Háromféle halálos gázt találtak.
A Ripost információi szerint háromféle, halálos és pusztító gázt találtak az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem társadalomtudomány tanszékén apró, alig néhány milliméteres kapszulákban. Úgy tudni, hogy a kapszulák egy része az első világháborúban bevetett mustárgázt tartalmazta, míg a másik részükben tabun, avagy másként a GA nevű gáz volt, amely szintén halálos idegméreg. Megbízható információk szerint a kapszulák további részében egy másfajta gáz lapult, amely az első kettőhöz hasonlóan igencsak veszélyes anyagot tartalmazott.
Úgy tudni, hogy a minifiolákból több tucatot is találtak, a felfedezésük után pedig azonnal értesítették a rendőrséget és vélhetően a katasztrófavédelmet is. A lap úgy tudja, hogy a kapszulákat és a bennük lévő mérges gázokat később a honvédség szállította el az intézményből.
A Ripost az üggyel kapcsolatban megkereste a rendőrséget, ahol értesüléseinket nem cáfolták, ám szűkszavú válaszukban a nyomozás érdekeire hivatkozva bővebb felvilágosítást nem adtak:
Az Ön által kérdezett esettel kapcsolatban – a folyamatban lévő eljárás érdekére tekintettel – a nyomozás jelenlegi szakaszában tájékoztatást nem áll módunkban adni
– közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Egyelőre tehát nem tudni, hogy pontosan hol és hogyan kerülhettek a kapszulák és a mérges gázok az intézménybe, azonban információink szerint ezt a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálja. Egy névtelenséget kérő szakértő azt is elmondta a lapnak, hogy a talált mennyiség nemcsak azért veszélyes, mert ez a mennyiség az említett gázokból akár Pest vármegyeszerte pusztítást okozhatott volna, hanem azért is, mert nemcsak a kereskedelmüket, de még a tárolásukat is tiltja egy szabályzat.
A Ripost az üggyel kapcsolatban felkereste az egyetemet, válaszukkal cikkünket frissítjük.
Halálos idegmérgek
A mustárgáz, avagy a kén-mustár erős hólyaghúzó hatást vált ki az érintett felületeken, akár a bőrön, akár a tüdőben vagy a szemeken. Mivel a mustárgázzal bőrön át megmérgezett emberek először tünetmentesek, így kezdetben észre sem veszik a mérgezést, főleg, hogy a gáz áthatol a ruházaton is. 24 órán belül azonban kezdetben erős bőrirritáció és viszketés lép fel, amely fokozatosan sárga folyadékkal telt hólyagokká alakul, amely valójában kémiai égést jelent. Ez lehet első-, másod-, sőt akár harmadfokú égés is. Ha szemet ér a vegyület, az fájni kezd és felduzzad, átmeneti vakságot idézhet elő, míg belélegezve vérzést és hólyagosodást idézhet elő a légzőrendszerben, amely tüdőödémát is okozhat.
Ha az égés súlyos, azaz több mint 50 százalékát érinti a testfelületnek, halált is okozhat. Ez borzalmas szenvedésekkel jár, ugyanis akár két hétig is eltarthat, de az enyhébb égésekből is hónapokig tart a felépülés, a mérgezett személy pedig fokozottan ki van téve a rák kockázatának.
Első alkalommal az első világháborúban vetették be a németek a belgiumi Ypresnél. A mustár-vegyületeket 1993 óta a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény, a CWC szabályozza.
A tabun, avagy más néven a GA gáz erős, cseppfolyós halmazállapotú idegméreg. ami a gerincoszlop üzenettovábbító képességét teljesen blokkolja, így az áldozat elveszti kontrollját a saját teste felett. Ekkor nem csak a pupilla tágul ki, de az emésztés és a légzés is leáll, az ember képtelen a ki- és a belégzésre egyaránt, így az áldozat megfullad. Az anyag bőrön át szívódik fel, és már kisebb mennyisége is halálos.
Bár Németország nagy mennyiségben gyártott belőle a második világháború idején, végül nem vetették be. Irak felhasználta a kurd gerillák ellen.
