Történelme
A mai Moszkva területén már a neolitikumban is éltek, az első települések mintegy háromezer évvel ezelőtt jelentek meg itt. I. sz. az első évezred második felében szláv törzsek foglalták el a területet. A várost név szerint 1147-ben említik először, 1156-ban Jurij Dolgorukij fejedelem cölöpökkel és vizesárokkal vette körül. 1237-38-ban a tatárok földig rombolták. Ezután újra felépült, és egy független fejedelemség fővárosa lett.
1300-ban Moszkva fejedelme Danyiil Alekszandrovics volt, Alekszandr Nyevszkij fia, a Rurik-dinasztia tagja. A város gyorsan nőtt, köszönhetően annak az előnynek, hogy közel feküdt a Volga folyóhoz. 1304-ben Danyiil fia, az Arany Horda támogatásával uralkodó Jurij Danyiilovics, valamint öccse és utóda, I. Iván (Kalita) győztes háborúinak köszönhetően bővítették a Moszkvához tartozó területeket. 1480-ban III. Ivánnak sikerült megszabadulnia a tatár befolyástól, és Moszkva egy egyre növekvő birodalom fővárosa lett.
A későbbi cárok, például Rettegett Iván uralkodása alatt a birodalom, bár növekedett, lassan hanyatlásnak indult. 1571-ben a krími tatárok elfoglalták és felégették Moszkvát. 1610 és 1612 között a lengyel-litván seregek elfoglalták a várost, 1612-ben Nyizsnyij Novgorod és más orosz városok népe fellázadt a lengyel hódítók ellen, elfoglalták a Kremlt és megölték a hódítókat. 1613-ban egy gyűlésen I. Mihályt választották cárrá. Vele kezdetét vette a Romanov-dinasztia uralma, ami több, mint háromszáz éven át tartott.
1703-ban, mikor Nagy Péter megalapította Szentpétervárt, Moszkva megszűnt főváros lenni, ám fejlődése nem állt meg. Mikor I. Napóleon császár seregei 1812-ben Moszkva felé közeledtek, nem messze tőle zajlott a borogyinói csata. A városlakók szeptember 14-én kiürítették és felégették a várost. Napóleon seregét annyira megviselte a hideg és az éhség, hogy vissza kellett vonulniuk. A város felszabadítása után elkezdődött az újjáépítés, ekkor épült például a Bolsoj és a Malij Színház, a Sándor-kert és az első moszkvai kórház.
1905 januárjában Alekszandr Adrianovot nevezték ki Moszkva első polgármesterévé. Az 1917-es forradalom után Lenin az esetleges idegen megszállástól tartva Szentpétervár helyett újra a határtól távolabb eső Moszkvát tette meg fővárosnak (1918. március 5.). Vasúti csomópontként Moszkva – Leningráddal és Kijevvel együtt – a német offenzíva egyik stratégiai célpontja volt a második világháború alatt.
A Szovjetunió első éveiben a jobb megélhetés reményében számos paraszt vándorolt a falvakból Moszkvába, ahol szakképzetlen munkaerőként gyárakban és építkezéseken dolgoztak – ez megváltoztatta a város addigi polgári arculatát és Moszkva munkásvárossá vált.
Az ezredfordulót követően, a második csecsen háború idején Moszkva a csecsen terroristák célpontjává vált. 2004. február 6-án egy metróállomáson bomba ölt meg legalább 40 embert, 2002 októberében pedig a Dubrovka színházban elkövetett merénylet következtében halt meg száznál is több ember.
Politika és kormányzat
Moszkva az Oroszországi Föderáció alanyaként önálló államisággal rendelkezik. A törvényhozó hatalmat a Moszkvai Városi Duma, a végrehajtó hatalmat Moszkva Kormánya gyakorolja, a helyi önkormányzati feladatokat pedig a kerületi önkormányzatok látják el.
A Városi Duma
A város törvényhozó hatalmát 1993 óta a 35 tagú Moszkvai Városi Duma (Ду́ма, képviselőtestület) gyakorolja. Tagjait 2005-ig kizárólag egyéni választókerületekben választották, 2005-től viszont vegyes rendszert alkalmaznak: a képviselők egy részét egyéni választókerületekben, másik részét pedig pártlistákon választják. A Dumát 2009-ig négyéves időszakokra választották, 2009-től megbízatásának időtartama öt évre nő. A választójog korhatára 21 év.
