Már a legrosszabbra is felkészült Mezősi Andrea, miután több mint négy hónapja nem látta kámforrá vált gyermekét. Korábban rendszeresen beszéltek egymással, de a 29 éves férfi tavaly szeptemberben egyik napról a másikra felszívódott.
– Szerda este éppen a konyhában ültem és böngésztem a telefonomon, hogy érkezik-e valami hír a fiamról. A következő pillanatban pedig megcsörrent a mobilom. Zoltán hívott a Facebookon keresztül. Majdnem elhajítottam a készüléket, madarat lehetett volna fogatni velem örömömben. Csak ordítottam, hogy a kisfiam hív – mesélte lapunknak az 52 éves nő.
„Anya, nyugodjál meg, semmi bajom” – mondta Zoltán, miután az édesanyja felvette a telefont. Szavai nyugodtak voltak, mintha nem is a fél ország és a rendőrség kereste volna az elmúlt hónapokban. Kiderült: miután a fiatalembert kiengedték a börtönből, ahova azért zárták néhány napra, mert nem tudta kifizetni a bírságot, amit a maszkhasználat hiánya miatt kapott, Budapestre utazott, ahol összeismerkedett egy erdélyi sráccal, aki munkát és szállást ajánlott neki. Szeptember eleje óta Csepelen élt, mit sem tudva arról, hogy rengetegen aggódnak érte.
– Telefon nem volt nála, így nem is értesült arról a felhajtásról, ami kialakult. Végül a Blikk második cikke után többen is szóltak neki, ő pedig végre belépett a közösségi oldalára, ahol meglátta, hogy keresik – magyarázta Andrea. A család Oroszlányból azonnal felutazott Zoltánhoz a fővárosba. Megbeszélték, ezentúl a segítőjével együtt elszegődnek Zoltán szüleinek vállalkozásba, így mostantól együtt fognak dolgozni a szakmában.
– A nagy felhajtáson egyébként csak nevetett, és azt mondta, máskor is el fog tűnni, hogy ennyien szeressék. Óriási kő esett le a szívemről, hogy előkerült. Vettünk neki egy telefont és megbeszéltük, többé sohasem engedjük el egymás kezét.
Forrás: Blikk / Hirmagazin.eu
Fotó: Zsolnai Péter
