Az év ezen időszakában a legaktívabb az élet a méhhotelekben, darázsgarázsokban. A városi ember is segítheti így a beporzó rovarok túlélését, szaporodását. Ezekbe a költőkamrákba olyan magányos állatok költöznek, akiket nem zavar az ember jelenléte, nem támadják, csípik meg az embert.

Nagy bajban van a világ rovarvilága és közülük is a beporzók – a gond mértéke a műanyaghulladék-problémához fogható, hatását tekintve pedig sokkal közvetlenebb.

A rovarok pusztulását elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása okozza – mondta az InfoRádiónak Orbán Zoltán. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője hozzátette: egyrészt hatalmas területeket szántanak fel, másrészt nem szelektív rovarirtó szereket használnak.

Ráadásul egy tévhit is súlyosbítja a helyzetet: nem a háziméh ugyanis a világ beporzórovara. Bár rendkívül fontos gazdasági „háziállat”, de Európában csak egy a több mint 2000 beporzórovar közül.

A szakértő kiemelte: lehet, hogy az éjszaka végzett szúnyogirtás háziméhbarát, mivel ők ekkor a kaptárban tartózkodnak, de rengeteg más beporzórovart érint.

A legjelentősebb élelmiszer- és takarmánynövények 80 százalékának beporzását rovarok végzik

– hívta fel a figyelmet. Sokatmondó adat, hogy egy 2-3 éves tanulmány szerint Németország védett (!) területein is 75 százalékkal csökkent a repülőrovar-biomassza. Vagyis minden 100 repülő rovarból 75 kipusztult.

A rovarpusztulás miatt az emberi élelmiszerbiztonság is veszélybe került, hiszen ha nem lesz állat, ami beporozza a termést, akkor először sokkal kevesebb lesz például a gyümölcs, ennek ára sokkal magasabb lesz, és egy idő után lesznek növények, amiket nem is tudunk majd termelni.

A lakosság segíthet – veszélytelen a módszer

A szervezet idén is arra buzdítja a lakosságot, hogy hozzanak létre méhhoteleket és darázsgarázsokat. Ehhez egy tüzifa kugliba, a vágás irányával függőlegesen kell 10 centiméteres lyukakat fúrni, ezt kitenni esőtől védett, napos helyre (ablakpárkányra, erkélyre, óvoda- és iskolaudvarra).

A beköltöző rovaroktól nem kell tartani: világ méh- és darázsfajainak 90 százaléka úgynevezett magányosan élő faj és nem támadékony,

ezek költöznek majd a rovarszállásra – hangsúlyozta Orbán Zoltán, hozzátéve.

Mi fog történni a kihelyezett rovarszállásokban, milyen állatok költöznek bele, miért hasznosabbak a drazsak, mint a méhek? Kiderül az alábbi teljes interjú második feléből.

Nyitókép: Pixabay.com
infostart

ElőzőBaleset történt Budapesten a XIII. kerületben
KövetkezőSzó nélkül otthagyta az Arab Liga csúcstalálkozóját a katari emír
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza