Nem veszi komolyan a kormány az évente több mint 11.000 ember idő előtti halálát és ennél sokkal többnek a megbetegedését előidéző levegőszennyezettséget. Ez derül ki a – főleg a fűtésből és a közlekedésből származó – részecskeszennyezés csökkentéséről szóló intézkedési program 2014. évi végrehajtását ismertető beszámolóból.
A kormány 2011-ben intézkedési programot fogadott el a részecskeszennyezés (PM10-kibocsátás) csökkentéséről. A Levegő Munkacsoport annak idején üdvözölte a programot, amely szinte minden olyan intézkedést előirányzott, amelyet a környezetvédő civil szervezetek évek óta sürgetnek. Ugyanakkor a végrehajtást bemutató kormányzati beszámoló azt mutatja, hogy a program végrehajtása csigalassúsággal halad, és esetenként komoly visszalépések is történnek. Ez utóbbiak közé tartozik a korszerűtlen fűtési módoknak és az illegális égetéseknek a terjedése, amely ellen sem a kormány, sem az önkormányzatok nem lépnek fel a szükséges erővel. Az útdíj kiterjesztése a városokat elkerülő utakra és az autópályák bevezető szakaszaira, valamint a súlyosan szennyező robogók használatának közpénzzel történő ösztönzése szintén rontja a levegő minőségét.
A Levegő Munkacsoport tapasztalatai szerint a légszennyezés egyik fő oka az, hogy a lakosság nem ismeri megfelelően azokat az eljárásokat (sokszor még a legegyszerűbbeket sem), amelyekkel csökkenthető ez a szennyezés. Ezért a helyzet javításának a leghatékonyabb módja a felvilágosítás, a tudatformálás. Ezt jól tudja a kormány is, hiszen rendszeresen folytat jelentős tudatformáló kampányokat egyéb (nem környezetvédelmi jellegű) témákban. Ennek fényében megdöbbentő, hogy az intézkedési program végrehajtásáért felelős minisztérium 2014-es és 2015-ös költségvetésében is mindössze évi 54 millió forint jutott a PM10-kibocsátáscsökkentési programra, és ennek is csak a töredékét tette ki a tudatformálásra fordított összeg.
Forrás: levego; Képek: Google;
