Budapest — Földönkívüliek által alkotott nyelvünk van, sokat fújjuk az orrunkat, az országunk pedig valahol Törökország és Csernobil között van, egy magas hegycsúcson – ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal „gazdagodott” Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas turisztikai újságíró, amikor arra a kérdésre kereste a választ: mit gondolnak rólunk, magyarokról a világban?
Számtalan sztereotípiát ismerünk: jó a gulyás, szépek a magyar lányok, s a legendás Puskás Öcsit vagy méltán híres Gábor Zsazsát is emlegetik, ha a magyarokról van szó. Ezek mellett azonban tény, hogy külföldön másképp látják az országunkat, mint azt itthon gondolnánk.
– Általános szokásainkra nagyon sokan építenek: imádják például a magyar éjszakai életet, az ízes ételeket, a fürdőkultúránkat – mondja az Így látják a magyarokat a világban című könyv szerzője. – Az alapvető sztereotip gondolatok mellett azonban nagyon cifra meglátásokat is gyűjtöttem: egy amerikai közgazdász mondta például, hogy Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van egy hegycsúcson. Mindezt egy történetben fejtette ki: magyar barátját egyszer látta örülni, amikor is meghalt a nagypapája, és nem kellett megadnia a tartozását – mesélte a világutazó író.
A könyvben megfogalmazott tapasztalatokhoz 174 ország bejárása és majdnem 30 év tapasztalata kellett. Persze az is nagyban hozzájárult, hogy egyre kedveltebb úti cél Magyarország, azon belül pedig Budapest.
– Az ember bárhova látogat, akár két napra, akár két hétre, minden bizonnyal kilép a kényelmi zónájából, és mint tudjuk: az élet ott kezdődik, ahol az a bizonyos komfortzóna véget ér. Valószínű tehát, hogy ezért is olyan jók a magyar vagy szimplán csak külföldi bulik, mert nem kell megálljt parancsolni – vélekedett Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus.
Hozzátette: teljesen másképp értékelnek ilyenkor az emberek, hiszen nem tekintenek mélyre, inkább felszínes megfigyelők maradnak.
– Aki már volt Magyarországon, főleg Budapesten, az sokkal pozitívabb képpel távozik. Gyönyörű a város, izgalmasak a romkocsmák és közvetlenek az emberek. Persze ez is általánosítás, mert vannak másmilyen vélemények is, taxis átverésekről, túlszámlázásokról – folytatta Kiss Róbert Richard.
Az olaszok például még műsort is készítettek róla, hogy a turistákat rendszeresen átverik.
– Sajnos sok külföldi ismeri a rontáslevételt is, amelynek német és angol változata is van – ecsetelte a világutazó.
De az öltözködésünket is rengetegen kritizálták. Azt mondták, hogy pesszimisták vagyunk, kekeckedők, öltözködésben nagyon ízléstelenek.
Egy francia hölgy például egyenesen úgy fogalmazott: a magyar férfiak, ha tehetnék, még az Operába is mackónadrágban mennének. A nejlonzacskóról nem is beszélve, hiszen a franciák szerint az egyenesen kötelező kiegészítő hazánkban.
Európa legjobb úti célja lett
Nagy dicsőség Budapestnek, hogy Európa legjobb úti céljának minősítették alig pár napja: a város biztonságos, nagyon jól gazdálkodik kulturális értékeivel, „csinosította” épített örökségét, valamint sok programot kínál. A turistáknak nagyon vonzó az épített örökség, a fürdőkultúra, a sok kulturális nevezetesség, illetve az, hogy minőségi programokat talál a magyar fővárosban. A European Best Destination (EBD) turisztikai szervezet kezdeményezésére január 15. és február 5. között több mint félmillióan voksoltak Budapestre.
Így választunk
Az úti célokat ma már a közösségi média befolyásolja leginkább: gyakran megyünk olyan helyre, melyről az ismerősök már posztoltak. Sőt, Dr. Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus szerint mi magunk is olyan helyet választunk, amely jól fotózható, hogy megmutassuk, hova jutottunk el.
– Ajánlások, kritikák is vannak a neten, amelyek megkönnyíthetik döntésünket. Szempontok alapján is szűrhetünk, mint gyerek- és kutyabarát szálloda, kutyastrand és egyebek. Ugyanakkor fennáll a bőség zavara – régen könnyebbséget jelentettek az úgynevezett SZOT-üdülők, amelyek a legtöbb embert egyenlővé tették – mondta.