Az idősödéssel és a pihenés közben természetes módon lelassul a szívverésünk, miként az edzett sportolóké is lassabb.
Ha azonban fáradtságot, indokolatlan kimerültséget és más tüneteket tapasztalunk, dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint érdemes utánajárni, nem szívritmuszavar áll-e a háttérben.
Mit jelent az alacsony pulzus?
Alacsony pulzusról, vagyis bradycardiáról akkor van szó, amikor a nyugalmi pulzus alacsonyabb, mint 60 bpm (ütés per perc). A normál nyugalmi pulzus ugyanis 60-100 közt van percenként, bár ennél lehet alacsonyabb is alvás közben, illetve edzett személyek esetében normálisnak tekinthető akár a 40 bpm is.
Amennyiben azonban egészségi oka van a szívverés lelassulásának, az azt is jelenti, hogy a nem kielégítő működés miatt nem jut elég oxigén-dús vér a szervekbe. Ha sokáig kezeletlenül marad a bradycardia, az pedig végső soron veszélyes eszméletvesztést is okozhat.
A bradycardia több formája is ismert, és ahhoz, hogy pontosan meghatározható legyen, miről is van szó, mindenképpen kardiológiai kivizsgálásra van szükség. Vagyis feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ha valaki az alábbi tüneteket tapasztalja:
– szokatlan kimerültség vagy gyengeség érzés,
– zavartság,
– légszomj,
– fizikai terhelés hatására jelentkező légzési probléma, erős kifáradás,
– rosszullét, ájulás.
Sztancsik doktornő szerint ugyanakkor a veszély abban rejlik, hogy sokan semmiféle tünetet nem tapasztalnak a bradycardia következményeként. Így ez sokáig rejtve és kezeletlenül maradhat, és olyan következményekkel járhat, mint a szívelégtelenség, a szív-érrendszeri történések, a veseelégtelenség és az ájulás következtében kialakuló sérülések. Mindenképpen ajánlott tehát egy kivizsgáláson részt venni akkor is, ha csak enyhe tünetek vannak, ha volt már a családban szív-érrendszeri betegség, és ha már ismertek bizonyos betegségek.
Ha az ingerképzést szabályozó szinusz csomó nem képes a megfelelő jelküldésre, akkor a szív frekvenciája túl alacsony lehet, illetve a szív váltakozva felgyorsulhat és lelassulhat. Ha a szinusz csomó jól működik, akkor a környékén található olyan rendellenesség, amely az ingerület vezetését lassítja, vagy megszakítja.
– Vezetési rendellenesség vagy blokk
A szív elektromos ingerületét vezető utak több helyen is megszakadhatnak, így a pitvar és a kamra közötti jelek teljesen vagy részben elakadhatnak. Ha a jel teljesen elakad, akkor különböző folyamatok eredményeként jellemzően lassúbb szívritmus alakul ki.
– Anyagcsere-problémák
Bár számos anyagcserezavar lassíthatja a szívverést, leggyakrabban a pajzsmirigy alulműködés az oka a jelenségnek. Ezzel azért is érdemes tisztában lenni, mert a pajzsmirigy betegségek gyakran a fiatal és máskülönben egészséges személyeket érintik. Emellett gondolni lehet többek közt a túl magas és túl alacsony káliumszintre és a sav-bázis egyensúly felbomlása miatti acidózisra is.
– Szívet károsító állapotok
Minden olyan állapot, amely károsítja a szívet, lelassítja a szívverést, ezért fontos a rendszeres kontroll például szívkoszorúér betegség, szívelégtelenség, szívinfarktus utáni állapot, szívizomgyulladás, magas vérnyomás, cukorbetegség és akár Lyme-kór esetén.
– Szívgyógyszerek
Bizonyos szív-érrendszerre ható gyógyszerek, főként a béta-blokkolók és a kalciumcsatorna-blokkolók lelassíthatják a szívverést. Ha ez problémát okoz, mindenképpen jelezni kell a kezelőorvosnak.
A legfontosabb – és legérdekesebb hírek itt! Kattints és szólj hozzá, ha tetszik, osztd meg a legérdekesebb – és legizgalmasabb tartalmakat!
A kivizsgálás eredménye határozza meg a kezelést
– A szívritmuszavarok, így a bradycardia kivizsgálása is elsődlegesen a páciens panaszaira és az előzmények megismerésére épül. Ki kell kérdeznünk tehát a pácienst, hogy mióta állnak fenn a panaszai, van-e ismert szívbetegsége, milyen aktív életet él, milyen gyógyszereket szed rendszeresen. A kapott információk alapján már látjuk, milyen eszközös vizsgálatra lehet még szükségünk – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – A nyugalmi EKG-n túl szükség lehet a nyaki verőér kompressziója során végzett EKG-ra, 24 órás vagy akár 7 napos Holter EKG monitorozásra, laborvizsgálatokra és szívultrahang vizsgálatra. Amint sikerült beazonosítanunk a szívritmuszavar okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ha úgy tűnik, nincs szervi ok a lelassult szívverés hátterében, elég lehet az életmódváltás is személyre szabott mozgásprogrammal, optimális esetben életmód orvos vezetésével.
(Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu))
