy „európai megoldásra van szükség”, szerinte ugyanis nem európai, hanem nemzeti megoldások kellenek, és a sok tagállamiból adódik össze az európai. Nemzetállami szinten kell lépni, ehhez pedig segítséget adni, de elvenni a tőlük ezt a lehetőséget, és azt az illúziót kelteni például, hogy a magyar rendőrök helyett más védi meg Magyarország határait, nem szabad – jelentette ki a kormányfő.
Olcsó áram = Paks
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a paksi atomerőmű-bővítéssel összefüggésben, Orbán Viktor azt mondta: Magyarország elemi nemzeti érdeke a paksi erőmű működtetése és bővítése, ennek hiányában ugyanis az áram ára meredeken emelkedne. „Olcsó áram egyenlő Paks” – volt kategorikus a kormányfő, aki megerősítette: „megyünk tovább előre”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Európában az elmúlt időszakban nem tendereztettek erőművet, így például Finnországban sem. „Lehet azt mondani megint, hogy kettős mérce, de én nem pufognék, hanem inkább belátnám: hatalmas összegről van szó”, és számos nyugat-európai ország részt akar venni az üzletben, az EU pedig védi az érdekeiket – fejtette ki álláspontját, megjegyezve: „ahol hús van, ott légy is van”.
Rágjuk a Questor-ítéletet
A Quaestor-ügyben a miniszterelnök közölte: a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes részeit megsemmisítő alkotmánybírósági döntés alapján nem általános kártérítésben kell gondolkodni, hanem a pontos elszámolás rendszerét kell kidolgozni, ami nem egy egyszerű jogi és számviteli kérdés. Jogászok hada dolgozik az Igazságügyi Minisztériumban azon, hogy lefordítsa az Ab döntését a megoldás nyelvére, és kidolgozza a pontos elszámolás rendszerét – tette hozzá Orbán Viktor a 180 percben.
