„Sem a török, sem a tatár nem tudta legyőzni” – A Monakyak

A fenti szavakat ugyan az 1598-ban elhunyt Monaky János sírkövébe vésték, de az emléksorok jól érzékeltetik az évszázadokon átívelő történelmi szerepét annak a családnak, mely Monokra költözve felvette a Monaky nevet, valamikor a XIII. században.
Mikor és hogyan születik egy település? Kihez, mihez köthető a neve? Az írásokban nehéz eligazodni, a mondák rejtelmesek. Meglehet, Monok alapítója Árpád vezér nemesei közül került ki, de az is reálisnak látszó feltevés, hogy a tatárjárás után a Monok herceg vezetésével ide érkező morvák és tállyai menekültek voltak az alapítók. Az mindenesetre tény, hogy a Csehországból bevándorolt Bogát és Radvány nemzetségből származnak azok az ősök, akik Lúcról Monokra költözve Monaky néven alapították meg a több évszázadon át fennmaradó tekintélyes zempléni családot, valamikor az 1200-as évek végén.
A tatárjárást követő nagy építkezések kora éppúgy kedvezett a Monakyaknak, mint az Anjouk uralkodásának kezdete. A család tagjait személyes hűségükért, jó szolgálatukért busásan jutalmazza Károly Róbert, mint ahogy teszi ezt Nagy Lajos király és Mária királynő is. A család a XV. századig tölt be országos szerepet, miközben folyamatosan rangosodik. Később a vármegye életének hangadói a család tagjai.
A török veszedelem azonban nem kíméli Monokot sem, amelyet Hasszán csapatai éppúgy feldúlnak, mint az egész Dél-Zemplént. Az 1567. évi rováskor Monokot is felégetve, néptelenül találták az összeírók. Aki tudott elmenekült, aki nem, azt leölték vagy rabságba hurcolták.
Az élet lassan csordogált vissza a török prédájául esett falvakba, városokba. A XVI. század vége, a XVII. század eleje a Monaky család újbóli felemelkedését hozta, melyet katonai sikerek is lendítettek. 1570 és 1580 közé tehető a kiskastély megépítése. Ez az a kor, amikor a török által elpusztított udvarházakat a tekintélyes középbirtokosok rangjukhoz illő kastélyokkal váltják fel.
Az egykori kastély nemes szépségét nem nehéz magunk elé képzelni, látva az egyszerű reneszánsz kőkeretes ikerablakokat, a belső díszítés nyomait mutató kék ornamentális festésrészletet, a pártázatos falakat. A dombon emelt büszke épület elkülönült a falutól, jelezve az itt élők rangját. Bástyás erődfal övezte-védte a család fészkét, melyet lőréses saroktorony is erősített
A család még ismertté tette nevét a Habsburg-ellenes szervezkedések, hadjáratok, szabadságharcok idején is, mígnem 1693-ban fiúágon kihalt a nemzetség. Monok várkastélya a Thökölyek és az Andrássyak birtoka lett.

