Azonnali kérdésekre válaszolt a miniszterelnök az Országgyűlésben.
A járványkezelés, az egészségügy helyzete és a nyugdíjak témája is szóba került az Országgyűlés hétfői ülésén az Orbán Viktornak címzett azonnali kérdések között.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet a decemberi nyugdíjak mellé átadott újságról beszélt, amelyben elmondása szerint „fényezik” a kormányt a nyugdíjintézkedései kapcsán, és amelyben arról írnak, hogy biztosítják az inflációkövetést a nyugdíjnál. A politikus szerint azonban ebben „csel” van, és kérdésként megfogalmazta: megteszi-e és mikor a szükséges lépéseket a kormány, hogy a nyugdíjak januárban valóban a tényleges infláció mértékével megegyezően növekedjenek?
Válaszában Orbán Viktor megjegyezte, hogy az LMP azokkal van szövetségben, akik tönkretették a magyar nyugdíjasokat és elvettek tőlük egy havi nyugdíjat. Majd pedig bejelentette:
arra tesz javaslatot, hogy januártól ne 3, hanem 5 százalékkal emeljék a nyugdíjat.
Megemlítette még, hogy 2022-ben 5 százalékos lesz az infláció a jegybank tájékoztatása szerint.
A nyugdíjemelés mértéke az eredetileg tervezett 3 százalékosnál magasabb inflációs adatok fényében hónapok óta kérdésként merült fel, és szakértők arra számítottak, hogy a kormány még idén dönt a változtatásról. Abban nem volt egyetértés, hogy mennyivel utalnak majd többet.
Járványkezelés, egészségügy
Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, a negyedik hullám csúcsánál vagyunk és közben nagyon rosszak a koronavírus-adataink és még ráadásul PCR-teszteket is megsemmisíttetett a kormány, mert lejártak – az 5 milliárd forint érték egymillió darab eszközt takarhat. Kérdés, hogy ezt miért nem adták oda ingyen az állampolgároknak, az segítség lett volna.
Orbán Viktor kijelentette: a PCR-teszt semmin sem segít, csak az oltás segít, annak felvételére biztat mindenkit: az oltatlanokat az első, a többieket a második és a harmadik dózis beadatására. Megjegyezte, hogy mindenből kell valamennyit megsemmisíteni, mert „kifut, kiszalad”, de mindenből van is elegendő.
Harangozó Tamás egyetértett az oltás fontosságában és maga is annak felvételére buzdított, ugyanakkor kiemelte, hogy nálunk halnak meg a legtöbben a koronavírus miatt. A tesztek ingyenes átadása pedig praktikus lett volna.
Hazánknak semmilyen szégyenkezni valója sincs – válaszolta Orbán Viktor, és úgy vélte, hogy aki a rekordmagas halálozásokat emlegeti, az az egészségügyet minősíti, de ő megvédi őket a gyanúsítgatásoktól.
A párbeszédes Tordai Bence is kijelentette, hogy Magyarország ezekben a hetekben világelső a koronavírus okozta halálozásban, majd számos negatív egészségügyi mutatót sorolt (megelőzhető betegségekben elhunytak halálozása, fagyhalál stb.), számon kérve az egészségügy helyzetét a kormányfőn.
Orbán Viktor szerint a számok nem stimmeltek, a halálozási adatokkal kapcsolatban pedig ismét arról beszélt, hogy „az egészségügyi dolgozók elleni támadás gusztustalan”. Mint mondta, „az egészségügy nincs szétverve, ott ápolónők és orvosok hősies munkában mentik az embereket”. Megemlítette még a keleti vakcinák használatának sikerét és hogy az egészségügy átalakítását célzó új jogállási törvényt az ellenzék is megszavazta.
Tordai Bence közölte, több ezer dolgozó hiányzik az egészségügyből, mert az orvosoknak adtak béremelést, de a szakdolgozóknak nem.
Orbán Viktor úgy reagált, hogy „a szakdolgozók bére ebben a ciklusban 72 százalékkal nőtt, míg az ellenzék kormányzása idején egy havi bérrel kevesebb.” A lopási vádra annyit mondtott, látja, mi zajlik a Városházával. „Gratulálok az erőfeszítéshez, szép teljesítmény, hogy egy volt miniszterelnököt sikerült szerződtetni ingatlanügynöknek” – közölte. „Nagyon remélem, hogy nem kerülnek kormányra, mert még a Parlamentet is eladnák” – jegyezte meg.
Pedagógusbérek
Ander Balázs (Jobbik) azt kérte számon, hogy miként gondol a kormány versenyképes oktatást csinálni versenyképtelen pedagógusbérekkel. A harmadik kétharmados ciklusuk vége felé, mit szándékoznak tenni a béremelés ügyében, tudakolta Orbán Viktortól.
Válaszában a miniszterelnök elismerte, hogy a pedagógusbérek alacsonyak és nem tartanak lépést a rivális ágazatok bérszintjével. Jövő évtől 10 százalékos béremelést tudnak végrehajtani, ha pedig nyernek a választásokon 2022-ben, akkor következhet egy nagyobb bérrendezés – ígérte.
Bár, mint Orbán Viktor mondta, a problémákat és a teendőket is hasonlóan látja a pedagógusügyben, mint a Jobbik felszólalója, a kormányfő nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a Jobbik azokkal fogott össze, akik korábban elvettek a pedagógusoktól egyhavi fizetést. „Lehet, hogy velünk sincsenek megelégedve, de mi nem vettünk el, próbáltuk emelni a bérükön” – hangsúlyozta. Felrótta még a politikusnak, korábbi nyilatkozataiból idézve, hogy korábban nem tartotta volna elképzelhetőnek, hogy belépjen egy ilyen baloldali összefogásba. 2020 januárjában is még arról beszélt, hogy nem lehet közös listája az ellenzéknek. „Kedves képviselőtársam, hogy vegyük ezek után komolyan?” – kérdezte Orbán Viktor.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila
infostart
