Bulgária
Bulgária a Fekete-tenger partján fekvő állam Délkelet-Európában. Nemzetközi tagsága: EU, ENSZ, EBESZ, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, Nemzetközi Valutaalap, WTO, NATO. Az ország 2007. január 1. óta az Európai Unió tagja.
Az ország területének 57%-a tartozik a Fekete-tenger vízgyűjtő területébe. Az ország többi részéről a vizek az Égei-tengerbe tartanak.
Bulgária háromszor volt független a történelem során. Először 632–1018 között, majd 1185–1396 között, végül 1878 óta.
Fekvése, határai
Legnagyobb hossza: 520 km, legnagyobb szélessége: 330 km
Határok: északon Románia – 609 km, legnagyobb részben a Duna által (470 km), nyugaton Szerbia és Macedónia – 506 km, délen Görögország – 493 km, Törökország – 259 km, keleten a Fekete-tenger – 378 km.
Földrajz
Domborzat
Bulgária földje változatos, felszínének majdnem fele dombos táj. Az ország nagy tájai:
Északon a lösszel borított, hullámos Duna menti táblás vidék, a Bolgár-tábla húzódik. A Balkán-hegység és a Duna között fekvő táj, mely az Elő-Balkánhoz kapcsolódik. Közép idei üledékekből, főleg jura időszaki mészkőből álló táblás síkság. Része a Dunai-síkság, melynek vízszintesen rétegződő kőzetei felett folyami üledékréteg fekszik.
Dél-Dobrudzsa: a Dunai-síkság folytatása, az ország északkeleti szegletében északkelet-délkeleti irányba. Termékeny, sztyeppeszerű síkság.
A Hét rilai tó
A Balkán-hegységtől déli irányban, vele párhuzamosan fut a Bolgár-középhegység, legmagasabb kiemelkedésével, a Vitosával. A földtörténeti újkorban keletkezett Eurázsiai-hegységrendszer tagja, a magasabb csúcsok kristályos kőzetekből, míg az alacsonyabb részek jobbára középidei mészkőből állnak. Iránya nyugat-keleti, a szerb határtól a Fekete-tengerig terjed. Kb. 600 km hosszú. Legmagasabb pontja a Botev-csúcs (2376 m).
Nyugati-Balkán, fő vonulatai: Vraska, Csuka, Babin Nosz, Szv. Nikola, Csiprovec-Berkocai hegyek, keletre a Koznica és a Vracsanszka Planina.
Középső-Balkán, fő hegyvonulatai: Golema Planina, Rzsana, Murgas, Szofijszka-hegység, 2000 m-es csúcsok: Baba-csúcs, Vezsen-csúcs, Vaszil Levszki-csúcs, Hriszto Botev-csúcs.
A Balkán-hegység déli oldalán medencék sorakoznak: Szófiai-medence, Zlatica-medence, Pirdopi-medence, Karlovói-medence, Kazanlaki-medence, Szliveni-medence.
Marica-alföld vagy Ruméliai-medence termékeny síksága fiatal, feltöltött síkság a Bolgár-középhegység és a Rila-Rodope masszívum között. A Momin-szoros kapcsolja össze a Szófiai-medencével.
Rila-Rodope masszívum: Az alföldtől nyugat felé találjuk a vonulatait, a délnyugati országhatárral párhuzamosan futó Sztruma folyótól keletre. A földtörténeti ókorban keletkezett, óidei kristályos kőzetekből, (pala, mészkő, homokkő) álló rögvidék, amely a későbbi tektonikus mozgások következtében és a glaciális átalakítás miatt megfiatalodtak, így sok helyen magashegységi domborzat alakult ki. Sok glaciális sziklacsúcs, tengerszem alakult ki. Legmagasabb pontja a Muszala (2 925 m), a Rila-hegységben.
Bolgár tengerpart: a legkeletibb tájegység, a Fekete-tenger partján 378 km hosszú, északi része a Dobrudzsai part, délebbre ettől az Aranypart fekszik. Változatos, lankás dombokkal és kis hegyekkel tarkított vidék. Lassan mélyülő, homokos. Legalacsonyabb pont: Fekete-tenger 0 m
Vízrajz
Az ország területének 57%-a tartozik a Fekete-tenger vízgyűjtő területébe. Az ország többi részéről a vizek az Égei-tengerbe tartanak. A vízhálózat az északkeleti országrész kivételével sűrű, de a Duna kivételével nincs nagy vízhozamú folyó.
Legjelentősebb folyók: a Duna (Dunav), a Marica-bolgár szakasza 322 km, az Iszkar 368 km, a Sztruma, a Jantra és a Tundzsa.
Legnagyobb tavak: Burgaszi-tó, Iszkar-víztározó, Sztudenkladeneci-víztározó.