„Fidelitate et Fortitudine” – Az Andrássyak

Monaky Annának Andrássy Mátyással kötött házassága révén Monok és környékének birtokosai, uralmukat fokról-fokra az egész falura kiterjesztve az Andrássyak lesznek.
A család egyike a legrégibb magyar nemzetségeknek. Egyik ősüknek a Szent István király koronázását követő hadi tornán tanúsított vitézsége emlékét őrzi a családi címer és a jelmondat: „Hűséggel és vitézséggel.” Keresztes hadjáratok, nápolyi hadjárat, szendrői, szebeni ütközet, havasalföldi hadjárat, rigómezei csata, Mátyás király hadjáratai…nincs elég hely felsorolni itt a család vitézi tetteit.
A csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy család monoki ága birtokszerződések hosszú procedúrája után lett az uradalom kizárólagos tulajdonosa, több mint százharminc esztendőn át. Gyökeres átalakításokat végeztek a kastélyon, s a bejárat timpanonjára felkerült az Andrássyak címere. De a XVIII. század második felében a magyar főurak már tekintélyesebb palotákban laktak és az Andrássy család sem érte be a szolid szépségű kiskastéllyal. Tágas kastély építésébe kezdett, melynek büszke épülete ma is uralja a település látképét. A pompás építményt hatholdas díszpark vette körül, a kor ízlésének és a főúri igényeknek megfelelően. A négy dór oszlop között belépve tágas előcsarnokba érkeztek a látogatók, ahonnan lépcső vezetett a freskókkal ékesített ovális díszterembe. A rokokó falfestés jellegzetes figuráit láthatjuk itt, a festett korlát mögül letekintő dámát és púderes parókájú gavallérját, pipázó, poharazgató, zenélő előkelőket és a világtájakat megjelenítő allegórikus alakokat. A festő neve nem maradt fenn, talán ugyanazon mester alkotásai ezek a freskók, aki az edelényi kastély és a tőketerebesi pálos templom mennyezetét is megfestette.
A kastély oldalszárnyának földszintjén épült kápolna freskói ugyancsak jeles alkotásai a XVIII. századi magyarországi képzőművészetnek.
Andrássy György egyemeletes barokk palotáját a XIX. századi leszármazottak klasszicista stílusban átalakították. Az utolsó tulajdonos 1881-ben bekövetkezett halála után a pazar kastély hosszú időre gazdátlan maradt. Ma iskola működik benne.

„Kossuth izenete eljött,
magyar nemzet talán győzött.
Nekünk es most el kell menni,
Szabadságért ki kell állni.”

Ritka pillanat a népek életében, hogy az öntudatra ébredő nemzet és vezetője ilyen drámai erővel és elválaszthatatlanul egymásra találjanak Kossuth és a nemzeti önállóságért zászlót bontó magyarság összetartozása ilyen tünemény, mely mélyen beleivódott a szabadságszerető emberek lelkébe, legyenek bár magyarok vagy más nemzetségbeliek bárhol a világban.
Az ország vezérlő csillaga már évek-évtizedek óta Turinban morzsolta élete elcsendesedett napjait, amikor még mindig felszállt a dal a magyarok ajkáról:
„De szeretnék, de szeretnék én Kossuthtal beszélni!
Megkérdezném, megkérdezném, lehet-e még remélni?
Megmondanám én azt neki magának,
Nagy adója, sej, de nagy adója van a magyar hazának.”
„Kossuth apánktól” remélt választ a kérdéseire, enyhítő, biztató szót a fájdalmaira a magyar ember sok évvel szabadságharcának leverése után is.
Kossuth Lajos Monokon született és bár alig nyolc hónapot töltött itt, a falut pusztán születésének tényével nemzeti emlékhellyé tette. Megilletődve lépjük át a hajdani uradalmi tisztilak küszöbét, ahol a nemzetvezető világra jött.
Az emlékmúzeum a hazai Kossuth-kultusz ápolásának egyik központja, mely tudósi alapossággal és mély beleérző képességgel mutatja be az életutat, a család használati tárgyai, korabeli bútorok, szöveges emlékek és a szeretett vezetőt megörökítő népi és művészi ábrázolások segítségével. Kedves poharak, „Éljen Kossuth!” feliratú festett tányér, zenélő Kossuth-kép, a család karosszéke, a törökországi időket és az amerikai diadalmenetet megörökítő leírások és ábrázolások mellett ma is láthatjuk azt a kandallót, melynek tüzénél a „kis pólyás Kossuth életének első telén melegedett.”

Várak, kastélyok, kúriák

A terület kiemelkedő történelmi emlékhelyei a várak. A Hernád széles völgyét keletről szegélyező Zempléni-hegység lábánál emelkedik a festői szépségű Boldogkő vára. Ovális alakú hegy meredek sziklatarajára épült – úgy uralja a tájat, mint egy hatalmas szfinx. A romjaiban is lenyűgöző regéci vár szabálytalan alaprajzú, belső tornyos hegyi erősség – egy 624 méter magas, vulkanikus eredetű sziklaszirten épült, valamikor a tatárjárás utáni országos várépítések idején. A szerencsi huszárvár épségben maradt, elegáns épületét, s a patinás falak között helyet kapott múzeumot szintén érdemes megtekinteni.
Golop: Vay-kastély
Boldogkőváralja: Péchy-Zichy kastély
Abaújszántó – Cekeháza: Patay kastély
Erdőbénye: Budaházy kastély
Tállya: Balogh kúria, Maillot kastély, Rákóczi ház

Templomok

Mád 1795-ben emelt, copf stílusú zsinagógájában a művészien faragott előimádkozó asztal és a tórafülke érdemel figyelmet, s itt található Hegyalja legnagyobb zsidó temetője is. Bodrogkeresztúron a görög borkereskedők által épített műemlék jellegű görög katolikus templom, mely értékes ikonosztázával tűnik ki 1762-ben, késő barokk stílusban épült, a falu feletti dombtetőn. Jelentős műemléke a falunak római katolikus templom. A 15-16. század fordulóján épült késő gótikus stílusban; a gótikus ajtószárnya 1480-ból származik. A faluban járva keressük fel Rabi Isajah Steiner házát és sírját is. Tállya római katolikus temploma – a táj meghatározó építészeti eleme – középkori, gótikus eredetű. Az 1720-ban történt átalakítások során kapta barokk boltozatát. Az enteriőr Északkelet-Magyarország egyik legszebb barokk együttese. Vencel-napi körmenete meghatározó élmény lehet életünkben. Tolcsva hagymakupolás temploma a pincesor felől igazán különleges látvány. A szerencsi vár szomszédságában álló, lőréses erődfallal körülvett, gótikus stílusban épült református templom kriptájában helyezték örök nyugalomra Rákóczi Zsigmondot. Boldogkőváralja római katolikus temploma késő barokk-rokokó stílusban épült, közelében áll a műemlék Nepomuki Szent János-kápolna. A görög katolikus templom XVI. századi ikonosztázzal büszkélkedhet. Az Árpád-kortól jelentős Vizsoly temploma román kori eredetű gótikus épület, egyike legbecsesebb műemlékeinknek. A templommal szemközti sekrestyében nyomtatták az 1580-as évek második felében a Károli Gáspár által fordított első magyar nyelvű Bibliát.

Bakancsos túrán Kossuth emlékeit kutatva

A „szabadság oroszlánjainak” úgy tűnik, jár egy-egy saját túraútvonal a Zemplénben. Többnapos kirándulást tehetünk Rákóczi nyomában, érintve azokat a helyeket, ahol a Nagyságos Fejedelem életének fontos momentumai zajlottak, s hasonlóképpen, gyalogtúra keretében is felkereshetjük azokat a településeket, ahol Kossuth Lajos megszületett, tanult, közéleti személyiséggé vált.
Az egynapos túra útvonala végig a – térképen is „Kossuth út”-ként jelölt – piros sáv turistajelzésen halad. (Szerencs /vasútállomás – Monok – Tállya – Erdőbénye – Olaszliszka – Vámosújfalu /vasútállomás: 26 km, szintemelkedése 700 m.)

Ragadjunk hát vándorbotot Szerencsen, s Monokon áthaladva induljunk el Európa mértani középpontja (1991), Tállya felé. A Kossuth u. 16. szám alatt tekinthetjük meg a m_emlék jellegű evangélikus templomot, mely késő barokk stílusban épült 1786-1788 között. Mai formáját a 19. század végén nyerte el. Berendezése copf stílusú. Ebben a templomban tartották keresztvíz alá Kossuth Lajost 1802-ben.
Olaszliszkán az Esze Tamás utca 3. szám alatti, XVIII. századi barokk lakóház a Kossuth családé volt. Ebben a házban cseperedett kettő és hat éves kora között Kossuth Lajos.
Igaz, gyalogosan talán messze van Monoktól, de Sátoraljaújhelyen a Kossuth téren megtekinthetjük az 1911-ben készült Kossuth-szobrot, s elzarándokolhatunk a barokk stílusban épült Vármegyeházára (jelenleg Városháza) is. Itt kezdte pályáját a megye fiskálisaként az ifjú Kossuth, s az épület erkélyéről mondta el első szónoklatát 1831-ben, a koleralázadás idején. A ma Kazinczy Múzeumként működő épület adott otthont egykor a Zempléni Casino Társaságnak, melynek 1829-es megalapításában Kossuth is kezdeményező szerepet játszott.