A 2005-ös választáson a Putyin orosz elnököt és Luzskov moszkvai polgármestert támogató Egységes Oroszország (Единая Россия) párt elsöprő győzelmet aratott, a szavazatok 42%-ával 28 mandátumot szerzett meg a 35-ből. Rajtuk kívül 4 kommunista és a Jabloko párthoz tartozó 3 liberális politikus jutott be a testületbe.
A Duma általában nyílt ülésen tárgyal és dönt a hatáskörébe tartozó ügyekről, zárt ülésekre csak a szabályzatban meghatározott kivételes esetekben kerülhet sor.
Moszkva polgármestere és Moszkva Kormánya
Moszkva polgármestere a város közigazgatásának első számú vezetője, Moszkva Kormányának elnöke. 2007-ig a polgármestert közvetlenül választották Moszkva lakói, 2007 óta azonban a polgármester személyére az Oroszországi Föderáció elnöke tesz javaslatot, amit a Moszkvai Városi Duma hagy jóvá. A jelöltnek orosz állampolgárnak és legalább 30 évesnek kell lennie.
A végrehajtó hatalmat Moszkva Kormánya (Правительство Москвы) gyakorolja, melynek vezetője a polgármester (Мэр). A kormány közel harminc fős testület, tagjai a polgármesteren kívül a polgármester helyettesei, akik közül néhányan „első helyettesek”, valamint a polgármester és a kormány hivatalának vezetője, továbbá a miniszterek, végül a város tíz közigazgatási körzetének vezetői. A kormány valamennyi tagját a polgármester nevezi ki.
A polgármester 1992-től 2010-ig Jurij Mihajlovics Luzskov volt, aki 1936-ban született és városvezetői tevékenységét még a Szovjetunió fennállása alatt a Moszkvai Városi Tanács vezető tisztségeiben kezdte az 1980-as évek végén.
Az orosz főváros önkormányzata 2010. október 21-én választotta meg az új polgármestert, Szergej Szobjanyin személyében.
Népessége
Oroszország népessége az 1990-es és 2000-es években jelentősen csökkent, azonban Moszkva népessége a nagyarányú bevándorlásnak köszönhetően dinamikusan növekedett az elmúlt két évtizedben is. A főleg a kaukázusi és közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokból érkező bevándorlók száma magas, mellettük sok orosz állampolgár is tartózkodási engedély nélkül él a városban, ugyanis az országban belső útlevélrendszer van érvényben, és más körzetek lakói bejelentkezés nélkül nem tartózkodhatnak 90 napnál tovább Moszkvában.
A Forbes magazin 2009-es listája szerint az előző évben listavezető Moszkva harmadik helyre esett vissza a városban lakó milliárdosok számát tekintve, a gazdasági világválságnak köszönhetően milliárdosainak kétharmadát elvesztette, 2009-ben „csupán” 27 ennyire gazdag ember lakott a városban.
Földrajza
Moszkva műholdas képe
A város a Központi szövetségi körzet Moszkvai területében fekszik, de önálló közigazgatási egységet alkot (szövetségi jelentőségű város). A Moszkvai terület a Volga, Oka, Kljazma és Moszkva folyók medencéjében található, mintegy 46 000 km²-en, ennek a területnek a központja maga a város, melyen a Moszkva folyó folyik keresztül. Területe 1080,3 km². A város határain belül 49 híd szeli át a folyót és csatornáit.
A terület harmadát erdők borítják, melyekben többek között jávorszarvasok, medvék, rókák, hiúzok élnek.
Éghajlata
A terület éghajlata kontinentális, enyhe, csapadékos nyárral és hosszú, hideg téllel. A város éghajlata némiképp eltér a környező területétől, előfordul, hogy akár 4-5 °C különbség is lehet, például tiszta, fagyos éjszakákon. A globális felmelegedésnek köszönhetően a városban a nyár igen meleg is lehet, míg a november és a december hónapok egyre hidegebbek. Az átlaghőmérséklet nyáron 23 °C, de előfordul, hogy 30 °C fölé emelkedik. Télen nem ritka a –10 °C. Az éves átlaghőmérséklet 5.4 °C, de az utóbbi években (2007, 2008) meghaladta a 7 °C-ot is. A városban a napsütéses órák száma évente 1731, 2008-ban azonban megközelítette az 1800–2000 órát.
