Magyarországra látogatott a Moldovai Köztársaság külügyminisztere, Tudor Ulianovschi. A Híradónak adott exkluzív interjúban kijelentette, Moldova elérte az európai integráció útján azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút, és ebben a folyamatban számít Magyarország és a többi V4-ország támogatására.
Tudor Ulianovschi elmondta, hatalmas megtiszteltetés volt számára részt venni a magyar nagykövetek találkozóján, ugyanis ez volt az első alkalom, hogy egy moldovai külügyminiszter részt vett egy ilyen fontos eseményen.
Hangsúlyozta, Magyarország mindig is szilárdan támogatta Moldova európai uniós csatlakozását. Úgy véli, Moldova elérte az európai integráció folyamatában azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút. A moldovai kormány által ez irányba tett erőfeszítések jó eredményeket mutatnak: sikeresen teljesítették az európai társulási megállapodást, létrehozták az átfogó szabadkereskedelmi övezetet, valamint tető alá hozták a vízumliberalizációs egyezményt is.
Magyarország támogatása kiemelkedően fontos
Mint mondta, Magyarország támogatása kiemelkedően fontos, és szerinte itt az ideje közeli kilátásba helyezni Moldova európai integrációját, hiszen a közelmúltban ezt megtették a nyugat-balkáni államokkal is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem csupán Magyarország támogatását élvezik, hanem a többi V4-országét is, mind az Európai Unió bővítése, mind pedig a keleti partnerség tekintetében.
A V4 országai Magyarországgal együtt a „többet többért” elvét képviseli, vagyis azok az országok, amelyek több reformot hajtanak végre az európai integráció érdekében, azoknak több és jobb visszacsatolást kell kapniuk az Európai Uniótól – fogalmazott Tudor Ulianovschi az M1-nek adott exkluzív interjúban.
Moldova az európai integráció éllovasa
Moldovát már hosszú évek óta az európai integráció éllovasaként emlegetik a keleti partnerség országai közül, a társulási megállapodás 2016-ban lépett életbe. Bizonyos események következtében azonban az Európai Parlament elfogadott egy nyilatkozatot, amely a folyamat visszavetésével fenyeget. A dokumentum azzal vádolja Moldova kormányát, hogy a választási rendszer megváltoztatása sérti a jogállamiság alapelveit.
Tudor Ulianovschi ezzel kapcsolatban elmondta, a moldovai választási rendszerben a parlament elfogadott egy törvényt, amely a korábbi, pártlistás rendszert egy vegyes rendszerre változtatta. Ez azt jelenti, hogy a leendő képviselők felére a régi rendszer alapján, míg a másik felére a képviselőjelöltek egyéni választókerületeiben lehet majd szavazni. Reméli, hogy ez az új, vegyes választási rendszer jobban lehetővé teszi a moldovai polgárok érdekképviseletét, valamint erősíteni fogja a helyi közösségek, elsősorban a nők és a fiatalok helyzetét.
Pragmatikus és okos diplomácia
Elmondása szerint a Moldovai Köztársaság próbál egy pragmatikus és okos diplomáciát folytatni. Elsődleges külpolitikai prioritásként az európai integrációt említette. Továbbá normális, építő jellegű kapcsolatot kívánnak ápolni Oroszországgal is, de csak Moldova szuverenitásának és területi egységének teljes tiszteletben tartása mellett. Ehhez hozzá tartozik az orosz katonák, hadi anyagok és más operatív erők teljes és feltétel nélküli kivonása a moldovai transznisztriai térségből – szögezte le.
Említette az észak-atlanti együttműködést is. Ezzel kapcsolatban elmondta, a Moldovai Köztársaság jó, aktív, sőt proaktív együttműködésben áll a NATO-val. Moldova alkotmányában rögzítette semleges státuszát, így szóba sem kerül, hogy Moldova a NATO tagjává váljon, de együttműködnek a szövetséggel a békepartnerség és egyéni akciótervek keretei között.
Elutasítják a Krím félsziget illegális elcsatolását
Az ukrán helyzettel kapcsolatban elmondta, Moldova elutasítja a Krím félsziget illegális elcsatolását Oroszország által, támogatják Ukrajna területi integritását. Véleményük szerint a kelet-ukrajnai katonai beavatkozásnak véget kell vetni, a minszki megállapodást minél hamarabb keresztül kell vinni, majd megkezdődhetnek a tárgyalások.
Aggasztónak tartja a régióban tapasztalható biztonságpolitikai kihívásokat, mint a hibrid harcmodor és a kibertámogatások térnyerését. Jó kapcsolatot ápolnak Kijevvel a határellenőrzés tekintetében, ezt mutatja az is, hogy a történelemben először közös határellenőrzés lépett életbe a moldovai–ukrán határon. A cél, hogy hosszú távú politikai megoldást találjanak a transznisztriai kérdésre, és folytassák a bizalomépítést Transznisztria és az ország többi részének lakosai között.
Forrás: M1