Sétára csábító utcák, hivogató erdők, tisztavizű tó
A falu hétköznapjai és jeles ünnepei

Akit Monokra hoz az útja, az nemcsak a történelmi emlékhelyekre kíváncsi, hanem arra is, hogyan éltek-élnek a faluban az emberek, s arra is sort kerít, hogy Monok híresen jó klímáját élvezze.
A falu szép portáiban örömét találja az idelátogató vendég. Bár az igazán régi ház kevés, s az is rossz állapotú, van számos jellegzetes tornácos ház. Az 1900-as évekig az udvari homlokzatot gyakran ékesítette falazott vakolat pillér, de a tornác ismeretlen volt. A vakolatdíszek a századfordulót követő polgárosodás divatját követik, a hármas ívekkel ékes téglaoszlopos tornácok a két világháború között váltak jellemzővé. A házak egyformának tűnnek, pedig díszeiket a messze földön híres monoki kőművesek egyedileg formázták. Az utcai fronton gyakran látunk üveg ablakokkal záródó, Szűz Máriát vagy Jézust ábrázoló szobrot őrző falifülkét, amelyből nem hiányozhat a virág.
A monoki kőműves fogalommá vált a XX. század elejére, amikor a lakosság tizenöt-húsz százaléka űzte ezt a mesterséget, nemcsak szülőföldjén, hanem távoli vidékeken is. Itáliai és szepességi mesterektől tanulták, hogyan kell megfaragni a környéken fellelhető tufát.
A kőművesek mellett kovácsok, kerékgyártók, bodnárok, olajütők is dolgoztak itt. Ma már helyét sem leljük annak a vashámornak, amelyet Andrássy György létesített a XIX. században, de a hámorban készült vasrácsozatok, ablakvédő rácsok, egy vaskereszt, címerkeret, boltozattartó vaspántok, nehéz tölgyfaajtók vasalásai a hagyomány szerint a monoki és a dernői vashámorban készültek, s ma is láthatóak a faluban.
Ha a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember harmadik vasárnapján látogatunk Monokra, tanúi lehetünk a környékből és a Felvidékről érkező hívek zarándoklatának. Ezer és ezer ember érkezik ilyenkor Monokra, hogy a Kálvária-hegyen álló kápolnához felfelé haladva fohászkodjon az Úr Jézus Krisztus keresztútját megörökítő 14 stációnál.
Ha belefáradunk a falusi sétába vagy a zarándoklatba, vár a nem mindennapi szépségekkel hívogató környező természet. Monok környékét gyönyörű erdők borítják, a dombok gyalog, kerékpárral vagy lóháton is könnyen elérhetőek. Ha figyelmesen sétálunk, nem kizárt, hogy vörös jáspiskőre vagy faopálra találunk.
Az erdőjárás után az Ingvár-tó tükre pihenteti szemünket.

