Az újonnan született térinformatikai adatbázis alapján részletesen vizsgálhatóvá válik, hogy milyen élőhelyre van szüksége az egyes fajoknak és milyen szolgáltatásokat nyújt a természet az emberiség számára.
2019. november 11-én vált nyilvánosan elérhetővé és letölthetővé a Magyarország Ökoszisztéma alaptérképe nevet viselő térinformatikai adatbázis – olvasható az Ökológiai Kutatóközpont weboldalán. Magyarországnak tagállamként, az EU 2020-ig tartó Biodiverzitás Stratégiájához kapcsolódóan, feladata az ökoszisztémák és állapotuk, valamint az általuk az emberiség számára nyújtott szolgáltatások értékelése és térképezése. Ez jelenleg az Agrárminisztérium (kiemelten a Természetmegőrzési Főosztály) koordinálásával, az Ökológiai Kutatóközpont és számos más szervezet részvételével, széles körű együttműködésben zajlik. Ennek a folyamatnak az első lépése és alapja az ökoszisztémák országos térképének elkészítése. Egy raszteres folttérképről van szó, amely olyan térbeli egységek megjelenítésére szolgál, amelyeken belül az élővilág, illetve az élőhely jellege hasonló, azaz ökoszisztémákat alkotnak. A 2015-ös állapotot mutató térkép készítése 2017-ben kezdődött, és 2019 júniusára fejeződött be.
Az ökoszisztéma-térkép megnevezés részben a nemzetközi elnevezéshez igazodik, részben azt célozza, hogy a térképet megkülönböztesse a hagyományos módon, terepi felvételezéssel készült élőhelytérképektől. Utóbbiak általában finom térléptékben készülnek, és nagy szerepet játszanak például a természetvédelmi munka során, azonban az elkészítés erőforrásigénye miatt jellemzően kisebb területeket fednek csak le. A most közzétett térkép készítésénél viszont fontos szempont volt, hogy az ország teljes területét lefedje (beleértve a mesterséges felszíneket és az agrárterületeket is) és amennyiben szükséges, rendszeres időközönként aktualizálható legyen, ezért terepi felvételezés nem jöhetett szóba. Így a térkép már létező, egyéb célokra létrehozott, és folyamatosan frissülő adatbázisokra alapozva készült el. Már korábban is léteztek hasonló térképek, adatbázisok, pl. az európai felszínborítási térkép (Corine Land Cover), amelyet a kutatásban és a tervezésben is sokoldalúan használnak, de az új térkép mind térben, mind a megjeleníthető kategóriáit tekintve lényegesen részletesebb ezeknél.
A térkép az eddigi visszajelzések alapján jól használható kutatástervezéshez (pl. mintaterületek kiválasztásához), konkrét kutatási kérdések megválaszolásához (pl. egyes fajok élőhelyigényeinek modellezése), döntés-előkészítési folyamatokban, valamint a gyakorlati életben is (pl. vizekkel kapcsolatos kockázatok felmérése során). Végül, ez adja a természet által számunkra nyújtott szolgáltatások értékelésének és térképezésének alapját is.
ng, Hirmagazin.eu