Gazdasága
A GDP százalékos alakulása 1997 és 2002 között Moszkvában és Oroszországban
Moszkvai épületrengeteg az Osztankinói TV-toronnyal, a Szputnyik emlékművel, a Béke sugárúttal és a VDNH metróállomással
Moszkva Oroszország gazdasági és pénzügyi központja, fejlett infrastruktúrával rendlekezik. 2002-ben az orosz ipari termelés 5,6%-át, a beruházások 16,2%-át, a kiskereskedelmi áruforgalom 28,7%-át adta. Ugyanebben az évben a regionális GDP (GRP) 70 milliárd USD volt, ami az oroszországi GDP 20%-a; az egy főre eső GDP pedig 259 920 rubel, ami a nemzeti érték háromszorosa. A GRP 74%-át a szolgáltatóipar adta. A külföldi befeketetések csaknem fele (2002-ben 44%) Moszkvába érkezik, főképp Németországból, az Egyesült Királyságból és Luxemburgból.
Az ipari termelés 2002-ben 346,7 milliárd rubel értékű volt, 12%-kal nőtt a gépgyártás, 53%-kal a kemikáliák és petrolkémiai anyagok gyártása. 2001-ben az ipari termelés mintegy 30%-át az élelmiszeripar adta, második helyen szerepelt a gépgyártás. Jelentős a város építőanyag-ipara és az energiaipara, kisebb hányadot képvisel a textilipar. A cégek közül a kisvállalkozások játszanak dontos szerepet a város gazdaságában, 2002-ben mintegy 187 000 kisvállalkozás működött Moszkvában.
A város leginkább gépeket (vasúti kocsik, mozdonyok, repülőgép-alkatrészek), energiahordozókat, kémiai anyagokat és faipari termékeket (pl. papírt) exportál, 2002-ben a nemzeti export 6.5%-át Moszkva bonyolította. A város leginkább elektromos gépeket, olajszármazékokból készült termékeket (műanyag, autógumi, parfüm és kozmetikai termékek stb.), élelmiszert és faipari termékeket importál.
2008-ban 6 458 000 moszkvai dolgozott, ebből 1 631 000 az állami, 4 827 000 a magánszektorban, 478 500-an kisvállalkozásokban. A hivatalosan regisztrált munkanélküliek száma a városban 46 900 fő volt. A munkavállalók többsége a kereskedelemben, az építőiparban és az ipari ágazatokban vállal munkát, és csaknem 4% szolgálja ki az állami adminisztrációt. A 2000-es évek elején az állami adminisztrációban és az iparban dolgozók száma csökkent, a szolgáltatóiparban, azon belül is az informatikai területeken és a pénzügyi szektorban dolgozóké nőtt. A moszkvai munkavállalók egy része főképp a FÁK országaiból érkezett feketemunkás.
2007-ben egymás után harmadszor lett Moszkva a világ legdrágább városa, az ingatlan, élelmiszer, ruházat és más szükségletek költségei alapján, a világ 143 városa közül.
Városképe
Moszkva mai arculatát jórészt a Szovjetunió ideje alatt épített épületek határozzák meg, főképpen azért, mert a régebbi épületek – közöttük sok templom – jó részét lebontották vagy átalakították. A 20. század előtti építészeti emlékekből kevés maradt fenn, a régi Arbat utca, a város egykori kulturális-szórakoztató központja őrzi még a régi épületeit, a Tverszkaja utca mögött, a belváros főbb útvonalaitól távolabb eső utcákban találhatóak még burzsoá épületek. A megmaradt templomok és monostorok engednek betekintést a szocialzmus előtti korok építészetébe. A leghíresebb ilyen épületek közé tartozik a Kreml, a Novogyevicsi kolostor vagy a Szent Vazul-székesegyház.
Sztálin modernizációs törekvéseinek köszönhetően az 1920-as évektől kezdve a város képe teljesen átalakult. Széles sugárutak (akár tíz sávosak) épültek, történelmileg fontos építészeti emlékeket, templomokat romboltak le, közöttük a Szuharev-tornyot, a Megváltó Krisztus-székesegyházat és a Kazányi Katedrálist. Az utóbbi kettőt az 1990-es években, hatalmas összegekért újjáépítették; az építkezés költségvetését sokan kritizálták. A sztálini gigantománia eredményeképp születtek meg a Hét nővérnek csúfolt monumentális, felhőkarcoló-szerű épületek, melyekben sokféle stílus és építészeti megoldás keveredik, és meglehetősen túldíszítettek. A Hét nővér egyike például a Lomonoszov Egyetem épülete is.
