Sokakban él az a tévhit, hogy a szellemi képességek hanyatlása hirtelen, időskorban jelenik meg. A modern idegtudomány azonban azt mutatja: a kognitív funkciók változása egy lassú, fokozatos folyamat, amely már egészen fiatal felnőttkorban elkezdődhet – de nem mindig jelent problémát vagy betegséget.
Mi az a szellemi hanyatlás?
A szellemi hanyatlás alatt az olyan kognitív képességek csökkenését értjük, mint:
- a memória (különösen a rövid távú),
- a figyelem,
- a tanulási sebesség,
- a problémamegoldó képesség.
Fontos megkülönböztetni a normális, életkorral járó változásokat a betegséggel járó, kóros hanyatlástól (pl. Alzheimer-kór, demencia).
Mikor kezdődik a változás?
A jelenlegi tudományos álláspont szerint:
20–30 éves kor körül
Bizonyos finom agyi feldolgozási sebességek már csökkenhetnek, de ez nem feltétlenül látszik a mindennapi életben.
Például:
- lassabb lehet új információk feldolgozása,
- nehezebb lehet párhuzamos feladatok kezelése.
Ez még teljesen normális és nem kóros.
40–50 éves kor között
Itt már gyakrabban érzékelnek a felnőttek apróbb változásokat, például:
- név vagy kulcsszó ideiglenes elfelejtése,
- lassabb reakcióidő,
- multitasking csökkenése.
Mindez még nem kóros – inkább a pszichés rugalmasság csökkenésének jele.
60 év felett
Itt a kognitív csökkenés nagyobb egyéni eltéréseket mutat. Egyeseknél szinte alig észrevehető, másoknál viszont már jelentősebb változások figyelhetők meg. Ez az az életszakasz, amikor érdemes rendszeres kognitív szűréseket végezni.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A normális öregedés nem okoz:
– hirtelen memóriavesztést,
– személyiségváltozást,
– logikátlan viselkedést.
Ezek a kóros hanyatlás jelei lehetnek:
- ismétlődő elfelejtés, ami akadályozza a mindennapi életet,
- tájékozódási nehézségek,
- ember- vagy helynevek folyamatos elfelejtése,
- hirtelen hangulatváltozások.
Ebben az esetben szakorvoshoz, neurológushoz, kognitív szakrendeléshez érdemes fordulni.
Mi befolyásolja a szellemi hanyatlás sebességét?
A kutatások szerint a következők hatnak a kognitív egészségre:
Pozitív hatások:
- rendszeres mentális tréning és tanulás,
- gazdag társas kapcsolatok,
- egészséges étrend,
- fizikai aktivitás,
- elegendő alvás.
Negatív hatások:
- tartós stressz,
- elszigeteltség,
- magas vérnyomás, cukorbetegség,
- dohányzás, túlzott alkohol,
- krónikus betegségek.
A „hanyatlás” nem feltétlenül betegség
Fontos megérteni, hogy nem minden kognitív változás betegség. Az életkorral járó eltérések természetesek, és nem feltétlenül csökkentik az életminőséget. A kulcs az aktív, egészségtudatos életmód, a rendszeres szűrés és figyelem a figyelmeztető jelekre.
Tippek a kognitív egészség megőrzéséhez
- Tanulj új készségeket (nyelv, hangszer)
- Olvass sokat, olvasható dolgokat
- Játssz logikai játékokat
- Tarts fenn társas kapcsolatokat
- Mozogj rendszeresen
- Aludj eleget
- Figyelj a szíved és az érrendszer egészségére
„Mélységes hálával és tisztelettel köszönjük mindazok odaadó munkáját – az orvosokét, gyógyszerészekét, ápolókét, valamennyi egészségügyi- és szociális dolgozóét –, akik szakértelmükkel, emberségükkel és kitartásukkal nap mint nap vigyázzák egészségünket, óvják életünket, gondozzák az időseket és biztosítják a gyógyítás méltóságát” – Hirmagazin.eu
