Az öröklés és a végrendelet megtervezése kulcsfontosságú a jogi viták és az elhúzódó hagyatéki eljárások elkerülése érdekében.
- Törvényes öröklési rend: Ha nincs végrendelet, a törvény határozza meg, ki örököl. Általában a közeli családtagok, például a házastárs és a gyermekek részesülnek az örökségből.
- Végrendelet fontossága: Egy pontosan megfogalmazott végrendelet biztosítja, hogy az örökhagyó kívánságai érvényesüljenek. Ellenőrizze, hogy a dokumentum megfelel-e a jogi követelményeknek!
- Köteles rész: A közeli hozzátartozóknak, például gyermekeknek, házastársnak vagy szülőknek jár a köteles rész, amelyet a végrendelet sem zárhat ki teljesen, kivéve súlyos indokokkal.
- Hagyatéki teher: Az örökség nemcsak vagyont, hanem esetleges tartozásokat is magában foglalhat. Az örökösök a megörökölt vagyon értékéig felelnek az adósságokért.
- Végrendelet frissítése: Fontos, hogy a végrendeletet időről időre aktualizáljuk, különösen jelentős élethelyzet-változás, például házasságkötés, válás vagy gyermek születése esetén.
- Közjegyzői hitelesítés: Bár nem kötelező, a közjegyző által hitelesített végrendelet nagyobb biztonságot nyújt, és csökkenti a későbbi jogviták esélyét.
- Hagyatéki eljárás: Az örökség megszerzéséhez hagyatéki eljáráson kell átesni, amelyet általában közjegyző vezet. Ez az eljárás igazolja az örökösi jogokat.
- Házastársi jogok: A túlélő házastársnak különleges jogai vannak, például lakáshasználati jog vagy bizonyos esetekben a vagyon öröklése. Ezeket a jogokat érdemes alaposan megismerni.
- Ajándékozás és öröklési adó: Bizonyos ajándékozások már életében rendezhetik az öröklést, és adózási előnyökkel is járhatnak. Az öröklési illeték mértéke a rokoni kapcsolattól függ.
- Jogi tanácsadás: Minden eset egyedi, ezért érdemes ügyvéd vagy családjogi szakértő segítségét kérni az örökség jogi rendezése érdekében.
Az öröklés nemcsak jogi, hanem érzelmi kérdés is. A megfelelő előkészület segít minimalizálni a családi konfliktusokat és biztosítja, hogy az örökhagyó végakarata tiszteletben legyen tartva.
A szakértő, dr. Szabó Lili Janka, így foglalja össze a válaszokat.
Kik a törvényes örökösök?
Alapvetően az öröklési jogban kétféle módon történhet az öröklés. Egyrészt az örökhagyó végintézkedéssel maga is dönthet az öröklésről. Amennyiben ezzel a lehetőségével nem él, hatályos jogunk alapján az öröklés a törvényes öröklés szabályai szerint történik.
A törvényes örökösök elsődlegesen az örökhagyó gyermeke(i) (az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymást között egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek).
Leszármazók mellett törvényes örökösnek minősül az örökhagyó házastársa, illetve – törvényben meghatározott feltételek, azaz leszármazók, hiányában, vagy kiesése esetén – az örökhagyó felmenői (szülei, nagyszülei, stb.),illetve oldalági rokonai.
Kell-e ügyvéd a végrendelet elkészítéséhez?
Hatályos jogunk nem követeli meg az ügyvédi ellenjegyzést a végrendeletek érvényességéhez, az örökhagyónak lehetősége van saját kezűleg vagy más által írt írásbeli magánvégrendeletet készíteni.
Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az írásbeli magánvégrendelet érvényességéhez a törvény szigorú alaki feltételeket ír elő.
Mi a kötelesrész?
Azáltal, hogy az örökhagyó végintézkedéssel szabadon dönthet az öröklés menetéről, azaz meghatározhatja az örököseit, adott esetben kizárhatja a törvényes örököseit az öröklésből, hátrányos helyzetbe hozva így a törvényes örököseit. Jogunk éppen ezért a kötelesrész intézményén keresztül részesíti védelemben az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, akiket kötelesrész illet meg, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örökösei vagy végintézkedés hiányában azok lennének.
Fontos megjegyezni, hogy a kötelesrész egyrészt a jogosultakat megillető igény, azaz nem törvény alapján automatikusan „járó rész”, valamint, hogy a kötelesrész iránti igény öt év alatt évül el.
A kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.
Kinek jár kötelesrész?
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha ők az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örökösei vagy végintézkedés hiányában azok lennének.
Mi történik, ha csak tartozásokat hagy maga után az örökhagyó?
Abban az esetben, ha a hagyaték csak tartozásokból áll, illetve amennyiben a hagyatéki vagyon értékét meghaladja, az örökösöknek érdemes élni az örökség visszautasításának jogával. Ebben az esetben azon örökös, aki az örökséget teljes egészében visszautasította, kiesik az öröklésből.
