Együtt akarunk működni a szomszédainkkal, és aki velünk együttműködik, az jól is jár – fejtette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Sátoraljaújhelyen, a nemzeti összetartozás napján rendezett ünnepségen.
„Bátran kihúzhatjuk magunkat”
A miniszterelnök elmondta, kilencvenkilenc évvel Trianon után „mi, magyarok bátran kihúzhatjuk magunkat: megmaradtunk!”.
„Itt vagyunk Európa közepén a szétszakítottság, a háborúk és a diktatúrák ellenére is” – mondta a kormányfő a Rákóczi Szövetség tulajdonában lévő Rákóczi Tábor és Rendezvényközpontban.
Orbán Viktor hangsúlyozta, a magyarok nemcsak túlélték ezt az időszakot, de ma a Kárpát-medence legnépesebb nemzetét alkotják.
Arról is beszélt, hogy „gazdasági, kulturális és katonai erőnk napról napra látványosan gyarapodik. Ideje, hogy használjuk. A kérdés csak az, hogy mire”. Kormánya válasza az – mondta – , hogy ezt az erőt a közép-európai népek összefogása érdekében kell felhasználni.
„A száz év magyar magány véget ért,
és ma már mérföldekre vagyunk attól, ahonnan a Szovjetunióból kiszabadulva 30 éve elindultunk” – hangsúlyozta.
Felidézte továbbá: kilenc éve született döntés arról, hogy a magyar nemzet történelmének legsötétebb napja ne csak lesújtson, hanem erőt is adjon, „egymáshoz is emeljen minket”.
A győzteseknek semmiféle erkölcsi fölényük nem volt
Trianonról úgy fogalmazott: ami igazságtalan volt valaha, az is marad az idők végezetéig, mert az idő a sebeket gyógyítja, de „az amputációt nem”. Az azóta eltelt idő semmit nem változtatott azon a tényen – folytatta – , hogy ami 99 éve történt, az nem tárgyalás volt, hanem diktátum, büntetés a háború elvesztéséért.
A döntés mögött a győzteseknek semmiféle erkölcsi fölényük nem volt, csak erőfölényük, olyan emberek millióit büntették meg, akik mentek, mert a hazájuk szólította őket, és nem tehettek róla, hogy egy olyan háborúban kellett harcolniuk, amelynek nem volt jó, igazságos oldala – mondta a kormányfő, hozzáfűzve: a győztesek felsőbbrendű, egész nemzeteket büntető döntései nem a szabadság, nem a béke, hanem újabb ellenségeskedés, a diktatúrák és a későbbi háborúk magvait vetették el Európában.
„Egymás után értek minket a nemzetiszocializmus, majd a kommunizmus ökölcsapásai, amelyekhez a talajt a békediktátumok készítették elő” – fogalmazott, megjegyezve azt is, hogy a második világháború után egész Közép-Európát „odadobták” a Szovjetuniónak és a kommunista világrendnek.
A táborban összegyűlt fiataloknak Orbán Viktor azt mondta:
„bárhonnan is érkeztetek, Magyarországon itthon vagytok, Magyarország a ti otthonotok is”.
„Bennünket, akik itt vagyunk, összekapcsol, hogy közös örökösei vagyunk a magyarok világraszóló teljesítményének” – tette hozzá.
A kormányfő II. Rákóczi Ferencet is méltatta, kiemelve, máig kötelez az a parancsolat, amely úgy szól: „Isten segedelmében bízva harcolni és dolgozni egy szabad és magyar hazáért”.
„Együtt újra nagyok, erősek, sikeresek és győztesek leszünk!”
– zárta szavait a miniszterelnök.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntőjében – a Kárpát-medencéből és szerte a nagyvilágból érkezett mintegy ezer fiatal előtt – azt mondta: céljuk újjáépíteni, újjászőni a magyarság kapcsolatait, a szövetség a magyar nemzetpolitika építőköve.
Munkásságukat ismertetve megemlítette, hogy a Rákóczi Szövetség pályázata segítségével 2500 fiatal vehetett részt Ferenc pápa múlt heti csíksomlyói szentmiséjén.
Most pedig „itt, Rákóczi földjén ünnepeljük az összetartozást” – hangozatta a nemzeti összetartozás napjának sátoraljaújhelyi ünnepségéről szólva Csáky Csongor.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából
mti, m1