Az Osztankinói tévétorony elkészültekor, 1967-ben a világ legmagasabb szabadon álló építménye volt, ma a harmadik helyet foglalja el a Burdzs Dubaj és a torontói CN Tower után. A város meghatározó épületei közé tartoznak a sztálini éra után tömegével épült szürke lakótelepek is.
Napjainkban a városvezetés több épületet is helyreállított, azonban az utóbbi években Moszkva történelmi negyedeinek csaknem egyharmadát lerombolták, hogy a helyükön luxuslakásokat és szállodákat építsenek. A 2000-es években több mint 50 történelmi jelentőségű épületet romboltak földig, ezek némelyike a 17. századból származott.
Parkok és kertek
A Caricino park
Moszkvában 34 300 hektárnyi zöldövezet, benne 16 600 hektár erdő van. A moszkvaiak pihenését 96 park és 18 kert szolgálja; utóbbiak közül négy botanikus kert.
A Gorkij parkot 1928-ban hozták létre; nevét Makszim Gorkijról kapta. A 69 ha-os, a Moszkva folyó melletti területen kis tavak, tánctér, teniszpálya és más sportlétesítmények is találhatóak. Közvetlenül mellette, a Nyeszkucsnij-kertben („Boldog kert”) áll a 15 000 férőhelyes, szabadtéri Zöld Színház. A Nyeszkucsnij-kert Moszkva legrégibb parkja, 1834-ben, amit egyesítettek három uradalmi kertből. Az Izmajlovszkij parkot 1931-ben létesítették; 15,34 km²-es területe hatszor akkora, mint a New York-i Central Park. A 600 hektáros Szokolnyiki parkban egy zöld labirintust is kialakítottak.
A Loszinij Osztrov Nemzeti Park Moszkva külterületén található; 116 km²-éből 30 van a város határán belül. Ez volt Oroszország első nemzeti parkja: 1983-ban nyilvánították azzá, korábban kedvelt vadászterület volt. A park a „Jávorszarvas-sziget” nevet az itt élő jávorszarvasokról kapta.
A Cicin Botanikus Kert 361 hektáron terül el, benne 17 400 taxont írtak le. 170 ritka és veszélyeztetett faj él itt. A parkban 20 000 rózsabokor nő, van benne egy egy 5000 m²-es melegház és egy olyan dendrárium, amelynek tölgyesében a fák átlagéletkora meghaladja a 100 évet.
Kulturális élete
Moszkva az orosz művészetek központja, 61 múzeuma és 27 kiállítóterme van. A legnevesebb művészeti múzeum a Tretyjakov galéria, melyet Pavel Tretyjakov, egy gazdag patrónus alapított. Két épülete van, az úgy nevezett Régi Tretyjakov-galéria, vagyis az eredeti épület a Tretyjakovszkaja metróállomásnál található. Itt klasszikus orosz festményeket lehet megtekinteni, például Ilja Jefimovics Repin vagy a 15. századi híres ikonográfus, Andrej Rubljov munkáit. Az Új Tretyjakov-galéria a Park kulturi metróállomásnál található, a szovjet időkben hozták létre a szovjet művészek munkáinak bemutatására, de kortárs festők, mint Kazimir Malevics és Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij alkotásai is helyet kaptak.
A Puskin Múzeum a város szépművészeti múzeuma, melyet mások mellett Marina Cvetajeva apja alapított. A múzeum a londoni British Museum-hoz hasonlóan a világ több civilizációját is bemutatja, de találhatóak itt festmények is, többek között Claude Monet, Paul Cézanne vagy Pablo Picasso munkáiból.
Az 1872-ben alapított Történelmi Múzeum a Vörös tér bejáratánál található, és az orosz történelmet dolgozza fel a prehisztorikus időktől napjainkig; a Romanov-dinasztia tagjai is értékes műtárgyakkal gazdagították a múzeum kiállítási darabjait. Több mint 4,5 millió leletet és 12 millió oldalnyi dokumentációt őriznek itt.
Az 1872-ben létérehozott Műszaki Múzeum Oroszország legnagyobb ilyen jellegű múzeuma, ahol különféle találmányokat, köztük egy 18. századi humanoid automatát és az első szovjet számítógépeket is meg lehet tekinteni. Több mint 160 000 kiállítási tárggyal rendelkezik.
