A miniszterelnök egy interjúban elmondta: alapvetően elégedett azzal, amit az elmúlt 26 évben az ország elért. Beszélt Novák Katalin és Varga Judit ügyéről, a Robert Fico elleni merénylettel kapcsolatos információkról, valamint néhány mondatban Magyar Péter politikai törekvéséről is.
Számos témában kifejtette véleményét Orbán Viktor a Blikknek adott interjújában. Az egy héttel ezelőtti, Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merénylettel kapcsolatban elmondta: sosem hordott golyóálló mellényt nyilvános szereplésein, most sem teszi ezt. A merénylőről elmondta: a korábbi, baloldali köztársaságielnök-jelölt mellett kampányolt, egy háborúpárti emberről van szó, akinek a legnagyobb kifogása a mostani szlovák miniszterelnökkel szemben éppen az volt, hogy nem támogatja a háborút.
„Nem tudjuk, hogy egyedül volt-e, egyelőre a titkosszolgálatok közötti beszélgetéseknek az anyagát látom, abban még nem tudtak állást foglalni” – mondta a kormányfő, és megjegyezte, hogy minden napját azzal kezdi, hogy elolvassa (a Nemzeti Sporton kívül) az aznapi jelentéseket, amelyek között a titkosszolgálatiak első helyen vannak.
A merénylettel kapcsolatban kifejtette még, hogy abszolút biztonság nincs, ő is odamegy nap mint nap az emberek közé, mert „senki sem akar börtönszerűen, elzárva élni az emberektől, nem akarja, hogy elveszítse a politikán kívüli kapcsolatokat, meg egyébként is, az ember támaszkodik a támogatóira, velük beszél, odamegy, találkozik velük”. Szerinte a kockázatot minimalizálni kell, ezért dolgoznak a szolgálatok, ezért van a Terrorelhárítási Központ.
Az orosz hackertámadással kapcsolatban kijelentette, hogy a kémkedés áttevődik egyre inkább a kibertérbe, napi gyakorlat, hogy az államok próbálnak hozzáférni egymás adataihoz.
Orbán Viktor várakozása szerint
az európai választás után a miniszterelnököknek a hozzáállása a háborúhoz érzékelhetően megváltozik majd,
mert az európai politika minden gyengesége ellenére is alapvetően mégiscsak demokratikus politika, és nem lehet szemben úszni az árral büntetlenül hosszabb távon. A miniszterelnököknek alkalmazkodniuk kell a közvéleményhez.
„Arra számítok, hogy lesz egy olyan Európai Parlament, ahol a békepártiak többen lesznek, mint a háborúpártiak, lesz egy Európai Tanács, ahol mi ülünk, miniszterelnökök, ott is megváltozik szerintem az erőviszonyoknak a képlete. Több lesz a békepárti és kevesebb a háborúpárti” – mondta.
Mindemellett az is kérdés, hogy melyik ország számára elfogadható a „következő fokozat”, tehát például Oroszország területét is elérni képes technológia átadása Ukrajnának, esetleg nyugat-európai államok vagy a NATO katonáinak megjelenése ukrán területen. Szerinte ezt már a nyugati országok egy része is túlzásnak tartja.
„De ez nem csak európai folyamat, mert november elején lesz az amerikai választás, ahol megtudjuk, az amerikaiak mit gondolnak a háborúról meg a békéről és milyen elnököt küldenek majd a Fehér Házba. Ez a két választás együtt eredményezheti majd azt a fordulatot, ami a nyugati világ, a nyugati politika háborúpártiságától elvihet bennünket a békepártisághoz, a békéhez” – fogalmazott.
Megjegyezte, hogy persze valamilyen orosz–ukrán kapcsolatnak lennie kell, de véleménye szerint ezzel párhuzamosan, emögött valahol egy igazi tárgyalás is zajlik majd az oroszok meg az amerikaiak között, „amely egyébként nem egyszerűen Oroszországról és Ukrajnáról szól, hanem az egész európai biztonsági rendszerről, és könnyen lehet, hogy meghatározza majd a következő húsz-harminc évünket”.
Orbán Viktor elmondása szerint azért fogalmazott úgy a Novák Katalin volt köztársasági elnök lemondásához vezető ügyben, hogy ez rémálom, mert villámcsapásként érkezett, nem tudtak felkészülni „a baloldali pártok támadására”.
„Az volt a baj, hogy én teljesen eszköztelen voltam abban a helyzetben. Magyarországon a köztársasági elnöki intézmény jól el van választva a mindenkori kormánytól és a mindenkori parlamenttől. Az elnökkel kapcsolatos ügyekkel foglalkozni egy érzékeny dolog, és én igyekszem nem is foglalkozni velük. Van egy-két olyan ügy, amely kizárólagos elnöki hatáskör, és jobb, ha a kormány abba nem ártja bele magát. Ilyen a kegyelmi ügyeknek a rendszere is” – fogalmazott Orbán Viktor, kijelentve, hogy az egész folyamatot csak nézni tudta, befolyásolni nem, de az államfő lemondásával egyetértett.
Varga Judit lemondását vezéráldozatnak tartja, mert a magyar gyakorlatban lényegében formalitás volt, hogy az igazságügyi miniszter ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntését, 25 évig nem volt olyan, hogy ez ne így lett volna.
„Azt gondolom, ahelyett, hogy Judit behozta volna ezt a kormányba, vagy megvitatta volna velünk, úgy gondolta, van egy töretlen gyakorlat, akkor aláírja. Úgy vélem, neki sem volt más választása, mennie kellett, de ott érzek egy túlzást. Vele szemben a sors itt méltánytalan volt. Nagyon sajnálom, hogy az igazságügyi miniszter asszony ebbe a helyzetbe került” – mondta a kormányfő.
Mindkettejükkel találkozott azóta: Novák Katalinnal a döntése után, Varga Judittal viszont többször is, mert bizonyos ügyekben kifejezetten számít a véleményére most is. Mint mondta, „nagyon ritkán kerül Magyarországon előtérbe olyan felkészült, tapasztalattal rendelkező, európai kitekintésű politikus, mint Varga Judit, úgyhogy én igyekszem az ő tudását bekötni valahogy a saját döntéseimbe”.
Varga volt férjét, Magyar Pétert nem ismeri személyesen, néhány formális mondatot váltottak csak, és „inkább nem mondanék semmit”.
„Az biztos, hogy kicsit szokatlan, hogy az ember a saját feleségét lehallgatja és utána a vele való rögzített beszélgetést politikai célokra használja. De ez is több annál, mint amit mondani akartam. Judittal szemben a személyes érzelmeink azért erősek, mondom, barátság is van és az, hogy őt szenvedtetik vagy sanyargatják, az mindannyiunknak fáj” – mondta.
Mindazonáltal Magyar Péter politikai kezdeményezése nem bosszantja, és megjegyezte: egyetlen magyar választópolgárt sem lehet eltiltani attól, hogy kipróbálja magát a politikában. Ahhoz, hogy a politikában valamit meg lehessen ítélni, türelem és távlatok kellenek, nem szabad túl korán ítélkezni a miniszterelnök szerint.
Még 1998-ban, a választás napján, miután nyertek, Orbán Viktor azt mondta a társainak, hogy innentől kezdve szép évek várnak Magyarországra. Azóta eltelt huszonhat év. Most kiderült, akkor olyan Magyarországra gondolt, mint amilyen most van, csak azt gondolta, „egyszerűbben jutunk el ide”. Nem teljesen elégedett, szinte mindent lehetett volna jobban csinálni, de visszatekintve szerinte a rendszerváltoztatás óta eltelt út vállalható.
„Én egy tervezőasztal mögött ülök, látom azt, amit az emberek még nem látnak, tudom, mi történik majd, és az átlagnál kevesebbet is tévedek, ha szabad ilyen szerénytelenséget mondanom, a terveink jók, most haladunk. Látom az előttünk lévő két-három olyan évet, ami a kivételesen jó évek közé tartozik majd Magyarország történetében. Van egy tervem, és az sikerülni fog” – szögezte le Orbán Viktor.