Tekintettel arra, hogy az örökhagyó után a hagyatéka, mint egész száll át az örökösökre – azaz a hagyatékban a vagyon és a tartozások egymástól nem elválaszthatóak – az örökös visszautasítása egyrészt végleges, másrészt a visszautasítás csak a teljes örökségre vonatkozhat, így mind a tartozásra, mind – az esetlegesen meglévő – vagyonra vonatkozik.
Örököl-e ez az örökhagyó élettársa?
Fontos, hogy az élettárs is örökölhet az örökhagyó után, azonban csak akkor, ha az örökhagyó végintézkedésében rendelkezett az élettárs javára történő öröklésről. Ennek hiányában ugyanis a törvényes öröklési rend szabályai érvényesülnek, amelyek alapján azonban az élettárs nem örököl az örökhagyó után. Az élettársak emellett vagyoni viszonyaikról élettársi vagyonjogi szerződésben is rendelkezhetnek.
Ki örökli a bankszámlán lévő pénzt?
Eltérő rendelkezés hiányában a bankszámlán lévő pénz esetében is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a hagyaték más elemei tekintetében, így a végintézkedésben nevezett személy(ek) vagy a törvényes örökös(ök) öröklik az örökhagyó bankszámláján lévő pénzt. Abban az esetben azonban, ha az örökhagyó még életében megjelölt a bankszámlája vonatkozásában haláleseti kedvezményezettet a számlát vezető pénzintézetnél, úgy a haláleseti rendelkezéssel érintett számla és a rajta elhelyezett pénzösszeg nem kerül be a hagyatéki eljárásba, hanem közvetlenül az örökhagyó által megjelölt kedvezményezett részére fizetendő ki a bank által. Tekintettel arra, hogy a hagyatéki eljárás akár hónapokig is eltarthat, kifejezetten javasolt haláleseti kedvezményezettet megjelölni, hiszen a kedvezményezettnek ebben az esetben nem kell megvárnia a hagyatéki eljárás befejezését, attól függetlenül rendelkezésére áll a számlán meglévő összeg.
Ki örökölhet termőföldet?
Termőföldet – a hagyaték többi tárgyához hasonlóan – végintézkedés vagy törvényes öröklés útján szerezheti meg az örökös. Termőföld öröklésekor többletszabályok és korlátok érvényesülnek, amennyiben az végintézkedés keretében történik. Így az örökös végintézkedés esetében csak akkor örökölheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha földművesnek minősül és az örökléssel együtt a háromszáz hektár maximumot nem lépi túl a saját termőföld vagyona, vagy, amennyiben nem minősül földművesnek, az egy hektárt.
Fontos, hogy a végintézkedés ellenére az abban szereplő örökösökre sem vonatkoznak a korlátozó szabályok, ha végintézkedés hiányában törvényes örökösök lennének, vagy más törvényes örökösök kiesése estén azzá válhatnának.
Öröklésből kitagadás / Kizárás mit jelent?
Kizárás esetén az örökhagyó a törvényes örökösét végintézkedéssel kizárhatja a törvényes öröklésből, akár azáltal, hogy nem tesz említést végrendeletében a törvényes örökösről.
Ugyanakkor, a kötelesrészre jogosult örököst csak a kötelesrészt meghaladó törvényes öröklésből lehet érvényesen kizárni, így a kötelesrészi jogosultsága megmarad.
Kitagadás esetében azonban nem csak az az örökléstől esik el a kitagadott személy, de még a kötelesrészre való jogosultsága is megszűnik. Míg a kizárásról az örökhagyó szabadon dönthet és ezen döntését indokolnia sem kell, addig egy örököst (kötelesrészre jogosultat) kitagadni csak törvényben meghatározott okok alapján lehet, például, ha az örökös az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követ el, vagy erkölcstelen életmódot folytat stb.
Mit jelent az öröklési sorrend?
Az öröklési sorrend a törvényes öröklés esetében releváns, a törvény meghatározza, hogy kik és milyen sorrendben tekinthetőek törvényes örökösöknek. Az örökhagyó után elsősorban az örökhagyó leszármazói örökölnek (egymás között egyenlő arányban). Amennyiben az örökhagyónak házastársa is van, úgy ő a leszármazókkal egy sorban jogosult öröklésre, amennyiben leszármazók nincsenek, akkor pedig a házastárs öröklésjogi helyzete attól is függ, hogy az örökhagyó szülei még élnek-e .
Ha az örökhagyónak nincs se leszármazója, se házastársa helyükön az örökhagyó szülei, illetve az öröklésből kiesett szülő helyén annak leszármazói örökölnek. Amennyiben itt sem találunk örököst, akkor az örökhagyó nagyszülei, majd dédszülei örökölnek hasonló módon.