A Kutuzov sugárúton található Borogyinó Panorámamúzeum egy 360°-os dioráma, mely a nem messze található emlékművel együtt az 1812-es, Napóleon felett aratott győzelmet ünnepli. A közelben egy katonai történelmi múzeum is látogatható.
A Történelmi Múzeum épülete
A Tretyjakov-galéria
Színház, mozi
Moszkva az előadóművészetek központja is, világhírűek a színházai, a balett- és a filmművészete is. A városnak 99 filmszínháza és 93 színháza van, ezek közül a legismertebb a Nagyszínház (Bolsoj Tyeatr), a Kisszínház (Malij Tyeatr) és a Taganka. A Rosszija Állami Központi Koncertterem gyakran ad otthont balett- és pódium-előadásoknak, pop- és rockkoncerteknek. A Moszkvai Nemzetközi Előadóművészetek Központja, más néven a Moszkvai Nemzetközi Zene Háza 2002-ben nyitotta meg kapuit. Főképp komolyzenei koncerteket tartanak itt, és itt található Oroszország legnagyobb orgonája.
Moszkvában két cirkusz is található: a Moszkvai Nagycirkusz és a Jurij Nyikulinról elnevezett cirkusz a Cvetnoj sugárúton.
A szovjet filmek a filmtörténet fontos részét képezik. A klasszikus szovjet filmek többsége a Moszfilm stúdiójában készült. A Szaljut moziban a Mozimúzeum ritka filmjeiből is vetíteni szoktak.
Éjszakai élet
Moszkva éjszakai élete igen élénk, a legnépszerűbbek a Tverszkaja utcán található szórakozóhelyek. A Manyezsnaja (Manézs) tér és a Vörös tér környékén is sok drága luxusétterem és bár található.
A Tverszkaja utca az üzleteiről is nevezetes, akárcsak a Kitaj-gorod városrészben található Tretyjakovszkij Projezd, ahol többek között Bulgari, Tiffany & Co., Armani, Prada and Bentley üzletek sorakoznak.
Média
A városnak több saját újságja is van: a Metro, a Gyelovaja Moszkva, a Moszkovszkij Komszomolec, a Moszkovszkaja Pravda, a Kvartyirnij Rjad, a Moszkovszkaja Perszpektyiva, a Moszkovszkaja Torgovlja, a Moszkovszkaja Szreda, a Moszkvicska, a Vecsernyaja Moszkva és a Tverszkaja, 13. Az angol és orosz nyelven megjelent városi folyóiratok: Architecture and Construction in Moscow, Messenger of the Moscow City Mayor and the Moscow City Government, Moscow Magazine. The History of the Russian State, My Moscow, Moszkovszkije Torgi. Moszkvának négy saját televízióadója van, a Tv Centre, a TV Sztolica, a TV Sztolica Plusz és a TV Company VKT. Egy rádióadója van, a Radio-Centre.
Turizmus
Moszkva egyre népszerűbb célpont a turisták körében. A Moszkvai Turisztikai Bizottság jelentése szerint 2005-ben a városba látogató turisták száma meghaladta a 3,5 milliót, és ez a szám évenete 200–500 000-el növekszik. A legtöbb látogató Németországból, az USA-ból, Törökországból, az Egyesült Királyságból, Olaszországból, Kínából, Izraelből, Japánból és Spanyolországból érkezik.
A város UNESCO által a világörökségi listára felvett ismertebb látványosságai közé tartozik a Kreml és a Vörös tér, a kolomenszkojei Mennybemenetel-templom, melyek mind a 14. és a 17. század között jöttek létre. Népszerű turistacélpont még a Moszkvai Állatkert.
Moszkva a 9288,2 kilométer hosszú transzszibériai vasútvonal nyugati végállomása. A várost leginkább tél közepén érdemes meglátogatni, amikor a hófödte város festői látványt nyújt, mivel azonban a hőmérséklet gyakran süllyed -25 °C alá, nyáron vagy kora ősszel kényelmesebb odalátogatni.
Moszkvában 2008-ban 189 szállodát tartottak hivatalosan nyilván, ezek közül tizenhárom volt ötcsillagos.
Látnivalói
A Vaszilij Blazsennij templom a Vörös téren, előtte Minyin és Pozsarszkij szobra
Kolomenszkoje: skanzen
Kreml: kormányzati negyed, Moszkva legrégebbi épületegyüttese, a Világörökség része.
Kuszkovo
Manyezs
Osztankinói tévétorony, 2003-tól ismét a világ legmagasabb épülete
Osztankinói Seremetyev kastély: épült 1791-1798 között
Vörös tér: az ünnepi felvonulások helyszíne
Lenin-mauzóleum, korábban pár évig Lenin és Sztálin közös mauzóleuma.
Vaszilij Blazsennij-székesegyház (Boldog Vazul-székesegyház): 1555-1561 között épült, hagymakupoláiról ismert.
Sukov-rádiótorony
Megváltó Krisztus-székesegyház
Moszkvai Állatkert
Moszkvai Állami Egyetem tornya, kilátó
Múzeumok
Állami Tretyjakov Galéria
Puskin Múzeum
Összoroszországi Kiállító Központ (VDNH, VVC)
Közlekedés
Közösségi közlekedés
A helyi közlekedés fontos eleme a moszkvai metró, melyet 1935-ben kezdtek építeni. 11 metróvonala és több mint 170 állomása van; az állomások egy része nagyon szép látvány mozaikokkal és kandeláberekkel. A metró a világ egyik legnagyobb forgalmat bonyolító metrója, naponta kilencmillió utas használja, csúcsidőben 90 másodpercenként követik egymást a szerelvények.
Csúcsforgalom
Mivel más városokéval összehasonlítva a moszkvai metróállomások távol esnek egymástól (helyenként 4 kilométernyire is), a város jól kialakított buszvonalhálózattal is rendelkezik; a 6155,3 km-es buszhálózatban 5528 autóbusz közlekedik 612 útvonalon; 103 útvonalon, 969,6 km-es hálózatban 1658 trolibusz jár; a villamoshálózat hossza 435,9 km és 43 útvonalon közlekednek. A moszkvai tömegközlekedés évente több mint 1 103 400 000 utast szállít.
A városnak több vasúti pályaudvara van. A Jaroszlavszkij pályaudvar a Transszibériai vasútvonal kiindulópontja.
Közúti közlekedés
Autóval viszonylag kevesen közlekednek a forgalmi dugók miatt, de a legtöbb családnak van autója. Naponta körülbelül 2 929 126 személygépjármű közlekedik a moszkvai utakon.
Repülőterek
Moszkvának öt repülőtere van: a Seremetyjevói nemzetközi repülőtér (IATA:SVO, ICAO:UUEE), a Domogyedovói nemzetközi repülőtér (IATA:DME, ICAO:UUDD), a Bikovói repülőtér (IATA:BKA), a Vnukovói nemzetközi repülőtér (IATA:VKO, ICAO:UUWW) és a Mjacskovói teherforgalmi repülőtér (ICAO:UUWM). Ezek 92 légitársaságot és évente 43 570 000 utast szolgálnak ki.
Sport
A futball rendkívül népszerű, a Gyinamo Moszkva, a Szpartak Moszkva és a Lokomotyiv Moszkva a legjelentősebb csapatok. A futballhuliganizmus komoly gondokat okoz. A téli sportok is nagy népszerűségnek örvendenek.
1980-ban Moszkva rendezte a nyári olimpiát, erre az alkalomra hatalmas új stadion és más sportlétesítmények épültek. Ekkor épült a ma legfontosabb nemzetközi repülőtere, a Seremetyjevo–2.
Moszkva benyújtotta pályázatát a 2012-es nyári olimpia rendezésére is, de a rendezés jogát London kapta meg.
A művészetekben
Moszkváról számos művészeti alkotás is készült, Vaszilij Kandinszkij például több képet is festett a városról. Orosz irodalmi művekben gyakori helyszín, például Bulgakov A Mester és Margarita című regényében is fontos szerepet játszik.
A a szovjet és orosz filmek egy részén túl a hollywoodi filmek közül is vannak olyanok, melyek Moszkvában játszódnak, például az 1992-ben forgatott Back in the USSR, A Bourne-csapda, vagy az Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült Vörös zsaru, melynek Moszkvában játszódó jeleneteinek egy részét valójában a budai várban forgatták. Egyes felmérések szerint az Éjszakai őrség című orosz horrorfilm Oroszország- és Moszkva-divatot indított el az Egyesült Államokban.
Forrás: Wikipedia;
Kép: https://pixabay.com
