Orbán Viktor miniszterelnök Recep Tajjip Erdogan török államfővel tárgyalt Brüsszelben, a NATO hétfői csúcstalálkozójának előestéjén – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke vasárnap.
A megbeszélésen, amelyen részt vett Szijjártó Peter magyar, valamint Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter is, a kétoldalú katonai és védelmi ipari együttműködésről, valamint a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítéséről volt szó – tájékoztatott a sajtófőnök.
Mindenki ezt olvassa most!
A találkozóról maga a miniszterelnök is közzétett egy posztot a közösségi oldalán: „Megérkeztünk Brüsszelbe. Holnap NATO-csúcs, ma egyeztetés Erdogan török elnökkel” – írta.
A Nato-csúcs kapcsán Szijjártó Péter is megszólalt. A külügyminiszter közösségi oldalán azt írta:
„Akkor emelkedik csúcsára a magyar hozzájárulás a NATO működéséhez, amikor a világ a vírus és a tömeges migráció miatt új időszakba lép. Novemberben hazánk veszi át a NATO legnagyobb szárazföldi műveletének parancsnokságát Koszovóban, jövőre újra mi leszünk a vezető nemzet a balti államok légtérvédelmében, miközben ellátjuk keleti és déli partnereinket az egészségügyi védekezéshez szükséges legfontosabb eszközökkel.”
Erdogan pedig amellett, hogy Orbán Viktorral tárgyalt, elmondta, hogy a Nato-csúcson Bidennel meg kell vitatni a török-amerikai kapcsolatokat, amelyet szerinte több területen továbbra is számos megoldatlan kérdés terhel
Erdogan elsődlegesen a török védelmi ipart érintő ügyeket emelte ki, de kitért az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitások eltérő megítélésére is.
A török államfő az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatót, mielőtt Brüsszelbe indult.
A tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a NATO-csúcson fog először személyesen találkozni Bidennel azóta, hogy az amerikai elnököt január 20-án beiktatták hivatalába. Jelezte: amerikai kollégájával a kérdések széles körét tervezik megvizsgálni. Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökországnak és az Egyesült Államoknak maga mögött kell hagynia „megannyi híresztelést”, és arról kell beszélnie, hogy mit tudnak tenni a jövőben.
Mindenki ezt olvassa most!
A védelmi ipart illetően számos olyan kérdés van, amelyet a két ország nem zárt le – hívta fel a figyelmet a török elnök. Kiemelte: ezek közül a legfontosabb az F-35-ös harci repülőgép ügye, amelynek fejlesztési programjából Washington kizárta Ankarát, miután Törökország 2019-ben Sz-400-as légvédelmi rendszert szerzett be Oroszországtól.
A török-orosz ügyletet az Egyesült Államok élesen bírálta, és a kizárás mellett válaszul felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és további szankciókat helyezett kilátásba a jövőben. 2020. december 14-én Washington újabb büntető intézkedésekkel sújtotta a török védelmi ipart. Ezek között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.
Erdogan a vasárnapi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Törökország teljesítette az F-35-ösökre vonatkozó megállapodást, szemben az Egyesült Államokkal.
A török elnök egyúttal jelezte: Bidennel górcső alá veszik az amerikai Patriot légvédelmi rendszer beszerzésének lehetőségét is, amellyel kapcsolatos ígéretét Washington – még az Sz-400-as ütegek vásárlása előtt – szerinte szintén nem tartotta be.
Mindenki ezt olvassa most!
Erdogan kitért arra is, hogy április 24-én Joe Biden hivatalosan népirtásnak ismerte el az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitásokat. A lépés a török vezetés heves bírálatát váltotta ki, az ankarai külügyminisztérium még aznap este bekérette az Egyesült Államok ankarai nagykövetét.
A török államfő vasárnap nyomatékosította a korábbi szavait. Mint mondta: Biden áprilisi állásfoglalása komolyan elszomorította Törökországot. Majd hozzátette, hogy a hétfői tárgyalások során sem mehet el szó nélkül az amerikai álláspont mellett.
A török-amerikai kapcsolatokban sok egyéb tényező is feszültség tárgya. A legjelentősebbek közé tartozik, hogy Washington támogatja az Ankara által terroristáknak tekintett szíriai kurd fegyvereseket, és hogy a 2016-os törökországi puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot az Egyesült Államok lassan öt év elteltével sem adta ki Ankarának.
mti