Csodálatos ásványvilágunk

Monok környékén barangolva az ásványok ismerői igazi kincsekre, földtani értékekre, különlegességekre bukkanhatnak. A változatos színű és megjelenésű kvarc- és opálváltozatok Tállya, Boldogkőváralja, Megyaszó, Monok (Ingvár-hegy) és Hernádcéce környékén fordulnak elő legnagyobb mennyiségben. A Monok és Megyaszó környéki dombokon, szántókon különösen gyakran bukkan fel a több millió éves növénymaradványokat konzerváló faopál, illetve a tej-, üveg-, nemes-, és jáspisopál.
Tállyán az Encsy család 1749-ben épült otthonának borházában látható Encsy György ásvány- és kűzetgyűjteménye. A magángyűjtemény anyaga a Zempléni-hegységből származik, több évtizedes gyűtőtevékenység eredménye. A múzeum egyik egységét a fosszíliák (kövületek) alkotják: megkövesedett állatok és növények, teknősök, halak, rovarok, levéllenyomatok, opálosodott faágak – mind a föld és az élővilág történetének tanúi.
A kollekció másik nagy részét 14 település határából származó ásványok, opálok, jáspisok, kalcedonok adják – az utóbbiak különösen színpompás változatokban. A gyűjtemény harmadik nagy egységét az ásványgyűjtés közben talált régészeti leletek képezik. A Hegyalja híres obszidiánjából készült pattintott eszközök, magkövek, szakócák, valamint a későbbi kultúrák agyagedényeinek maradványai, őrlőkövek és még számos tárgy.
Hazánkban természeti ritkaságnak számító földtani képződmény a boldogkőújfalui kőtenger. A távolból leginkább talán egy hatalmas, legelésző birkanyájhoz tűnik hasonlatosnak a legelő zöld fűszűnyegéből százszámra kiemelkedő különböző méretű, sötétszürke andezit tömbökből álló sziklamező.
Kevésbé ismert, de a földtudományok iránt érdeklődők számára hasonlóan érdekes látnivaló a vizsolyi déli kőfejtő, mely védett geológiai feltárás.

Rátka sváb tájháza – a bejárati ajtó kőkeretének évszáma szerint – egy 1824-ben épült népi műemlék lakóházban kapott otthont. Helyiségei a régi sváb házak bútorzatát, lakáskultúráját, a köznapok és ünnepnapok színtereit mutatják be, emellett tematikus anyag ismerteti meg a látogatót a helybeli népviselet változásával.
Boldogkőváralja egyik régi parasztházban levő tájtörténeti kiállítás a Zemplén hegység védett természeti értékeit, valamint a település történetét tárja a látogató elé. Külön érdekessége a kiállításnak, hogy arányos kicsinyítésben mutatja be a zempléni falvak rekonstruált településképét. Az épülethez tartozó egykori műhelyben a falusi kovácsmesterség szerszámait és termékeit tekinthetjük meg, s a porta tartozéka még egy keresztfolyosós csűr is.
A Hernád folyó egyik kanyarulatánál a múlt század elején épült Gibárt törpe vízierőműje. Az ipartörténeti érdekesség még ma is termel áramot.
A szerencsi Rákóczi vár történelmi falai között található a Zempléni Múzeum, melyben a Rákóczi család történetét bemutató kiállítás mellett Európa egyedülálló, a képeslap történetét bemutató gyűjteménye nyert elhelyezést. A mintegy 825000 darabra becsült kollekció 1880-tól napjainkig készült képeslapok színes kavalkádját tárja a látogató elé, a világ minden tájáról. Ipartörténeti kuriózum a szerencsi cukorgyár százéves történetét, valamint a világ cukorcsomagolási kultúráját bemutató Cukormúzeum.
Érdekes látnivaló lehet Bodrogkeresztúron a magángyűjteményből létrehozott Magyar Motor Múzeum, vagy Prügyön a Móricz Zsigmond Emlékház, melynek anyaga a nagy prózaíró életét, munkásságát mutatja be.
Ha Tokajban járunk érdemes felkeresni az igen gazdag kiállítási anyaggal rendelkező Tokaji Múzeumot is. Az 1790-es években emelt egykori görög kereskedőházban Tokaj-hegyalja mezővárosainak 16-20. századi történetét, a szőlő és a bor néprajzát, valamint Béres Béla egyházművészeti gyűjteményét tekintheti meg az idelátogató.
Cím: MonokKossuth u. 2.
Tel: +36 (47) 356 002
E-mail: [email protected]
Web: http://www.monok.hu/