Mi kell a boldog gyermekkorhoz?
Minden felelősségteljes szülő kételkedett már önmagában és saját képességeiben, ha gyereknevelésről van szó. Jó hír viszont, hogy hibák nélkül nem lehet egy testileg és lelkileg is egészséges gyereket felnevelni. Azonban azoknak a kezdő anyukáknak és apukáknak, akik még az első gyereküket várják végtelen számú kérdés kavaroghat a fejében. Ráadásul ezek a kérdések csak egyre bővülnek, amint megszületik a kis trónörökös.
A terhesség különböző szakaszait kétségkívül az anyukák szenvedik meg jobban, a párjuk csak közvetetten van kitéve a gyerekvállalási előkészületek testi és lelki mivoltával. Azonban 9 hónap után az apukák is megtapasztalják, mennyire embert próbáló feladat egy gyerek felnevelése. Az újszülött a nap jó részében ugyanis eszik, alszik és kakil amit csak néhány sírdogálás fog félbeszakítani. Azonban ha túl vagyunk a hasfájós és fogfájós csecsemő koron, elénk tárul a gyerekvállalás minden öröme és büszke szülőként próbálhatunk egy gyönyörű gyermekkort varázsolni gyermekünknek.
Vajon tényleg minden könnyebb lesz, ha megtanul járni és beszélni?
Még egészen pici a gyerek, alig várjuk, hogy megnőjön és egyre több mindent tudjon. Először megfordul, majd mászni kezd, végül két lábra áll és elindul s közben egyre több értelmetlen és értelmes szó hagyja el az édes száját. Ahogy cseperedik gyermekünk, egyre több felelősség hárul ránk. Bár már más jellegűek mint a csecsemő korban, mégis tőlünk függ az ő gyerekkora, így rajtunk fog múlni, milyen emberré is válik majd ha felnő.
A szülői felelősség nagy teherként is felfogható, de lazább szülőként valószínűleg könnyebben átvészelhető. Egy gyerek annyi sok érzést és érzelmet fog felszabadítani még egy megkövült szívű férfiban is, hogy elmondani sem lehet. Az elsző „anya” és „apa” után kenyérre lehet bennünket kenni ha a „kis hercegnőnk” vagy a „legjobb kis cimboránk” játszani hív majd bennünket. Legyünk hát olyan szülők, akik egy boldog gyerekkorral ajándékozzák meg azt a törékeny kis lényt, akit a világon mindennél jobban szeretnek.
Nem mindig lesz könnyű a gyereknevelés!
Sokszor megfeledkezünk a gyereknevelés sötét oldaláról, pedig már egy egészen kis gyerek is képes a végsőkig felemészteni a szülők idegrendszerét. A legtöbb újszülött ugyanis nincs tisztában azzal, hogy éjszaka aludni kellene, így nemtetszésüket, éhségüket vagy díszkomfort érzetüket sírással fejezik ki. Készüljünk hát fel, hogy az első néhány hétben nem sokat fogunk aludni. Sokaknál pedig ez az időszak több hónapig is eltart! Legyünk hát kitartóak! A végtelennek tűnő sírások oka között gyakran szerepel a hasfájás vagy éppen a fogzás. Ezekre ma már megfelelő krémek és cseppek kaphatóak, érdemes többet is kipróbálni, mert nem mindig válik be az első.
Fél éves kor körül a tehetetlenség képes kihozni a gyerekeket a béketűrésből, hiszen szeretnének minél több mindent látni, magasabbra kerülni vagy éppen mozogni, de ezt még nem tudják megtenni. Ilyenkor is eltörhet a mécses, mindaddig, amíg meg nem tanulnak mászni vagy sétálni. Később jön majd a szeparációs szorongás és az a bizonyos dackorszak, amiről olyan sokat lehet olvasni. A különböző érzelmi hullámvölgyek között azért bőségesen kijut nekünk a kedves gesztusokból, a jóleső ölelésekből, a legédesebb puszikból és a legszebb bókokból is.
Nem is olyan bonyolult jó szülőnek lenni!
Ha túl tudunk lendülni a gyereknevelés nehézségein, akkor minden nap vidám és büszke szülőként indíthatjuk a napunkat. A higgadtság és a vidámság ugyanis elengedhetetlen követelmény a gyereknevelésben. A legjobban ugyanis akkor tesszük a gyermekünknek, ha egy szerető családban, békességben, sok-sok nevetés és közös program között neveljük fel. Ne vigyük túlzásba sem az aggódást, sem a tiltást de a túlzott engedékenység sem a jó szülő ismérvei közé tartozik.
Próbáljunk meg minden kérdésére választ adni és adjunk át neki mindent amit csak tudunk, hogy egy illedelmes, magabiztos és boldog gyereket nevelhessünk. A sok játék és a vidám gyermekkor nem pénz kérdése, csupán csak hozzáállásé! Ha igazán szeretjük és tiszteljük, akkor nincs semmilyen legyőzhetetlen akadály és külső hatás ami közénk állhat. Ne feledjük, csak is rajtunk múlik, hogy a gyerekünk hogyan fog visszaemlékezni a gyerekkorára!
Forrás: apuci.blog/
