A miniszterelnök péntek reggel az 1 millió forintós átlagbérről, a Brüsszel által kinézett lehetséges bábkormányról, valamint a Budapestre érkező nyugati világ csúcstalálkozójáról is beszélt. Összefoglalónk!
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió, Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége.
Budapesten lesz a helyszíne a nyugati világ csúcstalálkozójának
A beszélgetés elején Orbán Viktor miniszterelnök kérdésre válaszolva rámutatott: Budapest lesz a helyszíne november 7-én az Európai Politikai Közösség találkozójának, amely a nyugati világ csúcstalálkozója. Ezt a formációt Emmanuel Macron francia elnök találta ki, így ennek mentén a kormányfő arról tájékoztatott, hogy már egyeztetett is a rendezvény részletei kapcsán a francia elnökkel.
A kormányfő kérdésre válaszolva rámutatott: természetesen a főváros közlekeédésre is hatással lesz a nagyívű rendezvény. Mint fogalmazott: „amikor negyvenegy-néhány államfő berobog, akkor a közlekedés elnehezül, de azt kérem a budapestiektől, hogy ezt viseljék türelemmel és megértéssel, mert ez valójában a nyugati világ csúcstalálkozója lesz.”
A kormányfő hozzátette: ráadásul
kettő nappal leszünk az Egyesült Államok választása után, ami könnyen teremthet teljesen új helyzetet a világpolitikában.”
A gazdasági versenyképességről
Az Európai Unió gazdasági versenyképesség szempontjából hátrányba került, amelyből ki kellene mozdulni. Annak kapcsán, hogy egy ilyen helyzetben mint tehet Magyarország, Orbán Viktor miniszterelnök rámutatott: noha a keleti országok gazdasági sikerei lenyűgözőek, kulturálisan nem adaptálhatóak számunkra, a nyugati modellek pedig még draghi elnök szerint is megfeneklenek gazdasági szempontból, így a magyar kormányfő rámutatott:
Magyarországnak egy olyan gazdasági modellt kell kialakítania, amely a magyarok számára testreszabott, „amiben a magyarok jól érzik magukat, amiben tudnak teljesíteni, amiben elő tudják hívni saját maguk tehetségét.”
Mint a kormányfő hozzátette: „át kell venni mindent, ami jó Nyugatról, át kell venni mindent, ami jó Keletről,
semmit nem szabad átvenni sem Nyugatról, sem Keletről, ami nem jó nekünk. Az egyszerűség kedvéért ezt a gondolkodásmódot és politikát írjuk le úgy, hogy gazdasági semlegesség. Vagyis Magyarországnak a saját útját kell járnia”
– fejtette ki a kormányfő.
Az orosz-ukrán háború okozta kihívásokról
A szomszédunkban zajló háború kapcsán a kormányfő kérdésre válaszolva rámutatott: a második világháborúból győztesként kiekerült országok „egy teljesen új élménnyel szembesülnek: éppen elveszítenek egy háborút. Magyarország nem. Mert ez nem a mi háborúnk. Nem is szálltunk bele.” Vagyis
sikerült kimaradnunk az orosz-ukrán háborúból. Ha abból sikerült kimaradni, akkor egy elhibázott, háborús logikára épülő, rossz gazdaságpolitikából is ki lehet maradni”
– húzta alá a miniszterelnök.
Brüsszelben ldöntötték: bábkormány kell
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor miniszterlnök az Európai Parlamentben történtekre is kitért. Mint feildézte: Brüsszelben eldöntötték és a magyarok arcába mondták, hogy le akarják váltani a jelenlegi kormányt, és azt is elnöndötték, kit raknának a jelenlegi kormány helyére.
„Nekik bábkormány kell. beszéljünk egyenesen. Minden birodalom ilyen. A szovjetek is ilyenek voltak. Ők is egy olyan kormányt akartak Magyarországon, amelyre nemcsak befolyásuk van, hanem utasítást is tudnak neki adni. A brüsszeliek is ezt szeretik” – mutatott rá a kormányfő.
Mint részletezte: „jön egy telefon Brüsszelből, és azt kell mondani, hogy jawohl (vagyis igenis – a szerk.), és végre kell hajtani. Ezt szeretnék”. Azonban mint a kormányfő rámutatott:
tőlünk, magyaroktól az várható el, hogy ellenállunk egy ilyen nyomásnak, és nem akarunk bábkormányt, bábminiszterelnököt, bábállamot látni a független magyar állam és magyar kormány helyett.”
Orbán Viktor összegyűjtötte, milyen követeléseket fogalmazott meg Brüsszel Magyarország felé
A kormányfő még arra is kitért, hogy az elmúlt években milyen, a magyar gazdaságot érintő követeléseket fogalmazott meg Brüsszel Magyarországgal szemben.
- Az alacsony, magyar SZJA helyett magasabb adót szeretnének látni.
- Azt akarják minden egyes alkalommal, hogy a kormány vonja vissza a multikra kivetett adókat.
- Folymatosan támadják a rezsicsökkentést.
Ennek kapcsán a kormányfő rámutatott: a magyar rendszernek köszönhetően
mi adjuk a legolcsóbban adjuk a gázt meg a villanyt egész Európában”, Brüsszel szerint „ez nem jó, mert ennek a költségeit tekintélyes részben az ő cégeik viselik. Ezért folyamatosan, minden dokumentumban leírják, hogy ezt vonjuk vissza”.
