A kormányfő a Kossuth rádiónak adott péntek reggeli interjújában elmondta, csütörtökön hosszabban tárgyalt az újbóli szigorítást választó Szlovénia miniszterelnökével.
Péntek reggel ismét hosszabb interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak.
A kormányfő elsőként a 98 nap után visszavont korlátozásokról beszélt annak kapcsán, hogy Ukrajnában, Romániában, Szlovéniában újra mintha fellángolna a járvány.
„Hosszabban tárgyaltam Szlovénia kormányfőjével, legalább három ország tekintetében vissza fogják állítani a belépési korlátozást. Ez egy fontos figyelmeztetés. És ez nem valahol messze történik, hanem itt a szomszédban, észnél kell lenni. De ne rontsuk el a kedvünket” – elemzett Orbán Viktor, aki szerint a magyarországi védekezés emberek tízezreinek az életét mentette meg. A kulcs a fegyelmezettség és az összefogás volt – mondta.
Szerinte
a magyar egészségügyi rendszer jobban teljesített, mint a nyugat-európaiak,
végre lehet ünnepelni, úgy élni, ahogy korábban, de mivel nincs vakcina, a vírus itt van velünk.
„Ha jön a második járványhullám, nem fogunk habozni az újabb intézkedések meghozatalában” – mondta még a témában.
Leszögezte: az operatív törzs folytatja a munkát, a tisztifőorvos megerősített jogkörökkel dolgozhat, a raktárak fel vannak töltve védőeszközökkel, ő és Pintér Sándor belügyminiszter is „tudja, melyik dossziét kell majd levenni”, ha szükségessé válik.
A rendkívüli jogrendet érő nyugati kritikákról azt mondta:
államok felett álló szervezetek, pénzemberek állnak mögötte.
Úgy látja, riasztó képet fest a térkép, három európai gazdaságot meg kell menteni, mert a csőd felé rohan, „bandaháborúk zajlanak civilizált államok gyönyörű szép kisvárosok utcáin, nem tudom, sírjak-e vagy nevessek” – fogalmazott.
„Van egy liberális imperializmus Európában, megpróbálja a felfogását ráerőltetni olyan országokra, amelyek másként gondolkodnak családról, rendőrségről, hazáról” – fogalmazott. Nem képzel mindenhová oda összeesküvéseket, de bizonyos helyeken „összeesküvések vannak”, „a Soros-féle hálózat a liberális imperialista Nyugat-Európa főparancsnoksága” – fűzte hozzá, ez ellen „átláthatósággal lehet védekezni”.
A külföldről érkező civil támogatásokról szólva elmondta, hogy
aki nem szégyell külföldről pénzt elfogadni, ne szégyellje azt bevallani.
Azért úgy látja, Magyarországon döntő többségében „rendes emberek vannak”. „Mégiscsak mi vagyunk elsöprő többségben” – állt ki véleménye mellett.
Ehhez kapcsolódva elmondta, „a nemzeti konzultáció a legfontosabb dolog”, a demokráciában egyetlen fontos vélemény van: a népakarat, amely egyrészről a négyévenkénti választás, másrészről viszont ez nem elég, „vannak olyan kérdések és időpontok, amikor egyetértési pontokat kell létrehozni, hogy
hogy bizonyos kérdésekben azonos állásponton vannak emberek, nagy többségben”.
Az EU-csúcs pénteki tárgyalási napja előtt elmondta, a közös válságkezelés lesz a fő téma, és bár most „olcsó és sok pénz van a piacon”, ez nem lesz mindig így. „Van okunk arra, hogy ma összeüljünk. A bajban lévő országok azt mondják, hogy sürgősen egy nagy összegű hitelre van szükség, de a magyar életösztön mást mond. De most olyan rossz helyzetben van néhány ország, hogy ez egyszerre veszély és esély” – fejtegette.
A magyar kormány fel is állított egy munkacsoportot Palkovics László ITM-miniszter vezetésével, amely áttekinti, mivel jár egy közös uniós hitel felvétele,
milyen esélyeket kínál.
Lánchíd-ügy: Orbán Viktor szerint „vannak dolgok, amelyek meghaladják a mi értelmünket, kilenc hónapja szerencsétlenkednek és toporognak azok, akiknek dönteniük kellene”. De a maga részéről szurkol a fővárosnak, hogy sikerüljön megoldani a feladatát, hisz „tele van pénzzel”.