Éghajlat
Télen a hőmérséklet 0 és -7oC között mozog, csak nagyon ritka esetekben megy le a hőmérő higanyszála mínusz 20oC-ig. A tavasz a mérsékelt szárazföldi éghajlatra jellemzően alakul. A nyár forró és párás, – különösen Észak-Bulgáriában a Duna-part mentén. Dél-Bulgáriában a nyári hőmérséklet a Földközi-tenger éghajlatához hasonlóan 28–35oC körül mozog. Az ősz enyhe és kellemes. A legesősebb hónapok a május, október és a november.
Növény- és állatvilág
Bulgária nyugati határától a Fekete – tengerig egy 550 km hosszú hegység terül el. Az ország területét két részre osztja, és így egy természetes klimatikus határt hoz létre. A hegyvonulat főleg lombhullató erdőkben gazdag. A Balkán-hegységtől délre fekszik a Közép-hegység (Stredna gora). A legnagyobb részét bükkfa, tölgyfa és tűlevelű fák képezik.
Környezetvédelem
Bulgáriában 3 nemzeti és 9 természeti park, 89 rezervátum és 2234 természeti nevezetesség található. Kettő közülük, a Pirin Nemzeti Park és a Szrebarna bioszféra-rezervátum szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. Az idegenforgalom erőteljes fejlődése az országban a helyi növény -és állatfajták, a természeti jelenségek, az évszázados fák és az érintetlen természeti tájak megőrzésére irányul.
Történelem
Őstörténet 632-ig
A mai Bulgária területén jelentős korai kultúrák voltak. Kárpát-medencei kapcsolatai miatt említendő a Vinča–tordosi kultúra. A később itt élő szkítákról a görög írásos feljegyzések szólnak, de emléküket művészi ötvöstárgyaik is megőrizték. Később a terület a Római, majd a Bizánci Birodalom része lett. A népvándorlás sem kerülte el Bulgáriát, a gótok és a hunok is megfordultak errefelé. Később szlávok érkeztek, de olyan nagy számban hogy a továbbiakban ők képezték már döntően a népességet.
Első bolgár állam 632-1018
A népvándorlás a hunok után is folytatódott. A török nyelvű onogur-bolgárok jöttek Aszparuh kán vezetésével, aki Attila leszármazottjának tudta magát. Elfoglalták Bizánctól a bolgár földeket. Államot szerveztek, amely néhány nemzedék alatt szláv nyelvű és keresztény lett. Ez az állam betagolódott a korabeli keresztény, feudális Európába. De az ismét megerősödő Bizánc széttörte.
Bizánci uralom 1018-1185
Bizánc katonai győzelme ellenére kénytelen volt elismerni a tőle független önálló bolgár egyház létét és továbbra is létezett bolgár arisztokrácia. Az 1100-as évek második felében gyors hanyatlás következett be a birodalomban. Ez végül elvezetett ahhoz, hogy magát Bizánc városát is elfoglalták a nyugati keresztesek 1204-ben. De még ez előtt Bulgária függetlenné vált Bizánctól Iván Aszen felkelése nyomán.
Második bolgár állam 1185-1396
Bulgária rövid időre ismét nagy és erős, kulturálisan is virágzó ország lett. De az összes szomszédjával folytatott állandó háború és a feudális anarchia felmorzsolta. Az Anatóliából érkező oszmán törökök fokozatosan elfoglalták, még az ősi ellenség, Bizánc végleges eleste előtt.
Török uralom 1396-1878
Úgy tűnik, a bolgárok nagyon negatívan emlékeznek meg erről a közel ötszáz évről. Pedig nagy sikerük, hogy ilyen hosszú elnyomás ellenére is megőrizték nyelvüket, vallásukat és kultúrájukat. Ebben igen nagy szerepük volt a kolostoroknak, köztük az Athosz-hegy (ma Görögországban különleges jogállású terület) kolostorainak.
Harmadik bolgár állam 1878-tól
Az Oszmán Birodalom válsága sokáig tartott, de végül Bulgária függetlenségéhez vezetett. A függetlenség közvetlen oka egy török szempontból vesztes oroszok elleni háború volt. A második világháború végéig nem szilárdultak meg Bulgária határai. A határviták sorozatos háborúkra vezettek a szomszédokkal és mindkét világháborúban a vesztes oldalra állította Bulgáriát. Így Bulgária északkeleti csücske egy ideig Romániához tartozott. A román királyok akkori nyaralója Balcsik városában található, a Fekete-tenger partján. A II. világháború után a szovjet tömbbe tartozott. Rendszerváltás a többi hasonló országgal egy időben, 1990-ben volt. Utána itt is gazdasági összeomlás jött. A kilábalás későn kezdődött és lassan halad, de mára Bulgária az Európai Unió és a NATO tagja.