- Brüsszel „nyugdíjreformként” eltörölné a 13. havi nyugdíjat.
- Az agrártámogatást állandóan csökkentenék, vagy elvennék.
Ha anged a magyar kormány, ha egy bábkormány van Magyarországon, nem az a kérdés, hogy ki a miniszterelnök, hanem hogy milyen következményei lesznek ennek az emberekre nézve. És ezek (a fent felsoroltak – a szerk.) súlyos dolgok. Aki ma a brüsszeliekkel öszeszűri a levet, az ezeket a programokat fogja végrehajtani”
– húzta alá a miniszterelnök.
Orbán Viktor: 2025-ben egy fantasztikus évet fogunk csinálni
A kormány gazdasági terveiről szólva a kormányfő rámutat: ha Trump elnök nyeri meg az Egyesült Államokban a választást, szinte biztosra mondható, hogy az orosz-ukrán háború nem fog kiterjedni. Ha nem ő nyer, sajnos folyamatos marad az eszkaláció veszélye, vagyis az államok pénze nem a gazdaságba, hanem a védekezésre fog fordítódni az egyes országokban.
A miniszterlenök aláhúzta, ha Trump elnök megnyeri az amerikai elnökválasztást, hazánknak remek esélye lesz arra, hogy a 2020 óta (Covid-járvány időeje – a szerk.) tartó gazdasági nehézségekből kilábaljon. Mint a kormányfő felidézte:
egészen 2019-ig egy egyenes vonalú, emelkedő pályán volt a magyar gazdaság. Ezt törte meg a Covid. A covid után bejött a háború, bejöttek a szankciók, bejött az infláció. Ebből anehéz, 4-5 éves szakaszból kell kiutat taláni és úgy érzem, hogy ez megvan.”
Amennyiben a gazdasági semlegesség talaján álllunk,
a kormány által összeállított 25 pontos akcióterv a 2025-ös évben fantasztikus eredményeket, és egy minden más európai országot meghaladó mértékű, három százalékot meghaladó gazdasági növekedést hozhat, a béremelés lehetőségével – mutatott rá a kormányfő.
A miniszterelnök rámutatott: habár sokan ezt gondolják, nem a kormány állapítja meg a béreket, hiszen ha rosszul állapítaná meg, tökremenne a gazdaság. Ezt a hibát úgy lehet elkerülni, ha „a munkaadók és munkavállalók tárgyalnak egymással”. Ezt a kormány mindig hagyta, ha kellett segített, de mindig teret biztosított arra, hogy ők jussanak egyetértésre.
„És ha ez megvan, akkor a kormány is belép ebbe, időnként elősegítve a megállapodást azzal, hogy adószabályokat változtat, előírásokat változtat, meg könnyít, egyik vagy másik félnek a helyzetén. És ebből kiekerekedik egy megállapodás. Legutóbb egy 6 évre szóló megállapodást hoztunk teő alá, ezek fantasztikus dolgok” – fogalmazott a miniszterelnök.
A jelenlegi tárgyalásokról szólva a kormányfő elárulta: „jól haladnak a tárgyalások a munkaadók és munkavállalók között, lesz itt egy egymillió forintós átlagbér belátható időn belül, és a minimálbért is 400 ezer forint magasságáig el tudjuk vinni a következő néhányévben. Nem egy év alatt, egy több éves bérmegállapodási program keretében.”
Ezért van szükség a Nemzeti Konzultációra
A kormányfő kérdésr válaszolva rámutatott: Magyarország méretéből fakadóan a kormányfő a brüsszeli tárgyalások során a magyar emberek akaratára tud hivatkozni.
„És ha a magyar emberek azt mondják, hogy igen, gazdasági semlegesség és ebből kiinduló, önálló gazdaságpolitika, ebből kiindulva magasabb gazdasági növekedés, a magasabb gazdasági növekedés forrásait pedig használjuk a bérek növekedésére, meg a lakhatási kérdések, otthonteremtés kérdésére, ha ez megvan, akkor én ezt meg tudom védeni” – fejtette ki a miniszterelnök.
A Nemzeti Konzutáció megerősíti Magyarországot, mert megerősíti a kormányt, megerősíti a gazdaságpolitikát
és azt a kijelentést, hogy meg tudjuk csinálni, az nem egy kormányzati ígéret, hanem egy közös akarat lesz, amit utána a kormánynak végre is kell hajtania” – húzta alá Orbán Viktor.
Mint felidézte: „így csináltuk meg az 1 millió új munkahelyet. Abban is mindenki egyetértett, hogy jobb lenne, ha több munkahely lenne Magyarországon, de azt végre kellett hajtani, azt meg kellett csinálni. És az első konzultáció tartalmazta azokat a lépéseket, amely elvezett oda, hogy 1 millió új munkahelyet teremtetütnk.” A kormányfő szerint ugyanez volt a helyzet a migráció kapcsán is. Annak megállításához is kellett a magyar emberek akarata, támogatása.
Kérdésre válaszolva a kormányfő rámutatott arra is: Európában egyébként a migráció kapcsán továbbra is zajlik a harc a migrációpárti, és a hazánkhoz hasonlóan migrációellenes erők között, azonban az arány immár Magyarország véleménye felé erősödik.
A kormányfő péntek reggeli interjúját itt nézheted vissza:
