forrás: M1/Ma Reggel
Épül a kerítés az osztrák-szlovén határon, ezenfelül Ausztria szigorúbb államvédelmi törvényt vezetne be. Macedóniában is mintegy 50 km hosszú kerítést húz fel a kormány. Egyre több forrás erősíti meg, hogy a volt Jugoszlávia területén sok lehet a dzsihadista, Boszniában mintegy 3000 alvó sejt bújhat meg, és az Iszlám Állam körülbelül 120 harcosa tért vissza Szíriából Koszovóba. Nógrádi György szakértő elemezte a legfrissebb fejleményeket az M1 Ma reggel című műsorában.
A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy Ausztriában a készülő törvény mellett nemrég elfogadtak egy olyan rendelkezést is, amelynek értelmében a központi kormány az önkormányzatok beleegyezése nélkül dönthet helyi migránstáborok kialakításáról. Óriási az ellenállás – tette hozzá.
Macedónia arra számít, hogy mostanában érkezhet meg az utolsó migránshullám, de ez csak akkor lesz így, ha Törökország tényleg zárni fog – hangsúlyozta Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a török zár megvalósulása után a figyelem Líbiára összpontosul majd. Az olasz miniszterelnök azt mondta korábban, hogy akkor fog föllépni az Iszlám Állam ellen, ha végre a világ elkezd foglalkozni Líbiával is. (Líbiából nagyon sok bevándorló érkezik Olaszországba.)
Érdemes számot vetni vele, hogy a jugoszláv háborúk következményeként a világ valamennyi háborújában zsoldosként részt vesznek volt jugoszláv állampolgárok. A Balkánon eközben jelentős számban élnek olyan muzulmánok, akik harcoltak a dzsihadisták oldalán is. (Egyes források szerint a muzulmánok lakta balkáni térségből csatlakoznak a legtöbben az Iszlám Államhoz, de azt is fontos hangsúlyozni, hogy a lakosság többsége egyáltalán nem szélsőséges.) Nógrádi György szerint Boszniában terrorista központok alakultak, de egyelőre nem jelentenek veszélyt Magyarországra és Európára.
Európa engedett Törökország zsarolásának
A török menekülttáborok kapcsán a biztonságpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a mintegy 2 millió menekültnek csak a tizede tartózkodik a táborok területén, a többiek szabadon mozognak, dolgoznak, készülnek arra, hogy visszatérnek hazájába. Ez a probléma tulajdonképpen, mert hiába készülnek, ha nem tudnak visszatérni, akkor elindulnak Európába.
Az Európai Unió ezért kényszerült engedni a török zsarolásnak: az évi 3 milliárd euró, a vízummentesség eltörlése az EU területén, majd később Törökország felvétele az Európai Unióba – ez életveszélyes, mert az ország felvételével 85 millió muzulmán lesz egyszeriben az EU-ban, fejtegette Nográdi György.
Eltérő stratégiák
A törökök stratégiája három elemből áll. Bármi áron szétverni a kurd mozgalmakat, csak úgy engedik használni az országban lévő NATO-bázisokat, ha a Nyugat ezt elfogadja. A második lépcső, hogy bármi áron és azonnal meg kell buktatni Aszad szír elnököt, és egy törökbarát szíriai kormányt a helyére tenni. Végül csak a harmadik elem, hogy föl kell lépni az Iszlám Állam ellen.
Európa helyzete ehhez képest az, hogy Görögország nem tudja, nem akarja megvédeni határait, ezért a menekülteket az Európai Unión kívül kell megállítani. Ezt a feladatot kapta Törökország – mondta el Nógrádi György.