Gazdaság
Szófia, az ország fővárosa és gazdasági központja
Gazdasága: agrár-ipari ország. Bulgária 1996–1997-es gazdasági válsága az átalakuló Közép-Európában a legsúlyosabb volt. A GDP közel 10%-os visszaesésének legfontosabb tényezője a bankrendszer összeomlása volt. 1997 áprilisában új gazdasági stabilizációs programot hirdettek meg, amelynek legfontosabb eleme a privatizáció felgyorsítása volt. 1998-ra a GDP közel felét már a magánszektor állította elő. Sőt, 1999-re az állami kézben lévő iparvállalatok felét leépítették, s megkezdődött a bolgár pénzintézetek privatizációja is. 2000-től kezdve az ország gazdasági növekedési mutatója már éves szinten meghaladta a 3%-ot, de a gazdasági-politikai bizonytalanságok nyomán (például a feketegazdaság becslések szerint a bolgár GDP 1/3-át adja) a külföldi működőtőke-befektetések szintje még alacsony. Gazdasági jövőjének legfontosabb kérdése az ipari szerkezet átalakítása.
Mezőgazdaság
Bulgária nagy múltú mezőgazdasága az 1990-es évtizedben, a rendszerváltozás éveiben szinte a teljes összeomlás szélére jutott, s csak 1997-től kezdődött meg a termelés emelkedése. Jövőbeli fellendülése elsődlegesen a földtulajdonviszonyok rendezésétől függ.
Mezőgazdasági termékei:
Észak-Bolgár-tábla: búza, kukorica, napraforgó, a domboldalakon szőlő, gyümölcsfák
Balkán-hegység: juh-, kecske-, és kisebb mértékben szarvasmarha, a medencékben rózsakertészetek
Marica-alföld: öntözéses gazdálkodás, gyapot, rizs, korai zöldségfélék, gyümölcsösök, szőlők
Rodope, Sztruma-völgy: dohány.
Ipar
Feldolgozó ipar: Az ipari szerkezet átalakításának a mai napig a legnagyobb kérdése a gépgyártás jövője. A legnagyobb gépipari központok: Szófia, Pernik, Plovdiv, Rusze, Várna, Burgasz, Gabrovo.
A vaskohászat központjai Pernik és Kremikovci. Rézfeldolgozó üzemei exportra is termelnek. A Burgasz melletti kőolaj-feldolgozás alapanyaga az Oroszországból importált kőolaj. Vraca a műtrágyagyártás központja. A textilipar központjai: Szófia és Gabrovo.[6]
Energiatermelés: A bolgár ipar és tágabb értelemben az egész gazdasági élet legkritikusabb pontja az energiagazdaság. Az energiatermelés 52%-a hőerőművekből, 41%-a az egyetlen kozdoluji atomerőműből és 7%-a vízerőművekből származik.
Kereskedelem
A gépgyártás összeomlása nyomán a legfontosabb kiviteli cikkeivé a textil- és élelmiszeripari, valamint a mezőgazdasági termékek váltak. Mivel a hazai energiatermelés értéke messze nem fedezi a szükségleteket, az összes import közel 1/3-át jelenleg is az energiahordozók teszik ki, amelyek főleg Oroszországból érkeznek.
Az utóbbi években exportja jelentősen nőtt, értéke még így is alacsony. Külkereskedelmi irányai jelentősen megváltoztak az utóbbi években. Görögországgal már több, határon átnyúló, szubregionális szintű együttműködés van érvényben. Az utóbbi években szabadkereskedelmi szerződést írt alá Törökországgal is.
2012-ben exportjának értéke 26,8 milliárd USD, importjáé 31,5 USD. [7]
Legfőbb kereskedelmi partnerek 2012-ben: [8]
Export: Németország 10.4%, Törökország 9.1%, Olaszország 8.7%, Románia 8.2%, Görögország 7.3%
Import: Oroszország 20.9%, Németország 11.3%, Olaszország 6.7%, Románia 6.6%, Görögország 6.1%
Turizmus
Az ország 2007 január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, s ez nagyobb lökést adott az utóbbi években megindult turizmus fejlesztésnek. Bulgária igyekszik a szocialista sztereotipiáktól megszabadulni. A jelenlegi jelmondata „a kellemes csalódások országa” utalva a változtatásokra, a nagy erőfeszítésekre.
A Fekete-tenger homokos tengerpartja kiválóan alkalmas üdülésre. A partvidék legnagyobb központjai: Várna és Burgasz, amelyek nemzetközi repülőtérrel is rendelkeznek. Ismert és kedvelt üdülőhelyei Napospart, Neszebár, Pomorie és Aranyhomok.
Az üdülőturizmus mellett jellemző a gyógyturizmus, és a kulturális idegenforgalom is.
Közlekedés
Közutak hossza: 37 288 km.
Repülőterek száma: 128
Kikötők száma: 6
Bulgária jól fejlett távolsági buszjárat hálózattal rendelkezik. Ez jellemző nem csak a nagyvárosok közötti, hanem a legkisebb falvak közötti közlekedésre is. A nagyobb városok autóbusz állomással rendelkeznek, amelyek gyakran a vasútállomás mellett találhatók. Autóbuszjegyeket az állomáson és az autóbuszon is meg lehet vásárolni.
Vasúti hálózat: Összesen 4294 km. Szinten jól fejlett. Még a másodosztályú állomáshelyeken is naponta átlagosan egyszer járnak vonatok. Jegyeket a vasútállomásokon lehet beszerezni. Abban az esetben, ha egy kisebb állomáson száll fel az utas, ahol nincs jegypénztár, akkor a vasúti jegyet a vonaton a jegykezelőtől kell megvenni.
Rent-a-car: Ezt a szolgáltatást nagyvárosokban és üdülőhelyeken lehet igénybe venni. Általában az a gyakorlat, hogy letétet és a napi díjat előre ki kell fizetni, továbbá feltétlen szükséges a jogosítvány bemutatása (nemzetközi jogosítvány). A személyautó épségben való visszaszolgáltatása után a letétet visszafizetik.
Taxi szolgáltatás: A nagyvárosokban a taxik mennyiségileg megfelelőek és olcsóak. A taxi tarifáik kilométer szerint vannak meghatározva, annak függvényében, hogy mely taxi-szolgáltató céget vesszük igénybe. Ugyanakkor figyelemmel kell kísérni a taxi ablakára ragasztott címkén levő tarifa összegét.
Tömegközlekedési eszközök: Megyei jogú központokban, és néhány városban vannak autóbuszok és trolibuszok is. Szófiában pedig, ezeken kívül metró és villamos közlekedés is létezik. A fővárosban a tömegközlekedéshez szükséges jegyeket és bérleteket újságárusoknál és az erre a tevékenységre kijelölt helyen lehet beszerezni, amelyek leggyakrabban a megállókban találhatók. A tömegközlekedési eszközre való felszállás után azonnal kezelni kell a jegyet. Ha a tömegközlekedési eszközre nagyobb tömegű csomaggal szállt föl, akkor még egy jegyet kell kezelnie. Vidéki városokban a tömegközlekedési eszközökben jegyellenőrök is adnak el jegyeket. Viszont ajánlatos a jegyet előzetesen megvásárolni.
Szófiában un. iránytaxik (15 főig) is léteznek, amelyek előre meghatározott útirányban közlekednek. Ezeknek nincsenek kijelölt megállóhelyei, de integetéssel meg lehet őket állítani, illetve leszálláskor szólni kell sofőrnek, hogy hol szeretne leszállni. Ennek szolgáltatásnak az ára 1 leva, amit a sofőrnek kell átadni.
Kultúra
Kulturális örökség
Bulgária figyelemreméltó, ezer éves múltra visszatekintő kulturális örökséggel rendelkezik. Az ország területén 36 történelmi-kulturális rezervátum és több mint 40 000 kulturális emlékmű található. Ezek különböző történelmi időkből származnak: történelem előtti ásatások, trák sírok, görög archeológiái maradványok, római- és bizánci kori várak, az Első és Második Bolgár Cárság, a nemzeti reneszánsz idejéből fennmaradt történelmi emlékművek.
Továbbá a nagyvárosok megőrzött építészeti együttesei valamint eredeti atmoszférát és egykori tipikus, reneszánsz korabeli bolgár építészetet megőrzött egész falvak, városok: Plovdivi óvárosa, Veliko Tarnovo, Koprivstica, Trjavna, Arbanaszi, Bozsenci, Zseravna, Melnik, Banszko, Kovacsevica, Neszebar, Szozopol. stb. Bulgáriában sok (több mint 160) templom és kolostor található.
A kolostorok közül a leghíresebbek és a leglátogatottabbak a következők: rilai, bacskovoi, rozserii, trojani, preobrazseni, valamint az aladzsai kőkolostor. A turisták a kolostorok sokaságában éjszakázhatnak, s így teljes egészében átélhetik a szent helyek atmoszféráját. Az országban több száz nevezetes templom van, amelyek a bolgár ikonfestő iskolák egyedi képeit, falfestészetét, fafaragásait, középkori freskóit és ikonjait őrzik.
Forrás: Wikipedia; Képek: Google
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Nem köthető városhoz Bulgária
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
